Nyírbogát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírbogát
Nyírbogát címere
Nyírbogát címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Nyírbátori
Jogállás nagyközség
Polgármester Dr. Simon Miklós (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4361
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 3105 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 55,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 55,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírbogát (Magyarország)
Nyírbogát
Nyírbogát
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 48′ 06″, k. h. 22° 03′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 06″, k. h. 22° 03′ 38″
Nyírbogát (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírbogát
Nyírbogát
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Nyírbogát weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírbogát témájú médiaállományokat.

Nyírbogát nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település megközelíthető közúton: a 4-es főúton Debrecenig, onnan tovább a 471-es úton; vonattal elérhető a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon.

Nyírbátortól 6 km.-re, Nyírgelsétől 7 km.-re, Nyíregyházától 38 km.-re és Debrecentől 43 km.-re található.

A település határában emelkedik a Nyírség és a Tiszántúl legmagasabb pontja, a Hoportyó (183 m).

Nevének eredete[szerkesztés]

Nyírbogát neve személynévi eredetű, azt az Árpád-korban élt Bogát vezérről vette. Nevének nyír előtagja a tájegységre utal.

Története[szerkesztés]

A település és környéke már a kőkorszak-ban is lakott hely volt.

Nevét az oklevelek 1310-ben említik először, egy idevaló nemes neveként.

Első ismert tulajdonosai a Kállay család tagjai voltak, akik birtokosok voltak itt egészen az 1300-as évek végéig.

1400-as évek elején Bogáti Fülöpnek és fiának birtoka.

1404-ben Zsigmond király Bogáti Zsigmondot hűtlenség miatt megfosztotta itteni birtokaitól, amit azonban a későbbiekben mint királyi adományt mégis visszaadott. 1405-ben a Bogáthy, cselei Izsépy és Dobay családoké volt a település. 1425-ben a baksai Beke és a Ricsey családok voltak birtokosai.

1551-ben Kálnásy Mihály birtoka, felesége Bogáti Anna révén.

1635-ben Vay Péter, Madocsányi István, Uketyevityi Péter is részbirtokosa a településnek.

1600-as évek végétől az 1800-as évek elejéig több birtokosa is volt így a Horváth, Bakó, Baksay, Báthory, Darvay, Elek, Erdődy, Éva, gróf Fáy, Fehér, Hegedűs, Hetey, Kálmánczhelyi, Molnár, Csicseri Ormos György, Puskás, Orosz, Pethő, Uray és Szűcs családok.

1800-as évek közepe táján földesura az Ormos és a Bogáti család.

1900-as évek elején Bogáthy József, Baksay Zoltán és Reviczky József és Emil, valamint Bay Erzsébet voltak birtokosai.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Vántus István életrajza. A szegedi Somogyi Könyvtár honlapján

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]