Bűdszentmihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Bűdszentmihály a mai Tiszavasvári város egyik történelmi alkotórészének, majd egészének neve 1952-ig. Először 1941-ben, majd 1950-ben ismét magába olvasztotta Tiszabűdöt, mely 1941-ig és 1946-50 között önálló község volt. A Tiszavasvári nevet az egyesült település 1952-ben vette fel.

A tiszabűdiek először nem fogadták el az összeolvadást, és 1946-ban visszanyerték községi önállásukat, de csak négy évre. 1950-ben a települések ismét egyesültek, ismét Bűdszentmihály néven. A békétlenség azonban tovább tartott, és ennek eredménye volt az a kompromisszum, hogy 1952-től Tiszavasvári lett a név (a Tiszabűdön született Vasvári Pálról.)

Bűdszentmihályt korábban nevezték Szentmihálynak, Tiszabűdöt pedig egyszerűen Bűdnek is. Bűdszentmihályon valamikor zsidó hitközség is létezett.

A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Híres szülöttei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]