Solymos (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Solymos (Iňačovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1417
Polgármester Ľubomír Macko
Irányítószám 072 11
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 733 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 103 m
Terület 17,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Solymos (Szlovákia)
Solymos
Solymos
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 22° 01′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 22° 01′ 50″
Solymos weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Solymos (szlovákul: Iňačovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában, Nagymihálytól 12 km-re délre. 2011-ben 733 lakosából 655 szlovák és 33 cigány volt.

Története[szerkesztés]

A település keletkezési ideje nem ismert, első írásos említése Luxemburgi Zsigmond 1417-ben keltezett oklevelében történt "Solmus" alakban. Első lakói valószínűleg királyi solymászok lehettek. A Sztáray család birtoka volt. 1427-ben 18 portája adózott. A 16. - 17. században a nagyobb falvak közé tartozott, a 18. század elejére azonban csaknem teljesen elnéptelenedett. 1715-ben csak 8 ház állt a faluban. 1720 után a főként Ung és Zemplén vármegyék északi részeiből történt nagyarányú betelepítések következtében lakossága száma ugrásszerűen nőtt. Ekkor legnagyobb családai az Istók, Ignác, Kállai, Oláh, Palóc, Dzvonik, Milocsik, Kenderes, Kudrocs, Knezsó, Balogh, Dúska, Hura és Borza családok voltak. 1828-ban 119 házában 1023 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, szövéssel foglalkoztak. A 19. században főbb birtokosai a Szirmay, Vécsey, Thuránszky és Török családok voltak.

Vályi András szerint "SOLYMOS. Elegyes falu Ungvár Várm., földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Szenának szomszédságában, mellynek filiája; határja jó, vagyonnyai külömbfélék. " [2]

Fényes Elek szerint "Sólymos, Ganyacsovci, orosz-tót-magyar falu, Ungh vgyében, Szobránczhoz nyugotra 2 1/2 órányira, 182 r., 526 g. kath., 192 ref., 26 zsidó lakossal. Görög kathol. parochialis templom. Termékeny róna határ. F. u. Szirmay, gr. Török, b. Vécsey s mások. " [3]

1910-ben 885, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.

2001-ben 657 lakosából 437 szlovák és 209 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma a 19. század elején épült barokk-klasszicista stílusban.
  • Határában találhatók az 1974-ben létesített szennai halastavak.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]