Szakoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szakoly
Szakolyi görög katolikus templom new.jpg
Szakoly címere
Szakoly címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNagykállói
Jogállás község
Alapítás éve1290.
Polgármester Szűcs Gabriella[1]
Irányítószám 4234
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 2743 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség65,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület41,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szakoly (Magyarország)
Szakoly
Szakoly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′ 30″, k. h. 21° 54′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 30″, k. h. 21° 54′ 38″
Szakoly (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Szakoly
Szakoly
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Szakoly weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szakoly témájú médiaállományokat.

Szakoly község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Közép-Nyírség D-i részén található Nyíradony város (HB-megye) közelében.

Balkánytól 3 km-re keletre, Nyírmihályditól 7 km-re északnyugatra, Abapusztától 7 km-re északkeletre, Nyírgelsétől 6 km-re nyugatra és Kislétától 8 km-re (földúton) délnyugatra helyezkedik el, Nyíradonytól 5 km-re déli irányba helyezkedik el Szakolykerten keresztül haladva (részben földút) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén.

Elérhetőség vasúton: Vasútállomása nincs, a Nagykálló–Nyíradony-vasútvonalon legközelebb Balkányban (4 km) volt, de ott 2007. március 4-én "ideiglenesen" megszűnt a forgalom. Nyírmihálydi állomása a (Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon) kb. 6 km-re van.

Elérhetőség közúton: A 471-es úttól mintegy 7 km-re helyezkedik el. A településen a 4913-as számú országút halad át.

Debrecentől 37 km-re található, míg Nyíregyházától 35 km-re.

Domborzata és vízrajza[szerkesztés]

Földrajzilag homokdombos terület, korábban tölgyek és nyírekben gazdag volt, napjainkban akác és nyárfa erdős, homokos talajú terület. A terület sokáig mocsaras terület volt, de a mocsarakat a 19-20. század között lecsapolták. Tengerszint feletti magassága változó néhol 115 m -121 m között.

A településen található a Bábaréti-tó. (Napjainkban a település határában működő bioerőmű hasznosítja.). A településen két nagyobb folyás található Szakolyi-folyás és Kállói-főfolyás, ezek időszakosan vízzel telítettek.

Állat- és növényvilág[szerkesztés]

Az erdőkben gyakori az őz, vaddisznó, vadnyúl és a fácán. Növényvilágát tekintve a környék jellemzően akácok, nyárfák, nyírekben gazdag, sok gyógynövény is megtalálható a környéken. pl.: bodza, lándzsás útifű, máriatövis, bojtorján, pipacs kanálisok partján gólyahír és vérrehulló fecskefű stb. Házi kertekben gyakori a kamilla, kapor, régen a mák is, de a szigorú szabályok miatt ma ez már csak ritkán fordul elő.

Története[szerkesztés]

A település kialakulását történeti leírások több, mint 700 évesre becsülik. A településen a bioerőmű építése során, rengeteg avar kori tárgy, érme és csontváz lelet kerültek elő, így valószínűleg még régebb óta lakott ez a terület.

III. Béla magyar király uralkodása idején az ország 5 ispotálya közül az egyik Szakolyban működött.

Már az 1290.-ben voltak feljegyzések, melyek említik a települést Ina-Szakola néven. Ezért úgy tartják, hogy a Szakoly szláv eredetű helynév, melynek jelentése: sólyom. Ez azonban tévedés, mert a községet egy 1326. évi oklevélben Zakul, illetve Zokul néven említik, ami a székely név egyik változata (THÚRY József: A székelyek eredete, 142. oldal).

1320. Dózsa nádor elnöklete alatt megyegyűlés volt Szakolyban.

1487-ben a falu a Zakoly család birtoka volt. Az ősrégi jellegét ma is őrzi a Földvár nevű dűlő, ahol a monda szerint földvár állott.

A török pusztítása idején csaknem lakhatatlanná vált, újjáépítése a 18. század végére tehető.

1839-ben már közel 1100 lelket számláltak. Szentmiklóssy Sándornak kis úri lakja volt, melyet 1895-ben építtetett, jelenleg eredeti állapotában óvodaként működik. Damjanich seregei a debreceni csatába Szakoly községen keresztül az akkori Debreceni utcán (mai nevén Rákóczi utcán) vonultak keresztül.

Jelentős volt a gróf Tisza-féle kúria, amelyben Móricz Zsigmond író is járt, és az itt eltöltött vigadalom alapján írta meg a Kivilágos kivirradtig című regényét.

1919. szeptember 23-án a magyar–román háborúban Szakolyt, Szabolcs vármegyétől elszakították, és Szatmár vármegyéhez csatolták, ezzel a Nagy-Románia részévé vált. Ez az állapot nem tartott sokáig, 1920 áprilisában a románok kivonultak Kelet-Magyarországról, és 1920. június 4-én a trianoni békeszerződés meghúzta az új országhatárt, ezzel Szakoly ismét Magyarország része lett.

1900-as évek elején Móricz Zsigmond író, legációba itt tartózkodik, majd negyed századdal később szakolyi emlékeit felhasználva megírja a Kivilágos kivirradtig című regényét, a regény 1926.-ban készült el. Móricz Zsigmond később is többször visszalátogatott barátjához Szakolyba.

A Horthy-korszak idején sokan kivándoroltak Amerikába (USA., Kanada). Akik később hazatérek ők földbirtokosok lettek.

1945-ben a legelsők között került sor a földosztásra, amely során 600 család részére mintegy 5000 hold földet osztottak ki. A település eltartó és megtartó képessége ebben az időben szintén robbanásszerűen megerősödött.

1948-ban megépült az új orvosi rendelő, az 50-es években új postával és iskolával gazdagodott a település.

1949-ben megalakult az Aranykalász, 1960-ban az Árpád, 1961-ben a Virágzó Szakszövetkezetek, melyek 1980-ban egyesültek a Egyetértés MGTSZ néven. Ennek következménye a dinamikus fejlődés megindulása, és új munkahelyek létesülése.

1950-es évekig Szakolykert, Szakoly település része volt, de a szakolykerti lakosok a megyerendezések során, szavazással Nyíradonyhoz csatlakoztak.

A napjainkban ismert Szakoly területe a 19.-20. század során a korábbi családi birtokok összevonásából jött létre.

1970-es években a település gazdaságilag is fellendül, a településen létrejön a varroda, ahol textilipari termékek készültek a 90-es évekig, a fűrésztelep és az aszalóüzem, a 90-es évek végén ezek is tönkre mentek a gazdasági válság idején.

1990-es években a teljes településen kiépítik a közműhálózatot és leaszfaltozzák az utakat.

1992.-ben megalakul a tűzoltóság.

2000.-es évek a település szépen fejlődik, 2008.-ban azonban rengeteg vállalkozás tönkre ment a gazdasági válás idején.

2010-es évek a település a 2016. óta a csőd szélén áll a jelenlegi település vezetők hibájából kifolyólag.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány, 1% egyéb (német, zsidó, ukrán, román stb.) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Gazdaság[szerkesztés]

Szakoly településen valósult meg Magyarország első zöldmezős bioerőmű beruházás, melyet 2009. augusztus 27.-én adtak át. A bioerőmű fásszárú biomassza tüzelésű. A bioerőmű névleges teljesítménye 20 MW. Továbbá a biomassza erőmű területén található a Bábaréti-tó is. A lakosság nagy része mezőgazdaságból él (nagyobb mennyiségben termelt agráriumok: burgonya, kukorica, görögdinnye, alma, dohány). Megtalálható a településen a szolnoki dohányfermentáló Zrt. (DOFER Zrt.) képviseleti irodája is, de napjainkra a dohány termesztés vissza esett. A településen élők másik fele a környező városokban (Balkány, Nyíradony, Nagykálló, Nyíregyháza, Debrecen) dolgoznak. A munkanélküliségi ráta az aktívkorúak között a településen alacsony.

A településen 60 °C-os termálvíz található, de ez mind a mai napig nincs gazdaságilag hasznosítva.

Infrastruktúra[szerkesztés]

A településen található háztartások 95%-a be van kapcsolva a közmű hálózatokba (víz, szennyvíz, elektromos áram). A háztartások 95%-ban internet elérhetőség is rendelkezésre áll, de a település központjában szabad wi-fi hálózat is elérhető. Mobil hálózatokat tekintve a három nagy hazai mobil szolgáltatónak (Telekom, Telenor, Vodafone) kiváló hálózati lefedettsége van (4G/LTE technológiával lefedett a település).

Testvértelepülései[szerkesztés]

Oktatási és művelődési intézmények[szerkesztés]

Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium

Szakolyi lakosság képzettsége

A lakosság képzettségének megoszlása %-os arányban: 98% befejezi a 8. osztályt, ezt követően 35% szakmunkásképzőben folytatja tanulmányait, 25% középiskolában (szakgimnázium), vagy gimnáziumban, míg a lakosság 6% végez felsőfokú tanulmányokat (egyetem, főiskola). Analfabétizmus a lakosság 2%-át érinti.

Biztos Kezdet Gyerekház

Templomok[szerkesztés]

Egészségügyi és szociális intézmények[szerkesztés]

  • Egészségügyi Központ (Házi orvosi, Védőnői szolgáltatások)
  • Gyógyszertár
Egészségügyi központ épülete
  • Fogászati rendelő
  • Szakoly Alapszolgáltatási Központ
Alapszolgáltatási Központ épülete
  • Módszertani Ápoló-Gondozó Otthon és Rehabilitációs Intézmény (a megyében a legelső)
  • Szakoly Önkormányzati Tűzoltó Parancsnokság

Egyéb nevezetességek[szerkesztés]

Műfüves labdarúgó pálya
  • Turul-szobor[4]
  • Labdarúgó pálya
  • Tájház
  • Műfüves labdarúgó pálya
  • Básty-kert (A település rendezvényei is itt kerülnek megrendezésre minden év nyarán. 2017. nyarán először maradt el).
  • Bay-kastély

Kulturális értékek[szerkesztés]

  • Hajnalcsillag Nyugdíjas Klub Asszonykórusa
  • Szakoly község településen forgatta videó klipjét a Nyughatatlan, Jaj... című zene számukhoz.

Szakolyban született vagy itt élt/élő híres emberek[szerkesztés]

Szakolyban született híres emberek[szerkesztés]

Parthén Péter (Szakoly,~1592 - ?): szerzetes

Csécsi János (Tsétsi) (Szakoly, 1650. június 14 - Sárospatak, 1708. május 14.): író, tanár

Szilágyi János (Szakoly, 1930. december 21. - ) nyugalmazott vezérigazgató, Szakoly díszpolgára címmel kitüntetett személy (Szakolyért Baráti Klub alapítója)

Szakolyban élő/élt, vagy hosszabb időt itt töltött híres emberek[szerkesztés]

Móricz Zsigmond (1898): író (Kivilágos kivirradtig című regény)

Dr. Kiss Tihamér (1937.-től): Szakoly magánorvosa, zeneszerző (álnéven Dalnoki Tihamér: számos zeneszerzeményt jelentetett meg)

Fontos régi szakolyi nagycsaládbirtokosok[szerkesztés]

Zakoly-család, Szentmiklóssy-család, Tisza-család, Bonczy-család, Melith-család

Legrégebbi és leggyakoribb családnevek a településen[szerkesztés]

Elek, Győri, Kiss, Kovács, Módis, Nagy, Szabó, Szűcs, Vadon

Szakoly község tanyái[szerkesztés]

Sok tanyával rendelkezik a település, ám ezek közül már csak Tiszaszőlő és Baromlaktanya lakottak, többi tanyáról az emberek beköltöztek a Szakolyba. Földvártanya (Földvár) ősrégi története és a tanya neve is jelzi, hogy egykor földvár állott a település határában. Tiszatanya a 80-as évekig volt lakott tanya rész, az oda vezető utat Tisza sornak hívták (mai neve: Esze Tamás utca).

Baromlaktanya Földvártanya
Miklóssytanya Tiszaszőlő
Ficzfástanya Tiszatanya

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szakoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Perkedpuszta Kisléta Nyírgelse Héraldique meuble compas.svg
Balkány

Észak
Nyugat  Szakoly  Kelet
Dél

Nyírmihálydi
Ordastelep Abapuszta Nyíradony