Pátyod
| Pátyod | |||
 | |||
| Szent István király templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Csengeri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tóth János (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4766 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 663 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 71,54 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,1 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pátyod
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 51′ 51″, k. h. 22° 37′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 51″, k. h. 22° 37′ 28″ | |||
Pátyod
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pátyod témájú médiaállományokat. | |||
Pátyod község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon található, Mátészalkától 20 km, Fehérgyarmattól 20 km, Csengersimától 10 km távolságra fekszik.
Legközelebbi települések[szerkesztés]
Csenger délkeletre 6 km, Porcsalma 2,5 km.
Megközelítése[szerkesztés]
Közúton a 49-es főúton; vonattal a Mátészalka–Csenger-vasútvonalon.
Története[szerkesztés]
Nevét 1325-ben Pathwid alakban irták, ekkor a Pátyody család birtoka volt. 1498-ban Rohody Péter kapta meg. 1501-ben Zoltán János, 1504-ben Zoltán István és Ferenc részbirtoka volt, 1549-ben Báthori András kapott benne részt.
Pátyod a 16. században elpusztult, a későbbi időkben a Mikolay család pusztájaként említették. 1667-ben Mikolay Boldizsár pátyodi jobbágyait elcserélte gróf Csáky Istvánné szinérváraljai jobbágyaival. 1724-ben Bagossy László kapta meg az erősen elnéptelenedett pátyodi pusztát, és római és görögkatolikus tótokkal telepítette be. A 18. század végétől a 19. század közepéig a Bagossy, az Eötvös, a Domahidy, a Geötz, a Majos, a Kovács, a Galgóczy és a Simonyi családok voltak a birtokosai. A 20. század elején nagyobb birtokosa volt még Madarassy Dezső is.
A település határában volt található Puszta Jánosi, a tatárjárás idején elpusztult falu, melynek emlékét dűlőnév őrzi.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994:
- 1994–1998: Pethő András (független)[3]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Pethő András (Fidesz-KDNP)[4]
- 2014–2019: Pethő András (Fidesz-KDNP)[5]
- 2019-től: Tóth János (független)[1]
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[6]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Madarassy-kúria, mely 1844-ben épült, műemlék.
- Római katolikus templomát 1833-ban építették Hám János püspök adományából.
- Görögkatolikus temploma 1890-ben épült.
Ismert emberek[szerkesztés]
- Itt született 1886. november 23-án Magyar Bálint magyar költő, műfordító.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Pátyod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Pátyod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ Pátyod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)[halott link]
- ↑ Pátyod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
További információk[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Pátyod témájú kategóriát.- Pátyod az utazom.com honlapján
