Deltoid


A geometriában a deltoid olyan tengelyesen szimmetrikus négyszög, melynek az egyik átlója a szimmetriatengelye és melynek két-két egymás melletti oldala azonos hosszúságú. (Ha mind a négy oldal azonos hosszúságú, akkor a deltoid egyúttal rombusz is, ha ezenfelül közbezárt szögük derékszög, négyzet is.) Ebből az is következik, hogy van a vele szemközti szöggel egybevágó szöge, és hogy a konvex deltoid egyik átlója merőlegesen metszi a másikat, és szimmetria okokból felezi azt. A konkáv deltoid átlói elkerülik egymást, nem metszők, de az átlókra fektetett egyenesek ekkor is merőlegesen metszik egymást.
Tulajdonságai
[szerkesztés]- Az egyik átlójára szimmetrikus és a két-két egymás melletti oldal egyenlő hosszú ekvivalens definíciók.
- Az és átlók merőlegesek, tehát a deltoid ortodiagonális négyszög.
- A szimmetriaátló egyenese felezi a másik átlót, és azokat a belső szögeket, melyek csúcsai között fut. A négyszöget két egybevágó, egymáshoz képest tükrözött háromszögre bontja.
- A szimmetriatengely által elválasztott két csúcsnál levő szögek nagysága megegyezik.
A konvex deltoid tulajdonságai:
- A konvex deltoidot a másik átló két egyenlő oldalú háromszögre bontja.
- Van beírt köre, tehát érintőnégyszög
- Ha a két egyenlő nagyságú szög derékszög, akkor húrnégyszög, és van körülírt köre. Ez a Thalész-tétel megfordításából adódik.
Egy érintőnégyszög csak akkor deltoid, ha teljesíti a következők valamelyikét:[1]
- Két szomszédos oldala egyenlő hosszú.
- Az átlók merőlegesek.
- Az érintőpontok összekötő szakaszai egyenlő hosszúak.
- Két szemben fekvő érintőszakasz egyenlő hosszú.
- A beírt kör középpontja az egyik átlón helyezkedik el.
Területe
[szerkesztés]Ha és a deltoid oldalai és a nem megegyező oldalak által bezárt szög, és a deltoid két átlója, akkor a deltoid területe a következőképpen számítható:
Minden deltoidnak van legalább egy szimmetriatengelye. Minden konvex deltoid érintőnégyszög, de a konkáv deltoid esetében is igaz, hogy az oldalaira fektetett 4 egyenes egy kör 4 érintője, csupán az érintési pontok közül kettő nem a deltoid oldalára esik.
Kerülete
[szerkesztés]
Képletek
[szerkesztés]
| A deltoid matematikai képletei | ||
|---|---|---|
| Terület | ||
| Kerület | ||
| oldalhosszak | ||
| Az átlók hossza
(lásd koszinusztétel, |
||
ahol | ||
| Beírt kör sugara | ||
| Belső szög
(lásd koszinusztétel) |
||
a belső szögek. A beírt kör sugarára vonatkozó első képlet úgy kapható, hogy az A, B, C és D csúcsokat összekötjük a beírt kör sugarával. Ezzel a deltoidot négy háromszögre osztjuk, melyek alapja a négyszög egyik oldala, és magassága . Mint bármely érintőnégyszögnél .
Általánosítások
[szerkesztés]A ferdedeltoid egy síknégyszög, melyben az egyik átló felezi a másikat.[2] Itt a német szaknyelv két különböző szót is használ a ferde szóra.[3] Ez az általánosítás elengedi az átlók merőlegességét. Ebben az értelemben a deltoid egyenes ferdedeltoid. A ferdedeltoid területe a vektoriális szorzat segítségével számolható.
Egy négyszög akkor ferdedeltoid, ha van belső pontja, melyet összekötve a csúcsokkal négy egyforma területű háromszögre bontható.[4]
Parkettázások
[szerkesztés]Ahogy bármely négyszöggel, úgy a deltoiddal is lehet parkettázni. Itt két speciális deltoidparkettázást mutatunk be, egy nem periodikust és egy periodikust:
- Penrose-parkettázás
- Parkettázás speciális deltoidokkal: két szemben fekvő szög derékszög, és a harmadik szög 60 fokos. Egy egymásra helyezett szuabályos hatszögrács és szabályos háromszögrács uniója
Poliéderek deltoidokkal
[szerkesztés]Néhány poliédernek d3eltpoid oldalai vannak. Közülük két Catalan-testnek, a deltoidalikozitetraédernek és a deltoidalhexakontaédernek a felszíne egybevágó deltoidokból áll.
A romboéder, a rombododekaéder és a rombotriakontaéder lapjai szintén egybevágó deltoidok, habár speciálisak, mert rombuszok. Mindezek forgásszimmetrikusak, azaz bizonyos tengelyek körül megforgatva önmagába mozgathatók.
- Romboéder
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Martin Josefsson: When is a Tangential Quadrilateral a Kite?, Forum Geometricorum, Archivlink abgerufen am 4. März 2025
- ↑ Archiválva Webarchive-hiba: Dátum hiányzik dátummal a(z) www.mathe.tu-freiberg.de archívumban Webarchive-hiba: ismeretlen archívum-URL, Mathematik, TU Freiberg
- ↑ Jürgen Köller: Hierarchie der Vierecke, Mathematische Basteleien
- ↑ Hans Walser: Viereck-Viertelung
Források
[szerkesztés]- Kite a PlanetMath oldalain
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Drachenviereck című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.