Ugrás a tartalomhoz

Sulyom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sulyom
A telepe
A telepe
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Mirtuszvirágúak (Myrtales)
Család: Füzényfélék (Lythraceae)
Nemzetség: Trapa
Faj: T. natans
Tudományos név
Trapa natans
L.
Szinonimák
Szinonimák
  • Trapa acicularis V.N.Vassil.
  • Trapa alatyrica Sprygin ex V.N.Vassil.
  • Trapa algeriensis V.N.Vassil.
  • Trapa amurensis Flerow
  • Trapa amurensis var. bispinosa Flerow
  • Trapa annosa Jankovic
  • Trapa annosa f. bicornis Jankovic
  • Trapa annosa f. pseudomuzzanensis Jankovic
  • Trapa araborum V.N.Vassil.
  • Trapa arcuata S.H.Li & Y.L.Chang
  • Trapa astrachanica (Flerow) N.A.Winter
  • Trapa astrachanica var. caspica (V.N.Vassil.) Tzvelev
  • Trapa bicornis var. taiwanensis (Nakai) Z.T.Xiong
  • Trapa borysthenica V.N.Vassil.
  • Trapa brevicarpa Jankovic
  • Trapa brevicarpa subsp. calosa Jankovic
  • Trapa brevicarpa var. delicata Jankovic
  • Trapa brevicarpa f. effigia Jankovic
  • Trapa brevicarpa var. mirabila Jankovic
  • Trapa brevicarpa subsp. rubida Jankovic
  • Trapa carinthiaca (Beck) V.N.Vassil.
  • Trapa caspica V.N.Vassil.
  • Trapa caucasica Flerow
  • Trapa colchica Albov
  • Trapa conocarpa var. pyramidalis (V.N.Vassil.) Tzvelev
  • Trapa conocarpa var. suecica (Nath.) Tzvelev
  • Trapa cruciata (Glück) V.N.Vassil.
  • Trapa danubialis Dobrocz.
  • Trapa europaea Flerow
  • Trapa europaea var. clipeata Jankovic
  • Trapa europaea var. egregia Jankovic
  • Trapa europaea var. macrocarpa Jankovic
  • Trapa europaea var. vulgata Jankovic
  • Trapa fastigiata P.Vassil.
  • Trapa flerovii Dobrocz.
  • Trapa grozdovii V.N.Vassil. ex V.N.Tikhom.
  • Trapa hungarica Opiz ex Nyman
  • Trapa jankovicii Tacik
  • Trapa kasachstanica V.N.Vassil.
  • Trapa kazakorum P.Vassil.
  • Trapa komarovii V.N.Vassil.
  • Trapa laevis C.Presl ex Nyman
  • Trapa longicarpa Jankovic
  • Trapa longicarpa f. amplicornis Jankovic
  • Trapa longicarpa f. brevicola Jankovic
  • Trapa longicarpa f. concamerata Jankovic
  • Trapa longicarpa var. contortula Jankovic
  • Trapa longicarpa f. elata Jankovic
  • Trapa longicarpa f. falcata Jankovic
  • Trapa longicarpa var. loricata Jankovic
  • Trapa longicarpa var. mammeata Jankovic
  • Trapa longicarpa subvar. miniata Jankovic
  • Trapa longicarpa f. perangusticornis Jankovic
  • Trapa longicarpa subsp. perlongicornis Jankovic
  • Trapa longicarpa var. rubra Jankovic
  • Trapa longicarpa var. spatiosa Jankovic
  • Trapa longicarpa f. subcoronata Jankovic
  • Trapa longicarpa subsp. valida Jankovic
  • Trapa longicornis V.N.Vassil.
  • Trapa macrorhiza Dobrocz.
  • Trapa maeotica Woronow
  • Trapa maleevii V.N.Vassil.
  • Trapa manshurica Flerow
  • Trapa manshurica var. tranzschelii (V.N.Vassil.) Kitag.
  • Trapa maximowiczii Korsh.
  • Trapa media (Glück) V.N.Vassil.
  • Trapa metschorica P.Vassil.
  • Trapa muzzanensis Jäggli
  • Trapa natans var. borysthenica (V.N.Vassil.) Tzvelev
  • Trapa natans var. europaea (Flerow) Tzvelev
  • Trapa natans var. hamata Tzvelev
  • Trapa natans var. suroshensis Flerow
  • Trapa numidica V.N.Vassil.
  • Trapa okensis P.Vassil.
  • Trapa pectinata V.N.Vassil.
  • Trapa pseudocolchica V.N.Vassil.
  • Trapa pseudorossica V.N.Vassil.
  • Trapa pyramidalis V.N.Vassil.
  • Trapa quadricornis Stokes
  • Trapa quadrispinosa Roxb.
  • Trapa quadrispinosa var. yongxiuensis W.H.Wan
  • Trapa raciborskii Jent.-Szaf. ex Tacik
  • Trapa rossica V.N.Vassil.
  • Trapa rossica var. pseudorossica (V.N.Vassil.) Tzvelev
  • Trapa saissanica (Flerow) V.N.Vassil.
  • Trapa sajanensis P.Vassil.
  • Trapa septentrionalis V.N.Vassil.
  • Trapa sibirica Flerow
  • Trapa sibirica var. altaica Flerow
  • Trapa sibirica var. saissanica Flerow
  • Trapa spryginii V.N.Vassil.
  • Trapa taiwanensis Nakai
  • Trapa tranzschelii V.N.Vassil.
  • Trapa turbinata P.Vassil.
  • Trapa ucrainica P.Vassil.
  • Trapa uralensis P.Vassil.
  • Trapa verbanensis De Not.
  • Trapa wolgensis P.Vassil.
  • Trapa austroafricana V.N.Vassil.
  • Trapa bispinosa Roxb.
  • Trapa chinensis Lour.
  • Trapa cochinchinensis Lour.
  • Trapa congolensis V.N.Vassil.
  • Trapa insperata V.N.Vassil.
  • Trapa potaninii V.N.Vassil.
  • Trapa pseudincisa var. potaninii (V.N.Vassil.) Tzvelev
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sulyom témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sulyom témájú médiaállományokat és Sulyom témájú kategóriát.

A sulyom (Trapa natans) a mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjébe és a füzényfélék (Lythraceae) családjába tartozó vízinövényfaj. Mivel más hasonló növény Magyarországon nincs, nem lehet összetéveszteni más fajjal. A sulyom holtágak növénye. Amikor beérik, termése a víz aljára süllyed vagy a víz messzire elviszi. Mivel védett növény, nem gyűjthető.

Előfordulása

[szerkesztés]

A sulyom Európa legnagyobb részén, valamint Ázsia teljes hosszának a középső térségeiben őshonos. Ázsiában egészen az arktiszi szigetekig hatol fel, valamint Délkelet-Ázsiáig nyúlik le. Svédországból kihalt. Algéria és Tunézia területein is őshonos növényfaj.

Változatai

[szerkesztés]
  • Trapa natans var. bispinosa (Roxb.) Makino
  • Trapa natans var. pumila Nakano ex Verdc.

Megjelenése

[szerkesztés]

Lágyszárú, 0,5-2 méter hosszú, egyéves vízinövény. Kezdetben az iszapban gyökerezik, majd levélrózsájának kifejlődése után úszó hínárrá válik. Vízfelszíni levelei (30-50 db) rombusz alakúak, 1-4,5 cm hosszúak és ugyanilyen szélesek, elöl durván fogasak, 7-17 cm hosszú levélnyelük hólyagszerűen felfújt. Alámerült, víz alatti levelei fésűsen szeldeltek, gyökérszerűek. A szárközök hossza 5-10 cm. Fehér, 4 tagú virágai a levelek hónaljában magánosak, a szirmok mintegy 8 mm hosszúak. Július-augusztusban virágzik. Szürkésfekete termése 2-4 cm hosszú, 2-4 szarvú, a csúcsán koronát visel. Belelépve igen fájdalmas találkozás a vízparti fövenyben megbújva. Csapdafegyvert is neveztek el róla. Latin neve is erre utal. A keményítőben gazdag termése miatt, a sulyom bizonyos időszakokban, pl. török háborúk és hódoltság idején mint ínségeledel is ismert volt az Alföldön és gyűjtötték. A sulyom továbbá az ázsiai konyha egyik jellegzetes eleme is, olykor (helytelen megnevezéssel) vízigesztenye néven találkozhatunk vele pl. wok-zöldség keverékekben. Nevezték íze után még vízidiónak és vad mandulának is. Termését nyersen, sütve, főzve, lisztként lepénybe-kásába téve fogyasztották. Mielőtt védetté nyilvánították, a Tisza-menti éttermekben finom szószával készült fogásokat lehetett enni.

A Tisza-tó környékén manufaktúrában pálinkát főznek belőle, de elterjedt a sulyom krémmel töltött praliné is.

Életmódja

[szerkesztés]

Inkább mészkedvelő faj, tavak, holtágak hínártársulásainak tagja.

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]