Ugrás a tartalomhoz

Tiborszállás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiborszállás
Görög katolikus templom
Görög katolikus templom
Tiborszállás címere
Tiborszállás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállásközség
PolgármesterErdei József (független)[1]
Irányítószám4353
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség873 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,52 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 49′, k. h. 22° 25′47.816667°N 22.416667°EKoordináták: é. sz. 47° 49′, k. h. 22° 25′47.816667°N 22.416667°E
Tiborszállás (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tiborszállás
Tiborszállás
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Tiborszállás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiborszállás témájú médiaállományokat.

Tiborszállás község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye kelet-délkeleti csücskében helyezkedik el, a Kraszna folyó partján, közvetlenül az Ecsedi-láp egykori területe mellett; határszéle délkelet felől egybeesik a magyar-román államhatárral. A környék fontosabb települései közül Fábiánháza 9,5, Nagyecsed 12, Mérk 9, Vállaj pedig 10 kilométer távolságra található.

A közvetlen szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Nagyecsed, északkelet felől Tyukod, dél felől Mérk, északnyugat felől pedig Fábiánháza. A határ túloldalán a legközelebbi település Börvely (Berveni), míg a legközelebbi nagyobb település, a romániai Nagykároly (Carei).

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határszélét északon érinti a Győrtelek-Nagyecsed-Fábiánháza közti 4922-es út, de központja vonatkozásában zsáktelepülésnek tekinthető, mivel kiépített közúton csak egy útvonalon érhető el: Mérknél letérve a 4918-as útról, a 49 138-as számú mellékúton.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Mátészalka–Nagykároly-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Tiborszállás megállóhely a belterület nyugati szélén található, közúti elérését a 49 334-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu nevét a gróf Károlyi család egyik tagjáról, Károlyi Tiborról kapta.

A három tanya a gróf Károlyiak birtokának a része volt. Tiborszállás az 1800-as évek végén keletkezett, amikor gróf Károlyi Tibor és családja erre a vidékre költözött. Tibor gróf leányát a lány unokatestvére, Károlyi Gyula vette el. Jelentős fejlődés az ő idejében következett be. A gróf, aki 1931. augusztus 31. és 1932. szeptember 21. között miniszterelnök is volt, itteni birtokán mintagazdaságot létesített: a Vadaskert, központjában a kastéllyal az erdő- és vadgazdálkodás területe volt, Halmos-tanyán és a hozzátartozó földeken földműveléssel és állattartással foglalkoztak. Tiborszálláson is a földművelés volt a fő foglalkozási ág.

A mai Tiborszállást három tanyai településből, a korábban Mérkhez tartozó Tiborszállásból, Vadaskertből és Halmos-tanyából szervezték önálló községgé 1955-ben.

Szentmárton

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település határában van az elpusztult Szentmárton falu helye.

Neve az ismert források közül 1217-ben tűnik fel először, amikor a sárvári monostor idevaló jobbágya, Gende (Gende de v. Senmartin) egy evidéki, cégényi embert vádolt meg.

A falu a Gutkeled nemzetség ősi birtokai közül való.

Sárvármonostora XII. századi alapítói kegyúri adományként egyházukhoz csatolták. 1217-ben már falunak nevezték. Sorsa a monostorral közös volt, annak pusztulása után a falu is pusztulni kezdett. 1427-ben még lakták, de három elhagyott kőegyház mutatta a lakosság nagymérvű csökkenését.

A szatmári térség történetét behatóan kutató Maksai Ferenc szerint a falu Mérk és Fábiánháza között feküdt, állítólag a láp nyelte el, s a Szentmárton erdőben, kis szigeten találták meg romjait. Ez a terület ma Tiborszálláshoz tartozik.

A falu nem rendelkezik történelmileg elismert nevezetességgel.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Sándor Csaba (független)[3]
  • 1994–1998: Sándor Csaba (független)[4]
  • 1998–2002: Csaholczi Gusztáv (független)[5]
  • 2002–2006: Csaholczi Gusztáv (független)[6]
  • 2006–2010: Csaholczi Gusztáv (független)[7]
  • 2010–2014: Csaholczi Gusztáv (független)[8]
  • 2014–2019: Tulbura Gábor (független)[9]
  • 2019–2024: Tulbura Gábor (független)[10]
  • 2024– : Erdei József (független)[1]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
1019
1023
1023
909
892
890
872
848
873
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,5% románnak mondta magát (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19,9%, református 36,9%, görögkatolikus 28,3%, felekezeten kívüli 3,4% (11,3% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,8% románnak, 0,2% németnek, 0,1% szlováknak, 0,1% görögnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15% volt római katolikus, 29,3% református, 15,5% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 6,2% felekezeten kívüli (32,8% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Görögkatolikus templom 1987-ben épült, a fábiánházi görögkatolikus egyházközség itteni filiájának templomaként, ikonosztázionját Puskás László festette.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Tiborszállás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 28.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ "Tiborszállás települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. ↑ "Tiborszállás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 7.
  5. ↑ "Tiborszállás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 4.
  6. ↑ "Tiborszállás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 4.
  7. ↑ "Tiborszállás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 4.
  8. ↑ "Tiborszállás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 8.
  9. ↑ "Tiborszállás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 9.
  10. ↑ "Tiborszállás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 13.
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Tiborszállás Helységnévtár
  13. ↑ Tiborszállás Helységnévtár
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tiborszállás&oldid=29409401”