Gyügye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyügye
Gyügye Europa Nostra-díjas református temploma légifotón
Gyügye Europa Nostra-díjas református temploma légifotón
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Kiss Ferenc Árpád[1]
Irányítószám 4733
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 253 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 56,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 4,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyügye (Magyarország)
Gyügye
Gyügye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 30″, k. h. 22° 34′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 30″, k. h. 22° 34′ 05″
Gyügye (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Gyügye
Gyügye
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyügye témájú médiaállományokat.

Gyügye község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Fehérgyarmati járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkság-on, a Szamos jobb partján fekvő település.

Fehérgyarmat 8,5 km, Mátészalka 29 km, Tunyogmatolcs 13 km, Szamosújlak 2 km, Cégénydányád 2,5 km, Szamossályi 8,5 km, Hermánszeg 11 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

Gyügye nevét 1241-1284 körül már említik az oklevelek Dide néven.

1322-ben Gyude, 1265-ben Gyuge, 1326-ban Dude, 1329-ben Dyde, 1329-ben Gywde, Dywde, 1335-ben Gyuge, 1414-ben Gywge néven írták nevét.

A település névadója az 1241 előtt élt Gyügye nevű várjobbágy lehetett, akinek földje Piskárkos határába olvadt.

Első birtokosai a Gyügyei család tagjai voltak.

Az 1370-es években a falut a Gyügyeiek birtokaként említik.

1405-ben Zsigmond király Gyügyei Jakab fiától Jánostól gyügyei birtokrészét - hűtlenség és osztályos testvére megölése miatt - elvette és Őri (Pátyodi) Tamás fiának Ambrusnak és rokonságának adományozta, ennek azonban Báthory János ellentmondott. Gyügyei János a birtokot még az 1405-ös évben az egyház kegyúri jogával, és a Szamos folyón levő malommal együtt Órévi Lukács váradi püspöknek és a káptalannak adta. 1428 után Gyügye a Várdai család kezére került.

1611-ben Nyáry Pál kapja meg Várdai Kata kezével, valamint Melith Pál, Telegdy Anna hitvestársa lett birtokosa.

1729-ben Jékey László volt itt birtokos.

A 19. század első éveiben a Kállay, Szuhányi és Barkóczi családoknak volt itt birtoka.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Gyügye, a református templom festett, kazettás mennyezete 1767-ből

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gyügye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]