Nyírbogát

	Nyírbogát
	; Nyírbogát címere
	; Nyírbogát címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nyírbátori
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Dr. Simonné dr. Rízsák Ildikó (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	4361
Körzethívószám	42
	Népesség
Teljes népesség	3105 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	55,26 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	55,36 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Nyírbogát Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 48′ 06″, k. h. 22° 03′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 06″, k. h. 22° 03′ 38″
	Nyírbogát Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
	Nyírbogát weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírbogát témájú médiaállományokat.

Nyírbogát nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település megközelíthető közúton: a 4-es főúton Debrecenig, onnan tovább a 471-es úton; vonattal elérhető a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon.

Nyírbátortól 6 km.-re, Nyírgelsétől 7 km.-re, Nyíregyházától 38 km.-re és Debrecentől 43 km.-re található.

A település határában emelkedik a Nyírség és a Tiszántúl legmagasabb pontja, a Hoportyó (183 m).

Nevének eredete[szerkesztés]

Nyírbogát neve személynévi eredetű, azt az Árpád-korban élt Bogát vezérről vette. Nevének nyír előtagja a tájegységre utal.

Története[szerkesztés]

A település és környéke már a kőkorszak-ban is lakott hely volt.

Nevét az oklevelek 1310-ben említik először, egy idevaló nemes neveként.

Első ismert tulajdonosai a Kállay család tagjai voltak, akik birtokosok voltak itt egészen az 1300-as évek végéig.

1400-as évek elején Bogáti Fülöpnek és fiának birtoka.

1404-ben Zsigmond király Bogáti Zsigmondot hűtlenség miatt megfosztotta itteni birtokaitól, amit azonban a későbbiekben mint királyi adományt mégis visszaadott. 1405-ben a Bogáthy, cselei Izsépy és Dobay családoké volt a település. 1425-ben a baksai Beke és a Ricsey családok voltak birtokosai.

1551-ben Kálnásy Mihály birtoka, felesége Bogáti Anna révén.

1635-ben Vay Péter, Madocsányi István, Uketyevityi Péter is részbirtokosa a településnek.

1600-as évek végétől az 1800-as évek elejéig több birtokosa is volt így a Horváth, Bakó, Baksay, Báthory, Darvay, Elek, Erdődy, Éva, gróf Fáy, Fehér, Hegedűs, Hetey, Kálmánczhelyi, Molnár, Csicseri Ormos György, Puskás, Orosz, Pethő, Uray és Szűcs családok.

1800-as évek közepe táján földesura az Ormos és a Bogáti család.

1900-as évek elején Bogáthy József, Baksay Zoltán és Reviczky József és Emil, valamint Bay Erzsébet voltak birtokosai.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Birta Sándor (MSZP-MSZAP-MDF)^[3]
1994–1998: Birta Sándor (MSZP-SZDSZ)^[4]
1998–2001: Birta Sándor (MSZP)^[5]
2001–2002: Dr. Simon Miklós (Fidesz-FKgP-MDF)^[6]^[7]
2002–2006: Dr. Simon Miklós (Fidesz-Kisgazda Polgári Egyesület-MDF-MKDSZ)^[8]
2006–2010: Dr. Simon Miklós (Fidesz-KDNP-MDF-Kisgazda Polgári Egyesület-VP)^[9]
2010–2014: Dr. Simon Miklós (Fidesz-KDNP)^[10]
2014–2019: Dr. Simonné dr. Rízsák Ildikó (Fidesz-KDNP)^[11]
2019-től: Dr. Simonné dr. Rízsák Ildikó (Fidesz-KDNP)^[1]

A településen 2001. július 1-jén időközi polgármester-választást tartottak,^[6] mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.^[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 3,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13,1%, református 41,3%, görögkatolikus 19,8%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,6% (20,8% nem válaszolt).^[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

Református templom - 1823-1826 között épült, Szent György tiszteletére avatták fel.
Bogáthy-kúria - 1890-ben épült, jelenleg étterem működik benne.
Az ótemetőben van eltemetve Vántus István Erkel-díjas zeneszerző.^[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
↑ Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
↑ ^a ^b A 2001. július 1-jén tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. július 1. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
↑ Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
↑ Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
↑ Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
↑ Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
↑ Nyírbogát Helységnévtár
↑ Vántus István életrajza. A szegedi Somogyi Könyvtár honlapján Archiválva 2016. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben