Nyírkércs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nyírkércs
Nyírkércs címere
Nyírkércs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásBaktalórántházi
Jogállás község
Polgármester Csoma Tiborné[1]
Irányítószám 4537
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 804 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség55,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírkércs (Magyarország)
Nyírkércs
Nyírkércs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 00′ 45″, k. h. 22° 02′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 45″, k. h. 22° 02′ 55″
Nyírkércs (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírkércs
Nyírkércs
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírkércs témájú médiaállományokat.

Nyírkércs község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nyírkércs a Közép-Nyírség-ben fekvő település. Nyíregyházától kelet-északkeletre, kb. 36 km, Baktalórántházától 4 km távolságra található település.

Története[szerkesztés]

Nyírkércs a környék egyik legrégebbi települése. Neve a Kér törzsnévből keletkezett.

A község keletkezése a 10. századra tehető, telepítés formájában. Első lakói katonáskodó várjobbágyok voltak.

A 13. század végén a borsovai várispánság tartozéka volt.

A település neve V. István 1282-ben kelt oklevelében bukkan fel először. Az okirat szerint a kiskércsi kétekényi földet, melyet Laskod határából szakítottak ki, Bogdai (Baktai) Illés (comes) ispán kapta, aki azt továbbadományozta két serviensének. A falu önállósodása és Laskodtól való elszakadása csak a 14. században következett be.

A település a 14. században két részből, Alsó- és Felsőkércs-ből állott. A Kércsy-családnak Alsókércsen voltak birtokai, s itt volt kúriájuk is. A településen még Lónyai Andrásnak és a Jármy család-nak volt birtoka.

A község a 18. század. közepén újratelepült, ekkorra már a falu Alsó- és Felsőkércs formája nem észlelhető.

Nyírkércs Baktalórántháza nagyközségi közös tanács társközsége volt, 1990-ben önállóvá vált, Nyírjákóval közös körjegyzőséget működtet.

A falunak 8-tantermes iskolája, idősek napköziotthona, bentlakásos idősek otthona is van.

A település lakossága főként mezőgazdaságból él, a szántóföldi növénytermesztésből, zöldségtermesztésből él.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma - eklektikus stílusban 1896-ban épült, Márta Gábor tassi vállalkozó terve és munkája által.
  • Római katolikus temploma - 1997-ben épült fel. Mária képét az egri érsekség adományozta. Szentségtartója népi fafaragó műve, a márványból készült oltárasztal német hívek adománya. A háromrészes oltárkép Küzmös Enikő festőművész alkotása.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nyírkércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]