Magosliget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Magosliget
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Horváthné Orbán Katalin[1]
Irányítószám 4953
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 315 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség66,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magosliget (Magyarország)
Magosliget
Magosliget
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 13″, k. h. 22° 51′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 13″, k. h. 22° 51′ 47″
Magosliget (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Magosliget
Magosliget
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magosliget témájú médiaállományokat.

Magosliget község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szatmári-síkság-on, a magyar-ukrán határon fekvő település. Uszka 3 km, Tiszabecs 7 km, Kispalád 5 km, Milota 11 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

Magosliget-ről az első írott adat 1493-ból való, nevét ekkor Magaslygednek írták.

A Paládsággal együtt a Csaholyi család birtoka volt. A Csaholyiakat 1429-ben iktatták be itteni birtokrészeikbe.

Az 1429-es oklevélben a település neve Magos Mart néven volt írva. 1429-ben a Csaholyi lányok fiúsítása után mellettük még Gödényházy István kapta meg a birtok másik felét. 1463-ban Csató Gergely is kap benne egy részt.

A 17. században az egész birtok összesen kilenc telekből állott és a Brebiri Melith család birtoka volt.

A későbbiekben a Szatmári vár birtokai közé tartozott.

1720-ban Pelsőczy György kapott itt királyi adományt.

1752-ben Gróf Teleki László és felesége kérték fel; 1765-ben Mária Terézia királynő Hagara Pálnak adta. Innen veszi a Hagara család előnevét is. E családé volt a 19. század végéig.

Demográfia[szerkesztés]

Magosliget népessége 2011-ben még 251 fő volt, amely 2016 elejére 346 főre emelkedett. Ennek okai közt főleg az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltöző népesség.[3]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 16%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Magosliget az irodalomban[szerkesztés]

Magosligeten játszódik Móricz Zsigmond A boldog ember című regénye, ami egy magosligeti parasztember, Joó György élettörténetén keresztül mutatja be a 20. század elejei paraszti életet.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magosliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Népességrobbanás az ukrán határ melletti magyar falvakban. hvg.hu. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora