Ugrás a tartalomhoz

Dezső Márta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dezső Márta
Született1950. február 8. (74 éves)[1]
Bűdszentmihály[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásajogász
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1973)
KitüntetéseiMagyar Arany Érdemkereszt (2005)

SablonWikidataSegítség

Dezső Márta (Bűdszentmihály, 1950. február 8. –) alkotmányjogász, egyetemi tanár, az MTA köztestületének tagja.[2] 2007-től 2013-ig az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi tanszékének tanszékvezetője, 1998 és 2010 között a kar külügyi dékánhelyettese volt.

Az alkotmány- és választójog, a képviselet nemzetközileg elismert szakértője. Fontos kutatási területe a választási rendszerek összehasonlítása, különösen a szuverenitás és az Európai Unió összefüggéseinek vizsgálata. Számos magyar és nemzetközi publikációt jegyez, továbbá számos előadást tartott Magyarországon és külföldön – így például az Egyesült Államokban, Kanadában, Kínában vagy Mexikóban.[2][3]

Tudományos és közéleti pályafutása

[szerkesztés]

1973-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd az Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében helyezkedett el, ahol egészen 1990-ig dolgozott. A rendszerváltás időszakában részt vett annak a jogászcsoportnak a munkájában, amelyik a jogalkotási törvényt és az első alapjogi törvényeket alkotta meg.[4]

1991 és 2008 között az Európai Választási Szakértők Egyesülete Dokumentációs Központjának tudományos igazgatója volt.[5]

1994-ben „Választási rendszer és alkotmányos hatalomgyakorlás” címen védte meg kandidátusi disszertációját.[6]

1995 és 1998 között az Országgyűlés Alkotmányelőkészítő-bizottságának állandó szakértője volt.[7]

A Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének alapító tagja, illetve 2007 és 2013 között ügyvezető elnöke.[8]

Egyetemi pályafutása

[szerkesztés]

Tanári tevékenységét a rendszerváltás korszakában, az ELTE ÁJK és a Politikai Főiskola alkotmányjog tanáraként kezdte, majd 1990-től az ELTE ÁJK Alkotmányjogi tanszékének főállású tanára lett. 1994-től egyetemi docens, majd 2005-től az egyetem professzora volt. 2007-től 2013-ig az Alkotmányjogi tanszék tanszékvezetője volt.[9]

Alkotmányjogot, választási rendszereket és európai alkotmányosságot oktatott. Számos doktorandusz hallgató témavezetője volt – mind aktív évei alatt, mind nyugdíjba vonulása után. Emellett számos doktori eljárásban opponensként vagy bíráló bizottsági tagként, elnökként működött közre.[10]

1998 és 2010 között betöltötte az ELTE ÁJK külügyi dékánhelyettesi posztját is. Hivatali idejéhez köthető és jelentős részben munkájának eredménye a kari Erasmus képzésének beindítása, az LLM képzés létrejötte, az ELTE ÁJK-nak a Panthéon-Assas (Paris II) Egyetemmel, illetve a Georg-August-Universität Göttingennel közös francia illetve német nyelvű részképzése.[11] [12]

2013-tól a kar professor emeritája.

Szerzői munkássága

[szerkesztés]

Könyvek

[szerkesztés]
  • Képviselet és választás a parlamenti jogban, Budapest, KJK-MTA ÁJI, 1998
  • Dezső Márta, Fűrész Klára, Kukorelli István, Sári János, Schmidt Péter, Takács Imre. Alkotmányjog Századvég Kiadó, 1992
  • Dezső Márta, Tóth Zoltán: Választás és Választási eljárás, Budapest, Rejtjel Kiadó, 2002
  • Dezső Márta, Vincze Attila: Magyar alkotmányosság az európai integrációban, Budapest, HVG-ORAC, 2012

Tankönyvek

[szerkesztés]

Az 1992-ben megjelent, majd 1995-től évente kiadott Alkotmányjog tankönyv hat szerzőjének egyike. A művet a szerzők többször átdolgozták, megújították. 2002-es átdolgozása után Alkotmánytan I. címen jelent meg, majd 2007-ben ismét átdolgozott formában adták közre. A tankönyv első változatában Dezső Márta a szuverenitásról és választási rendszerről szóló fejezetek szerzője volt, a mű későbbi kiadásaiban pedig az európai jogrendről és tagállami szuverenitásról, a népszavazásról, népi kezdeményezésről, a kétkamarás parlamentről szóló fejezeteket is ő jegyezte.[13]

Publikációk

[szerkesztés]
  • 1973 – Jogalkalmazás és mérlegelés in Állam és Igazgatás, 1993/10
  • Az államigazgatási jogalkalmazás törvényességének problémái in Állam és Igazgatás, 1975/9

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]