Rombusz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rombusz

A geometriában a rombusz olyan négyszög, melynek minden oldala egyenlő hosszú.

A rombusz szemközti oldalai párhuzamosak és szemközti szögei egyenlőek, ezért a paralelogramma speciális esete, szomszédos oldalai egyenlő hosszúak, ezért a deltoid speciális esete is – így érintőnégyszög. A rombusz átlói egymásra merőlegesek és felezik egymást. A szemközti szögeket felezik az átlók.

Szimmetriatulajdonságok[szerkesztés]

A rombusz tengelyesen szimmetrikus alakzat, szimmetriatengelyei az átlói. Ezenkívül a középpontja körüli 180°-os elforgatás (azaz a középpont körüli középpontos tükrözés) is saját magába képezi, ezért szimmetriacsoportja négyelemű:

  • tükrözés az egyik átlóra,
  • tükrözés a másik átlóra,
  • forgatás (180°-os a középpont körül),
  • helybenhagyás (identitás)

Ezek a leképezések nem mást alkotnak mint a diédercsoportot, ami más néven a Klein-féle csoport. A rombusz tehát ugyanazokkal a szimmetriatulajdonságokkal rendelkezik, mint a téglalap. Szimmetriacsoportja tehát azonos a téglalapéval: a D2 Klein-csoport és egymás duálisai, egyikük csúcsai a másik oldalainak felel meg. A síkbeli rombusz 5 szabadsági fokkal rendelkezik: egy az alak (azaz: az oldalak szöge), egy a nagyság, egy az állásszög és kettő a hely.

Képletek[szerkesztés]

A rombuszra vonatkozó képletek
Terület (az átlókkal)
Terület (oldalakkal és szögekkel)
Kerület
Átló (egyik)
Átló (másik)
Beírt kör sugara
Oldalhossz
A-nál lévő szög
B-nél lévő szög
Átlók

Rombusz a koordinátageometriában[szerkesztés]

Eredete[szerkesztés]

A rombusz szó eredete a görög „forgó tárgy” szóra vezethető vissza.