Rakamaz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rakamaz
Rakamaz légifotója
Rakamaz légifotója
Rakamaz címere
Rakamaz címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Nyíregyházi
Jogállás város
Polgármester Bodnár László (független)[1]
Irányítószám 4465
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 4374 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 101,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 42,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rakamaz (Magyarország)
Rakamaz
Rakamaz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 03″, k. h. 21° 28′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 03″, k. h. 21° 28′ 40″
Rakamaz (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Rakamaz
Rakamaz
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Rakamaz weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rakamaz témájú médiaállományokat.

Rakamaz város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyíregyházi járásban. A megye nyugati kapuja.

Fekvése[szerkesztés]

A hegyek és az Alföld találkozásánál, az életet jelentő Tisza folyó bal partján terül el, ősidők óta lakott hely. A település annak a félkörnek a középpontjában épült, amelyet a Tisza folyó ír le ott, ahol a Zempléni-hegység koszorúja nagy ívben tereli a Bodrogot a Tiszába.

A megyeszékhelytől, Nyíregyházától 30 km-re lévő települést Tokajtól a Tisza folyó választja el, míg északnyugatról Timár, délkeletről Tiszanagyfalu községek határolják. A Tisza holtágai félkörívben körülfogják a települést. A 38-as úton közelíthető meg, területén áthalad a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonal.

Éghajlata mérsékelten meleg – száraz. A Nagy-Morotva (holtág) madár- és növényvilága ritka és értékes. Az erdőtársulásokat nemes nyárak és akácosok alkotják. Talaja löszös anyagon képződött csernozjom s kovárványos barna erdőtalaj, régi öntéstalaj. A folyó mentén fiatal nyers öntéstalaj. A megye egyik legrégebbi települése.

Története[szerkesztés]

A Tisza mellett fekvő város a megye legrégebbi települései közé tartozik. 1067-ben említik első ízben írott források. Rakamaz nevét a magyar művészettörténetben és régészetben a honfoglaláskori korongpár teszi ismertté, amelyet 1956-ban találtak határában.

1310-ben a Gutkeled nemzetséghez tartozók birtokolták a falut és Szent Kereszt tiszteletére emelt templomát. A birtoklevelek tanúsítják, hogy falu egyutcás volt. A tiszai révtől a templomig tartott az egyik tulajdonrész, a másik a templomtól nyugatra, egyenlő arányban. A falu Alsórakamaznak nevezett részét a Gutkeledek vásárolták meg. A nemzetség egyik ága itt telepedett meg és e helyről nevezte el magát. A Rakamazi család a templom környékét népesítette be, míg a falu másik részét a Báthori-család egyik őse szerezte meg 1355-ben.

A 14. század során a Rakamazi családbeliek és a velük egy nemzetségből való Szakolyi család tagjai pereskedtek a határ egy-egy részének birtoklásáért.

A 15. században a perekbe belekeveredett a Báthori-család is; végül a Báthory és a Szakolyi család osztozott a falu tulajdonjogán.

1445-ben cseh husziták elpusztították a települést, de 1556-os adatok szerint már Szabolcs vármegye egyik legnépesebb települése volt kb. 450 lakójával. A török pusztítás is elérte a falut, így a 16. századra csupán 25 jobbágytelke maradt.

1604-ben itt táborozott Barbian Belgiojoso császári generális serege mielőtt Bocskai István az álmosdi csatában megsemmisítette volna.

A 17. század közepén a Rákóczi fejedelmi családé lett, a szatmári béke után kobozták el a többi Rákóczi-birtokhoz hasonlóan. A királyi kincs­tár megpróbálta az elnéptelenedett települést benépesíteni, sikertelenül. Majd az 1730-as években, III. Károly király uralkodása idején a kamara „sváb" telepeseket költöztetett ide. A század végére ismét megszaporodott a lakosság száma és a jobbágyfelszabadítás idején már 2148 lelket számlált.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején is sok kárt szenvedett a falu. Ennek ellenére az 1930-as évekre már 5308 lakosú nagyközséggé fejlődött.

A városi rangot 2000-ben kapta meg.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Címer leírása[szerkesztés]

HUN Rakamaz Címer.svg

Két harántosztással három részre osztott kerekített oldalú háromszögű pajzsmező.

A pajzsmező felső szélének középpontjából kiinduló harántosztás és balharántosztás a pajzs két sarkát szeli 45 fokos szögben, két egyenlő szárú háromszöget létrehozva. A pajzsmező háromszögek alatti területe zöld, benne ezüst (fehér) ragadozómadár ábrázolással. A pajzsfő hátsó részében a harántosztással létrehozott háromszög színe vörös, rajta ezüst (fehér) latin kereszt. A pajzsfő elején balharántosztással létrejött háromszög szárainak felezőpontjait balharántosztó vonal köti össze. E fölött a háromszög fekete, alatta arany (sárga).

A leírás indokolása:

A címerpajzs központi motívuma az a ragadozómadár-ábrázolás, amely a település határában talált, valószínűleg női hajfonatdíszként használt korongokat díszíti. Az Árpád-kori ötvösművészet e remekei országszerte rakamazi korongokként ismertek.

A fekete-arany (fekete-sárga) sávozás arra utal, hogy a település lakosságát jórészt a német Baden-Württemberg tartományból telepítettek be a 18. század első felében (Baden-Württemberg tartomány zászlaja fekete-sárga színű).

A vörös alapra helyezett latin kereszt a római katolikus vallást szimbolizálja.

(A lakosság óriási többsége e felekezet híve.)

Látnivalók[szerkesztés]

  • Erzsébet királyné obeliszk – A királyné 1854-es látogatása emlékére állította a kamara, a Rakamazt Tokajjal összekötő 38-as főút mellé, melyet szintén Erzsébet királynéról neveztek el.
  • Kálvária – A 19. század közepén állították fel a stációkat a település közepén mesterségesen létrehozott dombon. Egy kápolna is épült itt, melyet Scherflek János helyi gazda építtetett 1863-ban, azonban 1944-ben ezt a visszavonuló német csapatok felrobbantották.
  • A rakamazi Strázsa-domb-on 1974-ben találták meg a honfoglalás korából származó tarsolylemezeket.
  • Kossuth-szobor a Kossuth parkban (Horvay János alkotása)
  • Turul-szobor[4]
  • Nagy-Morotva Vízi Tanösvény2012. november 29-én adták át. A Tokaj felőli végén található a Nagy Teknősbékaház, amely látogatóközpontként és kiállítóteremként szolgál, a másik végén pedig a Kis Teknősbékaház, amely a környező állatvilágot mutatja be. A két épület az alakjáról kapta a nevét.[5]

Események[szerkesztés]

Természeti értékei[szerkesztés]

  • Nagy-morotva nevű holtág-szerű képződményt a 18. században már említik, ami arra utal, hogy a Tisza szabályozásától függetlenül, természetes körülmények között alakult ki. Az úgynevezett Nagy-morotva 4 és fél kilométer hosszú, 200 méter széles és körülbelül 1,8 méter mélységű, még szinte feltáratlan terület, mely ugyan még nem tartozik a természetvédelmi területek közé, de értékei miatt arra érdemes.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Rakamaz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. július 7.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  5. [Rakamaz – Átadták városunkban a Kis- és Nagy Teknősbékaházat http://www.rakamaz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1491&Itemid=244]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]