Tiborszállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiborszállás
Görög katolikus templom
Görög katolikus templom
Tiborszállás címere
Tiborszállás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Mátészalkai
Jogállás község
Polgármester Csaholczi Gusztáv[1]
Irányítószám 4353
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 1023 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 39,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiborszállás (Magyarország)
Tiborszállás
Tiborszállás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′, k. h. 22° 25′Koordináták: é. sz. 47° 49′, k. h. 22° 25′
Tiborszállás (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tiborszállás
Tiborszállás
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiborszállás témájú médiaállományokat.

Tiborszállás község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti csücskében, a Kraszna folyó partján, a román határ mellett található település.
Fábiánháza 9,5 km, Nagyecsed 12 km, Mérk 9 km, Vállaj 10 km távolságra található. Tiborszállás vasútállomás.vonattal elérhető a Mátészalka–Nagykároly-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

A falu nevét a gróf Károlyi család egyik tagjáról, Károlyi Tiborról kapta.

A három tanya a gróf Károlyiak birtokának a része volt. Tiborszállás az 1800-as évek végén keletkezett, amikor gróf Károlyi Tibor és családja erre a vidékre költözött. Tibor gróf leányát a lány unokatestvére, Károlyi Gyula vette el. Jelentős fejlődés az ő idejében következett be. A gróf, aki 1931. augusztus 31. és 1932. szeptember 21. között miniszterelnök is volt, itteni birtokán mintagazdaságot létesített: a Vadaskert, központjában a kastéllyal az erdő- és vadgazdálkodás területe volt, Halmos-tanyán és a hozzátartozó földeken földműveléssel és állattartással foglalkoztak. Tiborszálláson is a földművelés volt a fő foglalkozási ág.

A mai Tiborszállást három tanyai településből, a korábban Mérkhez tartozó Tiborszállásból, Vadaskertből és Halmos-tanyából szervezték önálló községgé 1955-ben.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Szentmárton[szerkesztés]

A település határában van az elpusztult Szentmárton falu helye. Neve 1217-ben tűnik fel, amikor a sárvári monostor idevaló jobbágya, Gende (Gende de v. Senmartin) egy evidéki cégényi embert vádol meg.

A falu a Gutkeled nemzetség ősi birtokai közül való.

Sárvármonostora XII. századi alapítói kegyúri adományként egyházukhoz csatolták. 1217-ben már falunak nevezik.

Sorsa a monostorral közös, annak pusztulása után a falu is pusztulni kezd. 1427-ben még lakják, de három elhagyott kőegyház mutatja a lakosság nagyméretű csökkenését.

Maksai szerint a falu Mérk és Fábiánháza között feküdt, állítólag a láp nyelte el, s a Szentmárton erdőben, kis szigeten találták meg romjait. Ez a terület ma Tiborszálláshoz tartozik.

A falu nem rendelkezik történelmileg elismert nevezetességgel.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Tiborszállási görög katolikus templom A Fábiánházi görög katolikus egyházközség filiája. 1987-ben épült a temploma. Ikonosztázionját Puskás László festette.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tiborszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora