Máriapócs

	Máriapócs
	A máriapócsi kegytemplom
; Máriapócs címere	; Máriapócs zászlaja
	Becenév: Pócs
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nyírbátori
Jogállás	város
Polgármester	Papp Bertalan (Fidesz–KDNP)
Irányítószám	4326
Körzethívószám	42
	Népesség
Teljes népesség	2153 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	96,7 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	22,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Máriapócs Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 52′ 44″, k. h. 22° 01′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 44″, k. h. 22° 01′ 08″
	Máriapócs Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
	Máriapócs weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Máriapócs témájú médiaállományokat.

Máriapócs város Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyírbátori járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs–Szatmár–Bereg megye déli részén, Budapesttől 280 km-re, Nyíregyházától 30 km-re található. Máriapócs a Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és a Nyíregyházi Egyházmegye területén fekszik.

Máriapócs vonattal elérhető a Nyíregyháza-Nyírbátor–Mátészalka–Zajta vonalon, közúton pedig Debrecen-Nagykálló felől. A falu és temploma a vasútállomástól távol (kb. 3 km-re) esik.

Története[szerkesztés]

A római katolikus műemléktemplom

A Pócs a Paulus (Pál) név magyar származéka. A nyelvészek következtetése szerint Pócs a megye első településcsoportjához tartozhatott. A név Mária előtagja a 18. században került hozzá, a községben lévő Mária-kegyhelyre utalásként.

Pócs nevét az oklevelek 1280-ban említik először, birtokosai ez idő tájt a Hontpázmány nemzetség tagjai lehettek, akik a település birtokjogáért pereskedtek. 1300-as évek elején a Gutkeled nemzetség birtokaként említik. 1354 táján az Ecsedi vár birtokai közé tartozott. Az 1600-as években a Báthori-család tagjainak birtokaként szerepel.

A későbbiekben a királyi család tagjai és a Rákóczi-család is birtokosa volt Pócsnak. 1696-ban templomában könnyező Szűz Mária ikon hozta meg Pócs hírnevét. 1724-ben gróf Károlyi Sándor és a Szennyei család szerzett itt részbirtokot.

A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között felépült a mai Szent Mihály-templom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor. Ők voltak a kegyhely gondozói egészen 1950-es szétszóratásukig.

1749-ben telepedtek le itt a bazilita szerzetesek, s kezdték meg rendházuk építését. A monostor a görögkatolikusok művelődési és oktatási központjává vált, s az itteni tanítóképző majdnem egy évszázadig képzett itt kántortanítókat.

1758-ig a bazilita rendnek engedte át birtokrészét Károlyi gróf. 1816-tól 1872-ig vásártartási joggal rendelkező mezőváros volt. 1991. augusztus 18-án II. János Pál pápa is idelátogatott, ekkor keleti rítusú misét is pontifikált magyar nyelven, a kegytemplom mellett felállított szabadtéri oltárnál 150 000 hívő jelenlétében.

A település 1993-ban újra visszakapta városi rangját.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Palóczy Lajosné (független)^[3]
1994–1998: Palóczy Lajosné (független)^[4]
1998–2002: Palóczy Lajosné (független)^[5]
2002–2006: Nagy György (független)^[6]
2006–2010: Palóczy Lajos Elekné (független)^[7]
2010–2014: Papp Bertalan (Fidesz–KDNP)^[1]
2014–2019: Papp Bertalan (Fidesz–KDNP)^[8]
2019-től: Papp Bertalan (Fidesz–KDNP)^[9]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[10] Ekkor lakosainak száma 2277 fő volt, ebből helyben foglalkoztatott 1240 fő.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 9% cigánynak, 0,2% németnek, 0,3% románnak, 2% ruszinnak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,2%, református 4,7%, görögkatolikus 53,1%, felekezeten kívüli 4,3% (12,4% nem válaszolt).^[11]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Torino, Olaszország

Nevezetességei[szerkesztés]

Máriapócs világszerte ismert Máriapócs Nemzeti Kegyhely; a hírnevét a görögkatolikus máriapócsi kegytemplomnak köszönheti. Nevezetessége még a Bazilita Gyűjtemény Dudás Miklós görögkatolikus püspök szülőházában. A településen található egy Turul-szobor is.^[12]

2015-ben átadták a többek között a Zeneiskola évente megrendezésre kerülő Művészeti Gálája megtartására alkalmas Kulturális Központot.^[13]

Források[szerkesztés]

↑ ^a ^b Máriapócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Máriapócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Máriapócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
↑ Máriapócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
↑ Máriapócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
↑ Máriapócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
↑ Máriapócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
↑ Máriapócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
↑ Máriapócs Helységnévtár
↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
↑ Papp Bertalan, polgármester: Megújulnak Máriapócs Város Középületei és a Nővérek Rendháza. mariapocs.hu (Máriapócs önkormányzatának honlapja) (magyarul) (Hozzáférés: 2014. dec. 16.)