Szakoly

Szakoly
Szakoly címere Szakoly zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nagykállói
Jogállás	község
Alapítás éve	1290
Polgármester	Bacskai Erzsébet (Polgárok Egyesülete Szakolyért)
Irányítószám	4234
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	2577 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	65,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	41,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szakoly Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′ 30″, k. h. 21° 54′ 38″47.7583, 21.91069
Szakoly Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Szakoly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szakoly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szakoly község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járásban.

Fekvése

A település a Közép-Nyírség déli részén található Nyíradony város (Hajdú-Bihar vármegye) közelében.

Balkánytól 3 km-re keletre, Nyírmihályditól 7 km-re északnyugatra, Abapusztától 7 km-re északkeletre, Nyírgelsétől 6 km-re nyugatra és Kislétától 8 km-re (földúton) délnyugatra helyezkedik el, Nyíradonytól 5 km-re déli irányba helyezkedik el Szakolykerten keresztül haladva (részben földút) Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye déli részén.

Elérhetőség vasúton: Vasútállomása nincs, a Nagykálló–Nyíradony-vasútvonalon legközelebb Balkányban (4 km) volt, de ott 2007. március 4-én "ideiglenesen" megszűnt a forgalom. Nyírmihálydi állomása a (Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon) kb. 6 km-re van.

Elérhetőség közúton: A 471-es úttól mintegy 7 km-re helyezkedik el. A településen a 4913-as számú országút halad át.

Debrecentől 37 km-re található, míg Nyíregyházától 35 km-re.

Domborzata és vízrajza

Földrajzilag homokdombos terület, korábban tölgyek és nyírekben gazdag volt, napjainkban akác és nyárfaerdős, homokos talajú terület. A terület sokáig mocsaras terület volt, de a mocsarakat a 19-20. század között lecsapolták. Tengerszint feletti magassága változó néhol 115 m -121 m között.

A településen található a Bábaréti-tó. (Napjainkban a település határában működő bioerőmű hasznosítja.). A településen két nagyobb folyás található Szakolyi-folyás és Kállói-főfolyás, ezek időszakosan vízzel telítettek.

Állat- és növényvilág

Az erdőkben gyakori az őz, vaddisznó, vadnyúl és a fácán. Növényvilágát tekintve a környék jellemzően akácok, nyárfák, nyírekben gazdag, sok gyógynövény is megtalálható a környéken. pl.: bodza, lándzsás útifű, máriatövis, bojtorján, pipacs kanálisok partján gólyahír és vérrehulló fecskefű stb. Házi kertekben gyakori a kamilla, kapor, régen a mák is, de a szigorú szabályok miatt ma ez már csak ritkán fordul elő.

Története

A település kialakulását történeti leírások több, mint 700 évesre becsülik. A településen a bioerőmű építése során, rengeteg avar kori, kelta tárgyak, kelta maszkok, görög-macedón arany- és ezüstérmék, továbbá kelta vert ezüst és öntött érméket, valamint csontváz lelet kerültek elő, így valószínűleg még régebb óta lakott ez a terület. A leletek alapján, már Krisztus előtt a II-I. században lakott volt ez a terület.

III. Béla magyar király uralkodása idején az ország 5 ispotálya közül az egyik Szakolyban működött.

Már az 1290-ben voltak feljegyzések, melyek említik a települést Ina-Szakola néven. Ezért úgy tartják, hogy a Szakoly szláv eredetű helynév, melynek jelentése: sólyom. Ez azonban tévedés, mert a községet egy 1326. évi oklevélben Zakul, illetve Zokul néven említik, ami a székely név egyik változata (THÚRY József: A székelyek eredete, 142. oldal).

1320. Dózsa nádor elnöklete alatt megyegyűlés volt Szakolyban.

1487-ben a falu a Zakoly család birtoka volt. Az ősrégi jellegét ma is őrzi a Földvár nevű dűlő, ahol a monda szerint földvár állott.

A török pusztítása idején csaknem lakhatatlanná vált, újjáépítése a 18. század végére tehető. A település ezidőtájt, Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség határ települése is volt, így hol, Erdély része, hol Magyarország része volt.

1839-ben már közel 1100 lelket számláltak. Szentmiklóssy Sándornak kis úri lakja volt, melyet 1895-ben építtetett, jelenleg eredeti állapotában óvodaként működik. Damjanich seregei a debreceni csatába Szakoly községen keresztül az akkori Debreceni utcán (mai nevén Rákóczi utcán) vonultak keresztül.

Jelentős volt a gróf Tisza-féle kúria, amelyben Móricz Zsigmond író is járt, és az itt eltöltött vigadalom alapján írta meg a Kivilágos kivirradtig című regényét.

1919. szeptember 23-án a magyar–román háborúban Szakolyt, Szabolcs vármegyétől elszakították, és Szatmár vármegyéhez csatolták, ezzel a Nagy-Románia részévé vált. Ez az állapot nem tartott sokáig, 1920 áprilisában a románok kivonultak Kelet-Magyarországról, és 1920. június 4-én a trianoni békeszerződés meghúzta az új országhatárt, ezzel Szakoly ismét Magyarország része lett.

1900-as évek elején Móricz Zsigmond író, legációba itt tartózkodik, majd negyed századdal később szakolyi emlékeit felhasználva megírja a Kivilágos kivirradtig című regényét, a regény 1926-ban készült el. Móricz Zsigmond később is többször visszalátogatott barátjához Szakolyba.

A Horthy-korszak idején sok magyar és zsidó család kivándorolt Amerikába (USA., Kanada, Dél-Amerikába), valamint Nyugat-Európába. Akik később hazatérek ők földbirtokosok lettek.

1945-ben a legelsők között került sor a földosztásra, amely során 600 család részére mintegy 5000 hold földet osztottak ki. A település eltartó és megtartó képessége ebben az időben szintén robbanásszerűen megerősödött.

1948-ban megépült az új orvosi rendelő, az 50-es években új postával és iskolával gazdagodott a település.

1949-ben megalakult az Aranykalász, 1960-ban az Árpád, 1961-ben a Virágzó Szakszövetkezetek, melyek 1980-ban egyesültek a Egyetértés MGTSZ néven. Ennek következménye a dinamikus fejlődés megindulása, és új munkahelyek létesülése.

1950-es évekig Szakolykert, Szakoly település része volt, de a szakolykerti lakosok a megyerendezések során, szavazással Nyíradonyhoz csatlakoztak.

A napjainkban ismert Szakoly területe a 19-20. század során a korábbi családi birtokok összevonásából jött létre.

1970-es években a település gazdaságilag is fellendül, a településen létrejön a varroda, ahol textilipari termékek készültek a 90-es évek végéig és a fűrésztelep. A 90-es évek végén ezek is tönkre mentek a gazdasági válság idején.

1990-es években a teljes településen kiépítik a közmű hálózatot és leaszfaltozzák az utakat.

1992-ben megalakul a tűzoltóság.

1998-ban Létrejön a település határában a Dél-Nyírségi szilárd hulladéklerakó. Valamint, létrejön a gyümölcsaszalóüzem, melyet Bíró Boldizsár, a Népjóléti és Családügyi Minisztérium államtitkárhelyettese (1998.) helyezett ünnepélyes keretek között üzembe.

A 2000-es években évek a település szépen fejlődik.

2001-ben Szakolyt tornádó sújtja, soha korábban nem jegyeztek fel még hasonlót sem. Még Dr. Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is ellátogatott Szakolyba megtekinteni a vihar utáni károkat.

2006-ban Leteszik Magyarország első zöldmezős beruházásának alapkövét Szakolyban. Elkezdik felépíteni az első zöldmezős bioerőművet, melyet 2009.-ben adtak át.

2008-ban rengeteg vállalkozás ment tönkre a gazdasági válság idején (bezárt a településen működő gyümölcsaszalóüzem, üzemanyagtöltő állomás stb.)

2009-ben megkezdi működését a biomasszaerőmű

2010-ben a települést másodjára, ismét súlyos szélvihar sújtotta, több napos elektromos áram- és vízhiányt okozva.

2016-ban a csőd szélére sodródott a település jelenlegi vezetők hibájából kifolyólag. Felmerült Szakoly település Hajdú-Bihar megyéhez való átcsatolása, de ez a mai napig nem rendeződött, ám a lakosoknak egyes szolgáltatásokért már át kell járniuk Hajdú-Biharba, pl.: orvosi ügyelet. A település új vezetése első intézkedései között gondoskodott arról, hogy az orvosi ügyelet visszakerüljön a lakosok által könnyen megközelíthető Balkányba, ez 2020. április 1-jétől valósult meg.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Rényai János (független)
• 1994–1998: Rényai János (független)
• 1998–2002: Rényai János (független)
• 2002–2006: Rényai János (független)
• 2006–2010: Szűcs Gabriella (független)
• 2010–2014: Szűcs Gabriella (független)
• 2014–2019: Szűcs Gabriella (független)
• 2019-től: Bacskai Erzsébet (Polgárok Egyesülete Szakolyért)

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány, 1% egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,8%-a magyarnak, 3,4% cigánynak mondta magát (18,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17%, református 32,7%, görögkatolikus 23,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,7% (23,9% nem válaszolt).

Gazdaság

Szakoly településen valósult meg Magyarország első zöldmezős bioerőmű beruházása, melynek alapkövét 2006-ban helyezték le és melyet 2009. augusztus 27-én adtak át, az avató ünnepségen Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is jelen volt. A bioerőmű fásszárú biomassza tüzelésű, névleges teljesítménye 19,8  MW, mely növeli az országos hálózat ellátottságát. Továbbá a biomassza erőmű területén található a Bábaréti-tó is. Az erőmű tulajdonosa 2016 óta a Veolia francia vállalatcsoport, az erőmű fontos stratégiai szerepet tölt be mind az ország, mind a vállalat szempontjából.

A lakosság nagy része mezőgazdaságból él (nagyobb mennyiségben termelt agráriumok: burgonya, kukorica, görögdinnye, alma, dohány). Megtalálható a településen a szolnoki dohányfermentáló Zrt. (DOFER Zrt.) képviseleti irodája is, de napjainkra a dohánytermesztés visszaesett. A településen élők másik fele a környező városokban (Balkány, Nyíradony, Nagykálló, Nyíregyháza, Debrecen) dolgoznak. A munkanélküliségi ráta az aktívkorúak között a településen alacsony.

A településen 60 °C-os termálvíz található, de ez mind a mai napig nincs gazdaságilag hasznosítva.

Infrastruktúra

A településen található háztartások 95%-a be van kapcsolva a közmű hálózatokba (víz, szennyvíz, elektromos áram). A háztartások 95%-ban internet elérhetőség is rendelkezésre áll, de a település központjában szabad Wi-Fi hálózat is elérhető. Mobil hálózatokat tekintve mindhárom nagy hazai mobil szolgáltatónak kiváló hálózati lefedettsége van a településen, mind a mobil, mind az internet hálózat (4G) is kiváló, TV szolgáltatást tekintve viszont a digitalizálás óta csak a Telekom tud nézhető szolgáltatást nyújtani.

Oktatási és művelődési intézmények

• Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium
• Szakolyi Micimackó Óvoda (volt Szentmiklóssy kastély)
• Petőfi Sándor Művelődési Ház - IKSZT
• Móricz Zsigmond Községi Könyvtár
• Biztos Kezdet Gyerekház

• 

  Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium

• 

  Biztos Kezdet Gyerekház

Szakolyi lakosság képzettsége

A lakosság képzettségének megoszlása %-os arányban: 98% befejezi a 8. osztályt, ezt követően 35% szakmunkásképzőben folytatja tanulmányait, 25% középiskolában (szakgimnázium), vagy gimnáziumban, míg a lakosság 6% végez felsőfokú tanulmányokat (egyetem, főiskola). Analfabétizmus a lakosság 2%-át érinti.

Vallás és egyházak

• 

  Szent István király Római katolikus templom

• 

  Urunk mennybemenetele Görögkatolikus templom

• 

  Szakolyi Református Egyházközség temploma

Temetők

Keresztény temetők

Tiszaszőlői temető

Ide már nem temetnek.

Mihálydi úti temető

Jelenleg működő temető.

Kállói úti temető

Régi temető, ide sem temetnek már. Felszámolását tervezik.

Izraelita temető

Tiszaszőlői temető

A falu szélén egy erdős területen van a temető. A sírkövek egy részét széthordták, a maradékot benőtte a borostyán. Csak kettő síremlék áll a helyén, amin kohanita szimbólum van.

Egészségügyi és szociális intézmények

• Egészségügyi Központ (Házi orvosi, Védőnői szolgáltatások)
• Gyógyszertár

Egészségügyi központ épülete

• Fogászati rendelő
• Szakoly Alapszolgáltatási Központ

Alapszolgáltatási Központ épülete

• Módszertani Ápoló-Gondozó Otthon és Rehabilitációs Intézmény (a megyében a legelső)
• Szakoly Önkormányzati Tűzoltó Parancsnokság

Egyéb nevezetességek

Műfüves labdarúgó pálya

• Turul-szobor
• Labdarúgó pálya
• Tájház
• Műfüves labdarúgó pálya
• Básty-kert (A település rendezvényei is itt kerülnek megrendezésre minden év nyarán. 2017. nyarán először maradt el).
• Bay-kastély

Kulturális értékek

• Hajnalcsillag Nyugdíjas Klub Asszonykórusa
• Szakoly község településen forgatta videó klipjét a Nyughatatlan, Jaj... című zene számukhoz.

Szakoly történelmi emlékei

1978-ban Szakoly határában rengeteg XVI. századi ezüstpénz, valamint újkőkori edényeket találtak.

Később a szakolyi református templomban találtak egy XVII. századi kókuszserleget, melyet napjainkban a Debreceni Református Templom Kollégiumának gyűjteményében őriznek.

2007-ben a biomasszaerőmű építése során a Kígyós-réten (Bábarét) római kori - kelta maszkok, tárgyak, görög-macedón ezüst- és aranykincseket, agyagtárgyakat, csontvázakat találtak, valamint kelta vert ezüst és öntött pénzeket. A talált kincsek mind a mai napig zárolva vannak. A leleteket a Nyíregyházi Józsa András Múzeumban őrzik, megtekintésükre nincs lehetőség, mivel szigorúan titkosak. Ezen leletek alapján, viszont biztosra vehető, hogy a település már Krisztus előtt a II-I. században is lakott volt.

Testvértelepülései

• Erdőd, Románia
• Őrös, Szlovákia

Fontos régi szakolyi nagybirtokos családok

Zakoly-család, Szentmiklóssy-család, Tisza-család, Bonczy-család, Melith-család

Legrégebbi és leggyakoribb családnevek a településen

Elek, Győri, Kiss, Kovács, Módis, Nagy, Szabó, Szűcs, Vadon

Legrégebbi szakolyi zsidó családok

Weisz, Lichtmann, Reizmann, Rozinger

Szakoly község tanyái

Sok tanyával rendelkezik a település, ám ezek közül már csak Tiszaszőlő és Baromlaktanya lakottak, többi tanyáról az emberek beköltöztek a Szakolyba. Földvártanya (Földvár) ősrégi története és a tanya neve is jelzi, hogy egykor földvár állott a település határában. Tiszatanya a 80-as évekig volt lakott tanya rész, az oda vezető utat Tisza sornak hívták (mai neve: Esze Tamás utca).

1950-ig Szakolykert is, Szakoly tanyája volt, ám a megyehatár rendezés során átszavazták az lakosok magukat Hajdú-Bihar megyébe, így napjainkban Nyíradony része.

Baromlaktanya	Földvártanya
Miklóssytanya	Tiszaszőlő
Ficzfástanya	Tiszatanya

Szakolyban született vagy itt élt/élő híres emberek

Szakolyban született híres emberek

Parthén Péter (Szakoly,~1592 - ?): szerzetes

Szilágyi János (Szakoly, 1930. december 21. - ) nyugalmazott vezérigazgató, Szakoly díszpolgára címmel kitüntetett személy (Szakolyért Baráti Klub alapítója)

Szakolyban élő/élt, vagy hosszabb időt itt töltött híres emberek

Móricz Zsigmond (1898): író (Kivilágos kivirradtig című regény)

Dr. Kiss Tihamér (1937-től): Szakoly magánorvosa, zeneszerző (álnéven Dalnoki Tihamér: számos zeneszerzeményt jelentetett meg)

Külső hivatkozások

• A Wikimédia Commons tartalmaz Szakoly témájú kategóriát.
• Szakoly Önkormányzatának honlapja
• Szakoly az utazom.com honlapján
• Szakoly Facebook oldala
• A Szakolyi család családfája
• Szakoly eredete
• Szakoly egyéb
• Szakoly történelme
• Bioerőmű