Nyírbogát

	Nyírbogát
	; Nyírbogát címere
	; Nyírbogát címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nyírbátori
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Dr. Simonné dr. Rízsák Ildikó (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	4361
Körzethívószám	42
	Népesség
Teljes népesség	3105 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	55,26 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	55,36 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Nyírbogát Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 48′ 06″, k. h. 22° 03′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 06″, k. h. 22° 03′ 38″
	Nyírbogát Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
	Nyírbogát weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírbogát témájú médiaállományokat.

Nyírbogát nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település megközelíthető közúton: a 4-es főúton Debrecenig, onnan tovább a 471-es úton; vonattal elérhető a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon.

Nyírbátortól 6 km.-re, Nyírgelsétől 7 km.-re, Nyíregyházától 38 km.-re és Debrecentől 43 km.-re található.

A település határában emelkedik a Nyírség és a Tiszántúl legmagasabb pontja, a Hoportyó (183 m).

Nevének eredete[szerkesztés]

Nyírbogát neve személynévi eredetű, azt az Árpád-korban élt Bogát vezérről vette. Nevének nyír előtagja a tájegységre utal.

Története[szerkesztés]

A település és környéke már a kőkorszak-ban is lakott hely volt.

Nevét az oklevelek 1310-ben említik először, egy idevaló nemes neveként.

Első ismert tulajdonosai a Kállay család tagjai voltak, akik birtokosok voltak itt egészen az 1300-as évek végéig.

1400-as évek elején Bogáti Fülöpnek és fiának birtoka.

1404-ben Zsigmond király Bogáti Zsigmondot hűtlenség miatt megfosztotta itteni birtokaitól, amit azonban a későbbiekben mint királyi adományt mégis visszaadott. 1405-ben a Bogáthy, cselei Izsépy és Dobay családoké volt a település. 1425-ben a baksai Beke és a Ricsey családok voltak birtokosai.

1551-ben Kálnásy Mihály birtoka, felesége Bogáti Anna révén.

1635-ben Vay Péter, Madocsányi István, Uketyevityi Péter is részbirtokosa a településnek.

1600-as évek végétől az 1800-as évek elejéig több birtokosa is volt így a Horváth, Bakó, Baksay, Báthory, Darvay, Elek, Erdődy, Éva, gróf Fáy, Fehér, Hegedűs, Hetey, Kálmánczhelyi, Molnár, Csicseri Ormos György, Puskás, Orosz, Pethő, Uray és Szűcs családok.

1800-as évek közepe táján földesura az Ormos és a Bogáti család.

1900-as évek elején Bogáthy József, Baksay Zoltán és Reviczky József és Emil, valamint Bay Erzsébet voltak birtokosai.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994:
1994–1998: Birta Sándor (MSZP-SZDSZ)^[3]
1998–2002:
2002–2006:
2006–2010:
2010–2014: Dr. Simon Miklós (Fidesz-KDNP)^[4]
2014–2019: Dr. Simonné dr. Rízsák Ildikó (Fidesz-KDNP)^[5]
2019-től: Dr. Simonné dr. Rízsák Ildikó (Fidesz-KDNP)^[1]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

Református templom - 1823-1826 között épült, Szent György tiszteletére avatták fel.
Bogáthy-kúria - 1890-ben épült, jelenleg étterem működik benne.
Az ótemetőben van eltemetve Vántus István Erkel-díjas zeneszerző.^[7]