Szakoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szakoly
Szakolyi görög katolikus templom new.jpg
Szakoly címere
Szakoly címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Nagykállói
Jogállás község
Polgármester Szűcs Gabriella[1]
Irányítószám 4234
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 2743 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 65,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 41,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szakoly (Magyarország)
Szakoly
Szakoly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′ 30″, k. h. 21° 54′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 30″, k. h. 21° 54′ 38″
Szakoly (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Szakoly
Szakoly
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Szakoly weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szakoly témájú médiaállományokat.

Szakoly község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Közép-Nyírség D-i részén található Nyíradony város (HB-megye) közelében.

Balkánytól 3 km-re keletre, Nyírmihályditól 7 km-re északnyugatra, Abapusztától 7 km-re északkeletre, Nyírgelsétől 6 km-re nyugatra és Kislétától 8 km-re (földúton) délnyugatra helyezkedik el, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén.

Elérhetőség vasúton: Vasútállomása nincs, a Nagykálló–Nyíradony-vasútvonalon legközelebb Balkányban (4 km) volt, de ott 2007. március 4-én "ideiglenesen" megszűnt a forgalom. Nyírmihálydi állomása a (Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon) kb. 6 km-re van.

Elérhetőség közúton: A 471-es úttól mintegy 5 km-re helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

A település kialakulását történeti leírások több, mint 700 évesre becsülik. Úgy tartják, hogy a Szakoly szláv eredetű helynév, melynek jelentése: sólyom. Ez azonban tévedés, mert a községet egy 1326. évi oklevélben Zakul, illetve Zokul néven említik, ami a székely név egyik változata (THÚRY József: A székelyek eredete, 142. oldal).

1487-ben a falu a Zakoly család birtoka volt. Az ősrégi jellegét ma is őrzi a Földvár nevű dűlő, ahol a monda szerint földvár állott.

A török pusztítása idején csaknem lakhatatlanná vált, újjáépítése a 18. század végére tehető.

1839-ben már közel 1100 lelket számláltak. Szentmiklóssy Sándornak kis úri lakja volt, melyet 1895-ben építtetett, jelenleg eredeti állapotában óvodaként működik.

Jelentős volt a gróf Tisza-féle kúria, amelyben Móricz Zsigmond író is járt, és az itt eltöltött vigadalom alapján írta meg a Kivilágos kivirradtig című regényét.

1945-ben a legelsők között került sor a földosztásra, amely során 600 család részére mintegy 5000 hold földet osztottak ki. A település eltartó és megtartó képessége ebben az időben szintén robbanásszerűen megerősödött.

1948-ban megépült az új orvosi rendelő, az 50-es években új postával és iskolával gazdagodott a település.

1949-ben megalakult az Aranykalász, 1960-ban az Árpád, 1961-ben a Virágzó Szakszövetkezetek, melyek 1980-ban egyesültek a Egyetértés MGTSZ néven. Ennek következménye a dinamikus fejlődés megindulása, és új munkahelyek létesülése.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Gazdaság[szerkesztés]

Szakoly településen valósult meg Magyarország első zöldmezős bioerőmű beruházás, melyet 2009. augusztus 27.-én adtak át. A bioerőmű fásszárú biomassza tüzelésű. A bioerőmű névleges teljesítménye 20 MW. Tovább a biomassza erőmű területén található a Bábaréti-tó is. A lakosság nagy része mezőgazdaságból él, míg a másik része a környező városokban dolgoznak. A munkanélküliségi ráta az aktívkorúak között a településen alacsony.

Testvértelepülései[szerkesztés]

Oktatási és művelődési intézmények[szerkesztés]

Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium
Biztos Kezdet Gyerekház

Templomok[szerkesztés]

Egészségügyi és szociális intézmények[szerkesztés]

  • Egészségügyi Központ
Egészségügyi központ épülete
  • Gyógyszertár
  • Fogászati rendelő
  • Szakoly Alapszolgáltatási Központ
Alapszolgáltatási Központ épülete
  • Módszertani Ápoló-Gondozó Otthon és Rehabilitációs Intézmény (a megyében a legelső)

Egyéb nevezetességek[szerkesztés]

Műfüves labdarúgó pálya
  • Turul-szobor[4]
  • Labdarúgó pálya
  • Tájház
  • Posta
  • Játszótér
  • Műfüves labdarúgó pálya

Kulturális értékek[szerkesztés]

  • Hajnalcsillag Nyugdíjas Klub Asszonykórusa

Szakoly község tanyái[szerkesztés]

Baromlaktanya Földvártanya
Miklóssytanya Tiszaszőlő
Ficzfástanya Tiszatanya

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szakoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Perkedpuszta Kisléta Nyírgelse Héraldique meuble compas.svg
Balkány

Észak
Nyugat  Szakoly  Kelet
Dél

Nyírmihálydi
Ordastelep Abapuszta Nyíradony