Egynyári tisztesfű
Ellenőrzött
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Stachys annua L. | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Egynyári tisztesfű témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Egynyári tisztesfű témájú médiaállományokat és Egynyári tisztesfű témájú kategóriát.
|
A egynyári tisztesfű vagy tarlóvirág (Stachys annua) az ajakosvirágúak rendjébe és az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj.
Elterjedése, élőhelye
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Legelőkön, búzatarlókon fordul elő nagy mennyiségben, kellemes illatú egyéves növény. Egész nyáron virágzik.
Megjelenése, jellemzői
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szára 20-40 centiméter magas, bokrosan elágazó. Levelei átellenesek, 2-4 centiméter hosszúak, lándzsásak, fűrészes szélűek. Virágai füzérben csoportosulnak, pártájuk halványsárga.
Hatóanyagai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Drogja (Sideritidis herba) glikozidot, cseranyagot, keserű anyagot, nyálkát, kolint, betaint, illóolajat tartalmaz.
Gyógyhatásai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Légzőszervi megbetegedésekre használják teáját, népi gyógyászatban epilepszia és hűlés ellen is használták.
Gyűjtése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A növény föld feletti részeit gyűjtik virágzáskor.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987.
