Ugrás a tartalomhoz

Deltoid

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Konvex deltoid
Konkáv deltoid

A geometriában a deltoid olyan tengelyesen szimmetrikus négyszög, melynek az egyik átlója a szimmetriatengelye és melynek két-két egymás melletti oldala azonos hosszúságú. (Ha mind a négy oldal azonos hosszúságú, akkor a deltoid egyúttal rombusz is, ha ezenfelül közbezárt szögük derékszög, négyzet is.) Ebből az is következik, hogy van a vele szemközti szöggel egybevágó szöge, és hogy a konvex deltoid egyik átlója merőlegesen metszi a másikat, és szimmetria okokból felezi azt. A konkáv deltoid átlói elkerülik egymást, nem metszők, de az átlókra fektetett egyenesek ekkor is merőlegesen metszik egymást.

Tulajdonságai

[szerkesztés]
  • Az egyik átlójára szimmetrikus és a két-két egymás melletti oldal egyenlő hosszú ekvivalens definíciók.
  • Az és átlók merőlegesek, tehát a deltoid ortodiagonális négyszög.
  • A szimmetriaátló egyenese felezi a másik átlót, és azokat a belső szögeket, melyek csúcsai között fut. A négyszöget két egybevágó, egymáshoz képest tükrözött háromszögre bontja.
  • A szimmetriatengely által elválasztott két csúcsnál levő szögek nagysága megegyezik.

A konvex deltoid tulajdonságai:

  • A konvex deltoidot a másik átló két egyenlő oldalú háromszögre bontja.
  • Van beírt köre, tehát érintőnégyszög
  • Ha a két egyenlő nagyságú szög derékszög, akkor húrnégyszög, és van körülírt köre. Ez a Thalész-tétel megfordításából adódik.

Egy érintőnégyszög csak akkor deltoid, ha teljesíti a következők valamelyikét:[1]

  • Két szomszédos oldala egyenlő hosszú.
  • Az átlók merőlegesek.
  • Az érintőpontok összekötő szakaszai egyenlő hosszúak.
  • Két szemben fekvő érintőszakasz egyenlő hosszú.
  • A beírt kör középpontja az egyik átlón helyezkedik el.

Területe

[szerkesztés]

Ha és a deltoid oldalai és a nem megegyező oldalak által bezárt szög, és a deltoid két átlója, akkor a deltoid területe a következőképpen számítható:

Minden deltoidnak van legalább egy szimmetriatengelye. Minden konvex deltoid érintőnégyszög, de a konkáv deltoid esetében is igaz, hogy az oldalaira fektetett 4 egyenes egy kör 4 érintője, csupán az érintési pontok közül kettő nem a deltoid oldalára esik.

Kerülete

[szerkesztés]

Képletek

[szerkesztés]
Konvex és konkáv deltoid beírt körrel és pszeudobeírt körrel. A táblázatban közölt képlet mindkét esetben kiszámítja a sugarat
A deltoid matematikai képletei
Terület



Kerület
oldalhosszak
Az átlók hossza

(lásd koszinusztétel,
SaHérón-tétel)


ahol
Beírt kör sugara
Belső szög

(lásd koszinusztétel)

a belső szögek. A beírt kör sugarára vonatkozó első képlet úgy kapható, hogy az A, B, C és D csúcsokat összekötjük a beírt kör sugarával. Ezzel a deltoidot négy háromszögre osztjuk, melyek alapja a négyszög egyik oldala, és magassága . Mint bármely érintőnégyszögnél .

Általánosítások

[szerkesztés]

A ferdedeltoid egy síknégyszög, melyben az egyik átló felezi a másikat.[2] Itt a német szaknyelv két különböző szót is használ a ferde szóra.[3] Ez az általánosítás elengedi az átlók merőlegességét. Ebben az értelemben a deltoid egyenes ferdedeltoid. A ferdedeltoid területe a vektoriális szorzat segítségével számolható.

Egy négyszög akkor ferdedeltoid, ha van belső pontja, melyet összekötve a csúcsokkal négy egyforma területű háromszögre bontható.[4]

Parkettázások

[szerkesztés]

Ahogy bármely négyszöggel, úgy a deltoiddal is lehet parkettázni. Itt két speciális deltoidparkettázást mutatunk be, egy nem periodikust és egy periodikust:

Poliéderek deltoidokkal

[szerkesztés]

Néhány poliédernek d3eltpoid oldalai vannak. Közülük két Catalan-testnek, a deltoidalikozitetraédernek és a deltoidalhexakontaédernek a felszíne egybevágó deltoidokból áll.

A romboéder, a rombododekaéder és a rombotriakontaéder lapjai szintén egybevágó deltoidok, habár speciálisak, mert rombuszok. Mindezek forgásszimmetrikusak, azaz bizonyos tengelyek körül megforgatva önmagába mozgathatók.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Martin Josefsson: When is a Tangential Quadrilateral a Kite?, Forum Geometricorum, Archivlink abgerufen am 4. März 2025
  2. Archiválva Webarchive-hiba: Dátum hiányzik dátummal a(z) www.mathe.tu-freiberg.de archívumban Webarchive-hiba: ismeretlen archívum-URL, Mathematik, TU Freiberg
  3. Jürgen Köller: Hierarchie der Vierecke, Mathematische Basteleien
  4. Hans Walser: Viereck-Viertelung

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:Kite
A Wikimédia Commons tartalmaz Deltoid témájú médiaállományokat.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Drachenviereck című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.