Pátyod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pátyod
Szent István király templom
Szent István király templom
Pátyod címere
Pátyod címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Csengeri
Jogállás község
Polgármester Pethő András (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4766
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 663 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 71,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pátyod (Magyarország)
Pátyod
Pátyod
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 51″, k. h. 22° 37′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 51″, k. h. 22° 37′ 28″
Pátyod (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Pátyod
Pátyod
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pátyod témájú médiaállományokat.

Pátyod község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon található, Mátészalkától 20 km, Fehérgyarmattól 20 km, Csengersimától 10 km távolságra fekszik.

Legközelebbi települések[szerkesztés]

Csenger délkeletre 6 km, Porcsalma 2,5 km.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a 49-es főúton; vonattal a Mátészalka–Csenger-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Nevét 1325-ben Pathwid alakban irták, ekkor a Pátyody-család birtoka volt. 1498-ban Rohody Péter kapta meg. 1501-ben Zoltán János, 1504-ben Zoltán István és Ferenc részbirtoka volt, 1549-ben Báthori András kapott benne részt.

Pátyod a 16. században elpusztult, a későbbi időkben a Mikolay család pusztájaként említették. 1667-ben Mikolay Boldizsár pátyodi jobbágyait elcserélte gróf Csáky Istvánné szinérváraljai jobbágyaival. 1724-ben Bagossy László kapta meg az erősen elnéptelenedett pátyodi pusztát, és római- és görögkatolikus tótokkal telepítette be. A 18. század végétől a 19. század közepéig a Bagossy, az Eötvös, a Domahidy, a Geötz, a Majos, a Kovács, a Galgóczy és a Simonyi családok voltak a birtokosai. A 20. század elején nagyobb birtokosa volt még Madarassy Dezső is.

Görögkatolikus templom

A település határában volt található Puszta Jánosi, a tatárjárás idején elpusztult falu, melynek emlékét dűlőnév őrzi.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Madarassy-kúria, mely 1844-ben épült, műemlék.
  • Római katolikus templomát 1833-ban építették Hám János püspök adományából.
  • Görögkatolikus temploma 1890-ben épült.

Ismert emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pátyod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]