Tiszavasvári

Tiszavasvári
Dessewffy-kastély
Tiszavasvári címere Tiszavasvári zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Tiszavasvári
Jogállás	város járásszékhely
Polgármester	Balázsi Csilla (Vasvári Pál Társaság)
Irányítószám	4440
Körzethívószám	42
Testvér­települései	Lista Ardabíl
Népesség
Teljes népesség	12 114 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	99,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	128,53 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 57′ 04″, k. h. 21° 22′ 08″47.951111111111, 21.368888888889
Tiszavasvári Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Tiszavasvári weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszavasvári témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Tiszavasvári város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári járás központja. Mai nevét 1952-ben kapta Vasvári Pálra emlékezve, de tulajdonképpen 1950-ben jött létre Bűdszentmihály és Tiszabűd egyesítésével. A két település már korábban, 1941 és 1946 között is egyesítve volt Bűdszentmihály néven.

Fekvése

A Keleti-főcsatorna bal partján fekszik, a vármegye székhelyétől, Nyíregyházától 28 kilométerre. Közelében található a tájvédelmi területté nyilvánított Fehér-szik.

A közvetlenül határos települések: észak felől Tiszalök és Szorgalmatos, kelet felől Nagycserkesz, délkelet felől Hajdúdorog, dél felől Hajdúnánás, délnyugat felől Polgár, nyugat felől Újtikos, északnyugat felől pedig Tiszadob és Tiszadada.

Több kisebb-nagyobb különálló településrésze, külterületi lakott helye van, ezek közül a legnépesebb Józsefháza, a központjától mintegy 5 kilométerre délnyugatra.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 36-os főút, ezen érhető el Nyíregyháza és Tiszaújváros felől is. Hajdúnánással és azon keresztül Hajdúböszörménnyel a 3502-es, Tiszadobbal a 3631-es, Tiszalökkel pedig a 3632-es út kapcsolja össze.

Vonattal elérhető a Debrecen–Tiszalök-vasútvonalon, melynek két megállási pontja van itt; Tiszavasvári vasútállomás a belterület déli részén helyezkedik el, közvetlenül a 3502-es út mellett, Egyházerdő megállóhely pedig a lakott terület északi szélén, ott, ahol a 3502-es út keresztezi a vasutat.

Földrajzi alapadatok

Magyarország északkeleti nagyrégiójához tartozik, mint egy 38 ezres térség dinamikusan fejlődő központja. Három alföldi kistáj, a Nyírség, a Hajdúság, és a Hortobágy találkozásánál, a Tisza bal parti árterén helyezkedik el, Budapesttől 210 kilométerre keletre, a Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen háromszög középpontjában.

Éghajlatában erősen érvényesül a kontinentális jelleg. Az északi szelek miatt alacsonyabb a hőmérséklet, mint az Alföld déli részén.

Felszíne sík – folyók egyengették a területének nagy részét, így azt jobbára folyami hordalék borítja.

Vizekben, vadakban, növényzetben gazdag területét kelet-nyugati irányban a 36-os főút szeli át, nagy átmenő forgalommal. Vasútja Debrecen és Tiszalök felé kínál összeköttetést az itt élőknek és a városba látogatóknak. Az M3-as autópálya a város határában húzódik, lehetővé téve a gyors megközelítést az ország távolabbi részei felől is.

A Nyíri-mezőségre jellemző kötött fekete szikes, homokos talaj egyformán megtalálható. Adottságainál fogva jól megfér egymás mellett a szántóföldi növényi kultúra és a nagy kiterjedésű legelőin az állattartási kultúra is.

Története

A város helyén két település állt egykor, Tiszabűd (korábban Bűd) és Szentmihály.

Bűd a tatárjárás idején elpusztult, majd később újra települt falu a 16. század végén ismét lakatlanná vált jó félszáz évig, majd örmény kereskedők (Dogály János és Konstantin) görögkatolikus kárpát-ukrán telepesekkel telepítették be. Ez időben a Taktaközből református magyarok is jöttek ide.

Szentmihály 1440 táján született: Báthori András Bűd határában önálló települést hozott létre és bűdi jobbágyokkal népesítette be. 1550 körül jeles település volt, közel félezer ember élt itt. A 17. század első harmadában az új birtokos – Lónyay család – hajdúkat telepített ide, akik a bíráskodás terén kiváltságokat kaptak. A 17. század második felében lakatlan volt, majd 1700 körül ismét hajdúk éltek itt, akik szerződéses viszonyban voltak a földesúrral, s a szabad mezővárosi jogállást 1848-ig megőrizte a település. 1771-től 1945-ig Dessewffy-birtok volt.

A két szomszédos község (ekkor már Bűdszentmihály és Tiszabűd) közigazgatási egyesítése nem volt zökkenőmentes. Először 1941-ben egyesültek Bűdszentmihály néven, de a tiszabűdiek nem akarták elfogadni önállóságuk elvesztését. 1946-ban sikerült is visszanyerni községi önállóságukat, de 1950-ben újra Bűdszentmihály néven hozták egybe a két községet. Tiszabűd legalább a község nevében akarta jelezni egykori önállóságát. Ennek eredménye lett végül az új elnevezés 1952-től: Tiszavasvári, amelyet Vasvári Pál és a Tisza nevéből képeztek. Tiszavasvári 1986. január 1. óta város.

Közélete

Polgármesterei

Polgármester			Kilépés oka
1990–1994	Sulyok József	nem ismert
1994–1998		MSZP
1998–2002		MSZP
2002–2006		MSZP
2006–2010	Rozgonyi Attila	független
2010–2012	Dr. Fülöp Erik	Jobbik	a képviselő-testület feloszlatta magát
2012–2014		Jobbik	Időközi választás: 2012. október 28.
2014–2018		Jobbik	hivataláról lemondott
2018–2019	Szőke Zoltán	Fidesz-KDNP	Időközi választás: 2018. szeptember 16.
2019–2024		Fidesz-KDNP
2024–	Balázsi Csilla	Vasvári Pál Társaság

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:

Lakosok száma	12 964	12 954	12 508	12 232	12 238	12 338	12 276	12 238	12 114
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024	2025	2026

Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 12,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% ruszinnak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,9%, református 21,1%, görögkatolikus 8,6%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 31,3% (28,5% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 87,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,9% cigánynak, 0,4% ruszinnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% románnak és ukránnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,9% volt római katolikus, 14,2% református, 6,3% görög katolikus,1,8% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 35,5% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).

Gazdaság

• A városban működött az Alkaloida Vegyészeti Gyár, amely a privatizáció óta ICN Pharma néven működött 2006 őszéig. Ekkor újra visszavette régi nevét és Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. néven működik. Jelenlegi tulajdonosa Sun Pharma Industries Ltd.
• Téglagyártás (Wienerberger)
• Acélszerkezet-gyártás (VASÉP Kft.)
• Vegyipari gépészet (QUICK 2000 Kft.)

Nevezetességei

• Vasvári Pál Múzeum
• Dessewffy-kastély (klasszicista, 19. század első fele)
• Görögkatolikus templom (barokk)
• Református templom (18. század)
• Kornis-kastély (Dogály-kúria)
• Római katolikus templom (Szent Eleonóra-harang)
• Tiszavasvári strandfürdő, mely nagyon híres, s népszerű volt a 80-90-es években a város határában található gyógyvíz forrás miatt, mely közelébe a strand épült.
• A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
• Városháza, Bán Ferenc DLA (Tokaj, 1940. szeptember 17.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar építész, a kortárs magyar építészet egyik legprogresszívabb alakja. Kelet-Magyarország építészetének emblematikus figurája tervei alapján készült el 1987-1989 között.

Tiszavasvári híres szülöttei

• Vasvári Pál - a márciusi ifjak egyik vezéralakja
• Kabay János - annak a ma is használt eljárásnak a feltalálója, mellyel a morfium a száraz máknövényből kinyerhető; a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár alapítója.
• Kisszántói Pethe Ferenc - az első magyar gazdasági szaklap szerkesztője
• Olasz Renátó - színész; ismert szerepei: Miklósi Márk az Aranyélet és a fiatal Zámbó Jimmy A Király című filmsorozatokban.
• Gazdag László bábművész, színész, a Kolibri Színház tagja.
• Aranyos Sándor - néprajzkutató, Junior Prima Primissima díjas muzeológus, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményi osztályvezetője
• Aranyos Norina - néptáncművész, néptáncos. A Magyar Állami Népi Együttes női tánckari tagja, 2013. évad legjobb pályakezdő táncművésze, Junior Prima Primissima díjas táncművész (2022)
• Sert Zsuzsanna (születési nevén Kovács Zsuzsanna) - folklorista, énekművész, az Isztambuli Magyar Iskola koordinátora, a megyei Príma-díjas Nyírség Táncegyüttes egykori táncosa (2008), a Néptánc-oskola (2009) és az Évszakoló (2021) című oktatási kiadványok egyik szerkesztője, a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetettje (2024).

Intézmények

A városban található oktatási és nevelési intézmények

Óvodák

• Egyesített Óvoda Intézmény:
• Minimanó Óvoda
• Kerek-Perec Óvoda
• Lurkó-Kuckó Óvoda
• Varázsceruza Óvoda

Általános iskolák

• Tiszavasvári Általános Iskolai Egység (3 iskola egysége: Kabay János, Pethe Ferenc és Vasvári Pál Általános Iskola)

Gimnázium

• Váci Mihály Gimnázium

Szakközépiskola, kollégium, szakmunkásképző

• Nyíregyházi SZC, Tiszavasvári Szakképző Iskola és Kollégium Archiválva 2021. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Tiszavasvári Digitális Középiskola
• Tiszavasvári Kollégium

Zeneiskola

• Hankó László Zeneiskola

Sportélet, Tiszavasvári Sport Egyesület (TSE)

Futball

• A 2010-2011-es bajnoki évadban, megye első osztályú csapat

Kézilabda

• A 2010-2011-es bajnoki évadban az NB II Északkelet férfi felnőtt csoportjának 3. helyezett csapata
• 1997-98-ban a város először jutott az NBI-be

Rendezvények

Öhönforgató verseny és Néptánctalálkozó

Nagyszabású gasztronómiai fesztivál, amely 2005 óta kerül megrendezésre, jellemzően május második felében, a városi strand területén. A versenyen baráti társaságok, munkahelyi közösségek főzik a híres hortobágyi pásztorételt. Az induló csapatok száma 50 és 60 körül mozog. A csapatok létszáma változó, a résztvevők száma rendre eléri, meghaladja az 1000 főt.

A rendezvényt egész napos kulturális program egészíti ki. Délelőttönként néptánc bemutatókat, délutánonként könnyűzenei fellépőket láthatnak a kilátogatók.

Zúzoslé főzőverseny , Zúzafesztivál és Pálinka mustra - Csipetnyi Bűdszentmihály

Tiszavasvári Város Önkormányzata és a Vasvári Pál Múzeum is féltő és élő értékként kezelő gonddal őrzi ősi ételének mai kultuszát. Ennek jegyében a Múzeum és a Városi Önkormányzat 2013-ban rendezte meg első alkalommal, s teremtett ezzel a régi népi ételt szélesebb körű mai népszerűségi és figyelemközpontba helyező hagyományt a Szent Mihálynapi hagyományok felidézésként a Zúzos-lé főző versengést. Ennek keretében azon csapatok jelentkezését várták, akik a legfinomabban módon tudják elkészíteni Büdszentmihály egyedülálló népi ételét a Zúzos levest. A megrendezésre kerülő versengés értékelési szempontrendszere az ősi népi étel illat, látvány, és íz világának specifikumait vizsgálja, illetve külön minősítési szemponttá emeli az étel elkészítésének alapjául szolgáló recept egyediségeit, specifikumait, melyek a megszokottól történő eltérés alapján hitelesen tükrözik a népi ételek elkészítésében is természetszerűleg megnyilvánuló „Ahány ház, annyi szokás” elvet. A tyúkhúsleveshez leginkább hasonlítható különleges leves, az egyedi fűzerezés mellett húst, zöldségeket, zúzát, májat, pirított eperlevelet, rizst is tartalmaz, amelytől íze és állaga is igazán egyedi és különleges. Az ételt a helyi múzeum néprajzi gyűjtése alapján leginkább a paraszti lakodalmak és családi eseményekkor került az ünnepi asztalra. Büdszentmihály, a mai Tiszavasvári elődtelepülésének egyedülálló népi ételét ma is gyakran tálalják a lagzikban. A gasztronómiai hagyományok ápolásának évről évre megrendezésre kerülő több színterén is gyakran kap központi helyet e jellegzetes tájétel.

Funreal

A Funreal egy helyi jelentőségű, 2000 óta, szabálytalan időközönként rendezett, önszerveződő cybersport-összejövetel, úgynevezett LAN-parti, túlnyomórészt Tiszavasvári, illetve újabban Tiszalök helyszínnel. Résztvevőinek száma jellemzően 100 fő alatti, hivatalos játéka az Unreal Tournament; rendszere körmérkőzéses. Díjazás a vándorserlegtől eltekintve nincs.

https://web.archive.org/web/20080703143357/http://funreal.unr.hu:80/

Testvérvárosok

• Nagybánya, Románia (2006)
• Osmaniye, Törökország (2011)
• Jicsun, Kína (2011)
• Ardabíl, Irán (2011)

Képek

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

További információk

• Tiszavasvári Önkormányzatának honlapja
• Tiszavasvári az utazom.com honlapján
• Funreal-honlap
• Hírek Tiszavasváriról