Máriatövis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Máriatövis
Milk thistle flowerhead.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Katángformák (Cichorioideae)
Nemzetség-
csoport
:
Cardueae
Alnemzetség-
csoport
:
Carduinae
Nemzetség: Silybum
Faj: S. marianum
Tudományos név
Silybum marianum
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Máriatövis témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Máriatövis témájú médiaállományokat és Máriatövis témájú kategóriát.

A máriatövis, népies nevén őszbogáncs, szamárkóró, vagy boldogasszony tövise (Silybum marianum) az őszirózsafélék családjába tartozó növényfaj. A máriatövis mediterrán térségből származik, de világszerte termesztett növény. Gyógyászati célokra a termését hasznosítják, mely nagy mennyiségű olajat és fehérjét tartalmaz.

Jellemzése[szerkesztés]

A máriatövis részei

0,6-1,7 méter magas, gyakran telepekben növő,[1] lágy szárú növény, vaskos szára felálló, elágazó. Zöld leveleinek erezetét klorofillmentes levélszövet szegélyezi, ezért a levelek márványozottnak látszanak. Fészkes virágzatában bíborszínű, ritkán fehér virágai a szár csúcsán egyesével állnak, külső fészekpikkelyei erős, kemény tövisekben végződnek. Bóbitás kaszattermése tojásdad alakú.

Hatóanyag[szerkesztés]

A máriatövis nagy mennyiségben tartalmaz olajat és fehérjét, viszont gyógyászati szempontból a szilimarinnak nevezett vegyületkeverék jelentős, mely a maghéjban található és pontosan szilibinint, szilikrisztint, szilidianint és izoszilibinint tartalmaz.[2]

Mellékhatások[szerkesztés]

Napi 1500 mg-nál több szilimarin hashajtó hatású lehet, illetve megjelenhetnek enyhe allergiás reakciók is.[3]

Etimológia[szerkesztés]

A máriatövist más néven Mária tövises tejének is hívják. Ennek egy régi monda az alapja, mely szerint Mária menekülni kényszerült Jézussal, és futtában gyorsan megszoptatta, majd miután végzett, egy csepp tej hullott az egyik közeli virágra. Ebből lett a máriatövis.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 168. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
  2. A máriatövis és hatóanyagai (magyar nyelven). WEBBeteg, 2022. július 21. (Hozzáférés: 2022. szeptember 5.)
  3. Salamresearch – Toxicity rész

Források[szerkesztés]

A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7 

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]