Máriatövis
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek szakvéleménynek. Gyógyszer szedése előtt orvosi és/vagy gyógyszerészi konzultáció szükséges. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Silybum marianum | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Máriatövis témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Máriatövis témájú médiaállományokat és Máriatövis témájú kategóriát. |
A máriatövis, népies nevén őszbogáncs, szamárkóró, vagy boldogasszony tövise (Silybum marianum) az őszirózsafélék családjába tartozó növényfaj. A máriatövis mediterrán térségből származik, de világszerte termesztett növény. Gyógyászati célokra a termését hasznosítják, mely nagy mennyiségű olajat és fehérjét tartalmaz.
Jellemzése[szerkesztés]
0,6-1,7 méter magas, gyakran telepekben növő,[1] lágy szárú növény, vaskos szára felálló, elágazó. Zöld leveleinek erezetét klorofillmentes levélszövet szegélyezi, ezért a levelek márványozottnak látszanak. Fészkes virágzatában bíborszínű, ritkán fehér virágai a szár csúcsán egyesével állnak, külső fészekpikkelyei erős, kemény tövisekben végződnek. Bóbitás kaszattermése tojásdad alakú.
Mellékhatások[szerkesztés]
Napi 1500 mg-nál több szilimarin hashajtó hatású lehet, illetve megjelenhetnek enyhe allergiás reakciók is.[2]
Etimológia[szerkesztés]
A máriatövist más néven Mária tövises tejének is hívják. Ennek egy régi monda az alapja, mely szerint Mária menekülni kényszerült Jézussal, és futtában gyorsan megszoptatta, majd miután végzett, egy csepp tej hullott az egyik közeli virágra. Ebből lett a máriatövis.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 168. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
- ↑ Salamresearch – Toxicity rész
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7
| ||||||||||
