Vasvári Pál (történész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vasvári Pál
Vasvári Pál 1848 tavaszán(Barabás Miklós litográfiája). Arcképét rajongó leánytanítványai készítették el.
Vasvári Pál 1848 tavaszán
(Barabás Miklós litográfiája). Arcképét rajongó leánytanítványai készítették el.
Született Fejér Pál
1826. július 14.
Bűd
Elhunyt 1849. július 5. (22 évesen)
Havasnagyfalu
Nemzetisége magyar
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasvári Pál témájú médiaállományokat.
Vasvári Pál Barabás Miklós litográfiáján
Vasvári Pál (Vasárnapi Ujság, 1868. március 15.)[1]

Vasvári Pál (eredeti nevén Fejér Pál; Bűd, 1826. július 14.Havasnagyfalu, 1849. július 5.) író, történész, filozófus, politikus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, honvéd őrnagy.

Családja, származása[szerkesztés]

Vasvári Pál őseiről, a Fejér családról kevés adat maradt fenn. A Fejér családot még I. Rákóczi György felesége telepítette be a Nyírségbe a XVII. században.

Vasvári Pál nagyapja, Fejér János felszabadított jobbágy volt, 1746-ban született Nyírgelsén. Bacsinszky András munkácsi görögkatolikus püspök szentelte pappá 1774-ben, ezt követően 1781-ig Mándokon, 1795-ig Palágyon, majd 1814-ig szülőfalujában, Nyírgelsén volt parókus. Nyugdíjas éveit lányánál, Sáránál, valamint annak férjénél, Zékány Bazil Lászlónál töltötte. Felesége Kőmíves Rozália volt, több gyermekük született, és közülük hárman folytatták apjuk mesterségét: János, György és Pál. János egyik fia (szintén János – Vasvári Pál unokatestvére) 1829 és 1879 között Nyírcsászári parókusa volt.

Fejér Pál – Vasvári édesapja – 1786. január 25-én született Palágyon, 1814-től 1821-ig Dámócon volt parókus. Ezután 1827-ig adminisztrátor volt Bűdön, mivel a falu kegyura, Dogály János nem engedte parókussá kinevezni, mert mást kívánt a posztra. Később a Nyírvasváriban lévő nemzeti iskola igazgatója volt, fia innen vette fel a 'Vasvári' nevet.[2] Felesége Méhey Erzsébet volt, akitől öt gyermeke született: Ágoston, János, Emánuel, Elek és Pál. Közülük Emánuel pap, Elek pedig jogász lett.

Élete[szerkesztés]

Vasvári Pál 1826. július 14-én Tiszabűdön született Fejér Pál néven. Tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban kezdte meg. 1843-ban beiratkozott a pesti egyetemre, ahol bölcsészet szakon történelmet és természettant hallgatott, de idővel Horvát István hatása miatt teljesen a történelemnek szentelte magát. Már egyetemi hallgatóként vezérszerepet vitt az ifjúság körében. 1847-ben a Teleki Blanka által alapított nevelőintézetbe került tanárnak. Ugyanebben az évben kezdte el használni a Vasvári nevet, s az 1848. január elején megjelent Történeti Névtár című művében a kiadó, Magyar Mihály már Vasvári Pálként szerepelteti nevét.[3]

1848 március 15-én a kitörő forradalom vezetői között tevékenykedett, fontos szerepe volt a 12 pont megalkotásában, majd a népgyűlés elé terjesztésében is. Petőfi a forradalom nevében lefoglalt nyomdagép mellett emlékezetből írta le a Nemzeti dal mámoros sorait. Vasvári ollóval a kezében várta egy-egy újabb versszak megszületését, felszabdalta a papírt, hogy gyorsabban dolgozhassanak a betűszedők. Tagja lett a Közcsendi Bizottmánynak is, és ő üdvözölte hivatalosan a Batthyány-kormánynak Pozsonyból, az országgyűlésről április 11-én Pestre érkező tagjait.

A kormány munkájának megkezdésekor titkári állást kapott Kossuth Lajos pénzügyminiszter mellett. Amikor Jelačić horvát bán szeptemberben katonai támadást indított Magyarország ellen, Kossuth néhányszor polgári futárszolgálattal is megbízta őt. Jelačić fenyegető támadásának hatására otthagyta nyugodt állását és Kossuth jóváhagyásával Somogyba indult, hogy a népfelkelőket segítse.

A gyermek egyedül nem képes útnak indulni, vezetőre van szüksége. Kiskorú nemzetnél ez alapja a fővezéri hatalomnak. A népet vezeti egy tapasztaltabb, okosabb férfiú. A tömeg ragaszkodása egy ily vezérhez igen természetszerű. Nála látják elrejtve jövőjök kulcsait, gyermeki bizalommal simulnak hozzá. Olyan e vezér, mint a mágnesvas, melyre az apró vasporszemek köröskörül ráragadnak. Lehet-e bűnről vádolni e delejvasat azért, hogy annyi apró porszemet magához láncol? A keblében rejtett erő láthatlan hatalma vonzza magához e kis részeket, s ezek önkéntesen simulnak hozzá. Tapasztalatlan népnél vezér csak az lehet, ki ily benső varázserővel bír.
– Irányeszmék

1849 elején Bihar, Szatmár és Szabolcs vármegyékben szabadcsapatot verbuvált, és ennek vezetője is lett, katonaként azonban nem volt eredményes. Erdélyben, Fântânele mellett a Gyalui-havasokon az Avram Iancu vezette román csapatok megölték, halála pontos dátumát illetően eltérőek a vélemények.[4][5]

Én is ott járok a viharos események közt, mint Plinius egykor a Vezúv hegy tűzokádásánál, a természet roppant tüneményét vizsgálva, hogy az utókornak leírja… s míg az utókorról gondoskodott, a lávatömeg őt eltemeté…
– Naplómból című jegyzete[6]

Munkái[szerkesztés]

Ifjabb éveiben Sali Bánk álnév alatt elbeszéléseket írt a szépirodalmi lapokba.

A Kisfaludy Társaság 1845-ben meghirdetett vígeposzpályázatára írta "A szerelmes bajnok" című művét, hexameteres versformában. Forrásnak Károly Róbert egy oklevelét használta fel. A király "lovagi játékban Hunt-Pázmán Mihálynak három fogát kiütötte, miért őt ugyananyi helységgel ajándékozta meg". (A történetet Arany János is feldolgozta 'Pázmán lovag' című vígballadájában.)

Cikkei[szerkesztés]

  • a Társalkodóban (1846. 97. sz. Szóemelés a Horvát-gyűjtemény ügyében);
  • az Életképekben (VI. 1846. Bús napok, Óriási terv Zsigmond király korából, Michelet és a német tudományos rendszer, VIII–X. 1847–48. Árpádi Andor, Irányeszmék, A márcziusi ifjúság, Irányeszmék az első franczia forradalomból, Irányrajzok: 1. Az ember és tényei. 2. Mysticus);
  • a Pesti Divatlapban (1846. 30., 31. sz. II. Endre király halála, 1847. 12. sz. Omode Máté, árnyrajz a magyar nádornak életéből, 1848. 16., 17. sz. Az emberi műveltség vázlata);
  • a Honleányok Könyvében (1847. Szentgyörgyi Czeczilia, Eseménypontok a világtörténet köréből. I. A barátság gyönyörű példája, II. Amarilla);
  • a Losonczi Phönixben (I. 1851. Nemzetmozgalom Hunyadi Mátyás királylyá választásakor és az 1458-ki hongyűlés);
  • a Történeti Lapokban (1875. 9. sz. Kiáltványa, Nagyvárad 1849. február 12.); a Magyarországban (1895. 352. s. Naplójából).

Könyv alakban megjelent művei[szerkesztés]

  • Végszó Tettes Ns. Horvát István kir. egyetemi tanár sírjánál. Pest, 1846. június 15. (Fejér Pál néven).
  • Történeti Névtár. Hazánkban szerepelt nevezetes férfiak és hölgyek élet- és jellemrajzai; vezéreszmék, emlékszavak, népregék és korképekkel földerítve. I. folyam. Pest, 1847. Csák Máté kőnyomatos arcképével.
  • Válogatott politikai írásai (Budapest, 1948..)
  • Válogatott írásai (Budapest, 1956.)
  • Elfelejtett írásai (Budapest, 1985.)
  • Irányeszmék (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1988)[7] ISBN 963141308X
  • „A márciusi ifjak egyike én valék”, (Válogatott írások, beszédek, levelek) (Budapest, 1988.) (Válogatta, előszóval, bibliográfiával és jegyzetekkel ellátta: Danyi Gábor, Simor András. Lektorálta: Fekete Sándor)
  • A szerelmes bajnok (vígeposz) (Budapest, 1996.)

Emlékezete[szerkesztés]

Oktatási intézmények[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vasárnapi Ujság, 1868. március 15.
  2. „A márciusi ifjak egyike én valék”, (Válogatott írások, beszédek, levelek) (Budapest, 1988.)
  3. Bokor József (szerk.). Vasvári 1., A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2015. január 31. 
  4. Tarján M. Tamás: Vasvári Pál halála, rubicon.hu (Hozzáférés ideje: 2016. január 26.)
  5. Daday János: Vasvári sirja nyomában
  6. Vasvári utolsó publicisztikai írásai az ekkor már Jókai által szerkesztett Pesti Hírlapban jelennek meg. Így például június elején Naplómból című jegyzete. Ennek záró sorai olvashatók az idézetben.Vasvári jóslata Szigethy Gábor előszavában is olvasható, melyet az Irányeszmék - 1989-ben megjelent - kötethez írt.
  7. 1848 tavaszán, az Életképekben jelent meg Vasvári Pál írása: az Irányeszmék - társadalomtudományi dolgozat, politikai röpirat és lírai szárnyalású prózavers. A kötet adatlapja a Molyon

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Vasvári Pál: Irányeszmék (MEK) (Hozzáférés ideje: 2016. január 26.)
  • Tarján M. Tamás: Vasvári Pál halála, rubicon.hu (Hozzáférés ideje: 2016. január 26.)
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Reményi Mihály: Emlékmorzsák. Nyíregyháza, Városvédő Egyesület, 2005.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.