Magasrév
| Magasrév (Vysoká nad Uhom) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Nagymihályi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1214 | ||
| Polgármester | Ján Hrešan | ||
| Irányítószám | 072 14 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | MI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 744 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 106 m | ||
| Terület | 15,35 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 37′ 40″, k. h. 22° 05′ 30″48.627800°N 22.091700°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 40″, k. h. 22° 05′ 30″48.627800°N 22.091700°E | |||
| Magasrév weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magasrév témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Magasrév (1899-ig Viszoka, szlovákul: Vysoká nad Uhom) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagykapostól 9 km-re északra, az Ung partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1214-ben említik először és a 20. századig a leleszi prépostság birtoka volt. Az 1214-ben kiadott oklevélben II. Endre megerősíti a premontrei rend leleszi Szent Kereszt kolostorát birtokaiban. Az oklevél a települést „Vyzaka” alakban említi. A későbbi századok során „Vyzaka”, „Wyzoka”, „Viszoka”, „Wiszoka” és „Wysoká” alakban szerepelt az írott forrásokban.
A 14. században a település egy részét a Drugeth család szerezte meg. A 15. század közepén a szomszédos Pálóc nemeseinek voltak itt birtokaik. 1459-ben 17 adózó portát számláltak a faluban, mely 90-108 lakost jelent. A 16. század második felében kálnási és más nemesek is rendelkeztek birtokokkal a községben. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, gyümölcstermesztéssel, méhészkedéssel, valamint kézművességgel, főként szabómesterséggel foglalkoztak. A 16. században a reformáció hatására lakói áttértek az új hitre, de később visszatértek a katolikus vallásra. A század utolsó harmadában a lakosság száma emelkedett. 1599-ben már malma és 30 lakóháza volt, mellyel a nagyobb falvak közé számított.
A 17. században többször pusztították hadak a települést. A török betörései és a Habsburg ellenes felkelések harcai miatt szenvedett sokat a község. A járványok sem kímélték meg a lakosságot, különösen az 1709 és 1710-es években pusztító pestis szedett sok áldozatot. Ennek következtében 1715-ben mindössze hét jobbágy és egy zsellér háztartást számláltak a faluban, mely mintegy 40-80 lakost jelentett. Közülük hat szlovák és kettő magyar volt. Anyakönyveit 1730-tól vezetik. Az első katonai felmérés térképén – mely 1782-ben készült – a község „Viszoka” néven szerepel.[2]
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „VISZOKA. Tót falu Ungvár Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai többfélék, fekszik Pálótzhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja jeles.”[3]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Viszoka, Ung vgye, magyar-orosz-tót f. Palóczhoz keletre 1/2 órányira: 331 romai, 275 gör. kath., 182 ref., 6 zsidó lak. Van elég termékeny földe, s az Ungh mentiben szép erdeje. Ut. p. Unghvár. Emlitendő, hogy itt egy igen nagy tó kiszárittatott, s helyén most szép buza terem. Birja a leleszi prépost.”[4]
1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 926 | 796 | 811 | 744 |
| Különbség | -14,03 % | +1,88 % | -8,26 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 747 | 744 |
| Eltérés | -0,40 % |
1910-ben 1175-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 906 lakosából 895 szlovák volt.[6]
2011-ben 817 lakosából 803 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1928-ban Anna Kolesárová szlovák római katolikus vértanú. 2018. szeptember 1-jén boldoggá avatták.
- Itt született 1939-ben Vladimír Popovič szlovák festő, képzőművész, professzor.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1825-26-ban épült, klasszicista stílusú.
- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma a 19. század második negyedében épült, klasszicista stílusú.
- Református temploma 1912-ben épült, neoklasszicista stílusú.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Magasrév község hivatalos oldala. [2007. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 1.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 1.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Magasrév Szlovákia térképén
- Travelatlas.sk
- E-obce.sk Archiválva 2012. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Nagymihályi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagymihály (Michalovce) | ||
|  | |
