Ugrás a tartalomhoz

Nyírbogát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírbogát
Református templom
Református templom
Nyírbogát címere
Nyírbogát címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállásváros
PolgármesterDr. Simonné dr. Rizsák Ildikó (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4361
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség2924 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség55,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület55,36 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 48′ 06″, k. h. 22° 03′ 38″47.801667°N 22.060556°EKoordináták: é. sz. 47° 48′ 06″, k. h. 22° 03′ 38″47.801667°N 22.060556°E
Nyírbogát (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nyírbogát
Nyírbogát
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírbogát weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírbogát témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nyírbogát város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Nyírség déli részén helyezkedik el, a megyeszékhely Nyíregyházától 38, Debrecentől 43 kilométerre; a környező települések közül Nyírbátortól 6, Nyírgelsétől pedig 7 kilométer választja el.

Déli határszéle közelében, de teljes egészében a határai között emelkedik a Nyírség és az egész Tiszántúl legmagasabb pontja, a 183 méter magas Hoportyó.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Debrecen-Mátészalka közti 471-es főút, mely áthalad a központján. Máriapóccsal a 4929-es út köti össze, Istvántanya nevű, különálló déli településrészére pedig a 49 134-es számú mellékút vezet.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Nyírbogát vasútállomás a lakott terület déli részén helyezkedik el, közvetlenül az Istvántanyára vezető út vasúti keresztezése mellett.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nyírbogát neve személynévi eredetű, azt az Árpád-korban élt Bogát vezérről vette. Nevének nyír előtagja a tájegységre utal.

Története[szerkesztés]

A település és környéke már a kőkorszak-ban is lakott hely volt.

Nevét az oklevelek 1310-ben említik először, egy idevaló nemes neveként.

Első ismert tulajdonosai a Kállay család tagjai voltak, akik birtokosok voltak itt egészen az 1300-as évek végéig.

1400-as évek elején Bogáti Fülöpnek és fiának birtoka.

1404-ben Zsigmond király Bogáti Zsigmondot hűtlenség miatt megfosztotta itteni birtokaitól, amit azonban a későbbiekben mint királyi adományt mégis visszaadott. 1405-ben a Bogáthy, cselei Izsépy és Dobay családoké volt a település. 1425-ben a baksai Beke és a Ricsey családok voltak birtokosai.

1551-ben Kálnásy Mihály birtoka, felesége Bogáti Anna révén.

1635-ben Vay Péter, Madocsányi István, Uketyevityi Péter is részbirtokosa a településnek.

1600-as évek végétől az 1800-as évek elejéig több birtokosa is volt így a Horváth, Bakó, Baksay, Báthory, Darvay, Elek, Erdődy, Éva, gróf Fáy, Fehér, Hegedűs, Hetey, Kálmánczhelyi, Molnár, Csicseri Ormos György, Puskás, Orosz, Pethő, Uray és Szűcs családok.

1800-as évek közepe táján földesura az Ormos és a Bogáti család.

1900-as évek elején Bogáthy József, Baksay Zoltán és Reviczky József és Emil, valamint Bay Erzsébet voltak birtokosai.

2021. szeptember 1-től város.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

A településen 2001. július 1-jén időközi polgármester-választást tartottak,[7] mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[13]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3143
3124
3105
3020
2917
2924
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 3,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13,1%, református 41,3%, görögkatolikus 19,8%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,6% (20,8% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak, németnek, románnak és lengyelnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 10% volt római katolikus, 34,6% református, 20,3% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 3,8% felekezeten kívüli (29,9% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. „A köztársasági elnök 409/2021. (VIII. 3.) KE határozata városi cím adományozásáról”. Magyar Közlöny.  
  4. Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  6. Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. a b A 2001. július 1-jén tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. július 1. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  8. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  11. Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  12. Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  13. Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  14. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. Nyírbogát Helységnévtár
  16. Nyírbogát Helységnévtár
  17. Vántus István életrajza. A szegedi Somogyi Könyvtár honlapján Archiválva 2016. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]