Szerednye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szerednyei járás szócikkből átirányítva)
Szerednye
Szerdnye központjának látképe
Szerdnye központjának látképe
Szerednye címere
Szerednye címere
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Ungvári járás
Rang
Irányítószám 89452
Körzethívószám + 380 312
Népesség
Teljes népesség 4200 fő +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 119 m
Terület 2,38 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szerednye (Ukrajna)
Szerednye
Szerednye
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 32′ 21″, k. h. 22° 30′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 21″, k. h. 22° 30′ 44″
Szerednye weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerednye témájú médiaállományokat.

Szerednye (1899-ig Szvedernik, ukránul Середнє [Szerednye]), oroszul Среднее [Szrednyeje]), szlovákul Seredné) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Ungvártól 20 km-re délkeletre a Viela partján fekszik, Ungordas tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

1417-ben Zerednye néven említik először. Határában egy völgy bejáratánál fekszenek egykori várának romjai. A szerednyei várat a 12. században építették a templomosok, később a pálosoké, majd a Drugetheké lett. 1526-ban a Dobó család szerezte meg, birtokosa volt a törökverő egri hős Dobó István is aki itt hunyt el 1572-ben. Dobó után a Rákócziaké lett, majd a Forgách család szerezte meg. A vár kuruc harcok során pusztult el.

A település híres bortermelő központ, melyet már 1417-ben említ oklevél.

1514-ben a Dózsa-parasztfelkelés akasztotta meg fejlődését. Határában gyilkolták meg 1901-ben Egán Ede neves kultúrpolitikust.

A község határától 10 km-re Börvingesen áll a ruszin nép atyjának, Egán Edének az emlékkeresztje.

1910-ben 1867 lakosából 881 magyar, 642 ruszin, 193 német és 134 szlovák volt. A trianoni békeszerződés előtt 1909-től Ung vármegye akkor alakult Szerednyei járásának székhelye volt. A Tanácsköztársaság idején a tervezett autonóm Kárpátalja (Önálló Országrészi Tanács, Szamosztojnij Krajinszkij Szojuz) részeként, a már cseh megszállás alá került Ungvár pótlására a három ruszin körzeti tanács egyikeként létrehozott ungi körzeti tanács székhelye. A körzeti tanács a gyakorlatban pár napig létezett, ezután cseh megszállás alá került. A települést az Első bécsi döntés nem érintette, 1939 márciustól ismét magyar fennhatóság alatt az Ungi közigazgatási kirendeltség része 1944-ig. Ma 4200 lakosának mintegy egyharmada magyar.

Látnivalók[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Móricz Kálmán: Kárpátalja sorsfordulói Hatodik Síp Alapítvány, Budapest 2001, ISBN 963 829 471 X
  • A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X