Európai homoktövis
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Hippophae rhamnoides L. | ||||||||||||||
| Alfajok | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Európai homoktövis témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Európai homoktövis témájú médiaállományokat és Európai homoktövis témájú kategóriát.
|
Az európai homoktövis,[1] tengerparti homoktövis[1] vagy egyszerűen homoktövis[1] (Hippophae rhamnoides) az ezüstfafélék (Elaeagnaceae) családjába tartozó tüskés lombhullató cserje, melynek több alfaja van. Nemzetségének többi faja kevéssé ismert.
Elterjedés, élőhely
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A homoktövis az északi féltekén a mérsékelt és szubtrópusi övben él. Fénykedvelő, fagy- és szárazságtűrő. Homoktalajon, folyó- és patakhordalékon, tengerparti dűnéken nő.[3] Elterjedésének határai a Brit-szigetektől kelet felé Japánig és a Himalájáig tartanak.[4] Eredetileg Nepálból terjedt el Eurázsiában az utolsó jégkorszak után.[forrás?]
Magyarországon régebben több helyen is előfordult, főleg a Szigetközben voltak nagyobb állományai. Napjainkban egyedül Újpesten élnek természetes populációi. 1974 óta védett az újpesti állomány.[5] Helyenként vizek mentén a H. rhamnoides subsp. fluviatilis alfaj nő.[6]
Megjelenése, életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A homoktövis 2–6 m magasra nő, kétlaki.[4] Igen fejlett gyökérzete van, amely képes megkötni a talajt meredek lejtőkön is. Szimbiózisban él sugárgombákkal (Actinobacteria), amelyek megkötik számára a levegő nitrogéntartalmát; emellett átalakítják az oldhatatlan szerves és ásványi anyagokat könnyebben felvehető formába.[7] Levelei váltakozó állásúak, lándzsásak, ezüstös csillagszőrökel fedettek a fonáki részükön.[3] A porzós virágzat 4-6 szirom nélküli virágból áll, barna színű. A termős virágzat sárga sziromszerű csészéből áll egyesével a másodéves vesszőkön. A virágzás ideje hazánkban március-április[3] Termései alsó állású magházból képződő álbogyók;[3] ovális vagy enyhén gömbölyded alakúak, az alapfajon 6–8 mm átmérőjűre nőnek, színük halvány sárgától a sötét narancssárgáig előfordul, tömege 0,2-1 g. Szeptember-októberben érik.[4] A nemesített fajtákon nagyobb méretű bogyók teremnek.
Hím egyed virágzata
Női egyed virágzata
Fajták
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gyümölcstermesztéshez
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Több országban termesztik gyümölcséért, a legnagyobb területen Kínában.[10]
Gyógyászati
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tibetben i.e. 900 évvel többek között vérkeringési rendszeri, emésztőrendszeri betegségek kezelésére és a bőr égési sérüléseinek gyógyítására használták.[6]
Manapság a gyógyszeripar a gyümölcshúsból és a magjából préselt olaját alapanyagként használja fel fájdalomcsillapító, fekélyekre kenőcs, sugárártalom elleni szerek, nőgyógyászati gyulladásgátlók készítéséhez[11]; valamint arckrémek és fogkrémek összetevőjeként is szerepel.[4]
Élelmiszeripari
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Dzsem, zselé, ivólé, szirup, bor, likőr készül gyümölcshúsából.[11][12] Az északi termőhelyein élő emberek fontos téli vitaminforrása.[3]
Egyéb
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Talajerózió elleni védekezés céljából is ültetik.[4]
Hatóanyagok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A homoktövis álbogyójában igazoltan előforduló, fiziológiailag hatékony anyagok: A-, C-, B1-, B6-, E és K-vitamin, karotinoidok, bioflavonoidok (pl. likopin), szerves savak (alma-, oxál-, borostyánsav), trigliceridek, glicerophospholipidek, phytoszterolok, polifenol-összetevők, ásványi anyagok (K, Mg, Ca, Na, Fe, Mn, Cu, Co).[6] Levelei és hajtásai 4-5% tannint tartalmaznak (ennek vérzéscsillapító és féregűző hatása van).[4] A leveleiből főtt tea magas vérnyomás ellen fogyasztható.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 6 Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 117., 395. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 EOL-NCBI Taxonomy. "Hippophae rhamnoides". Hozzáférés: 2013. július 11.
- 1 2 3 4 5 Bernáth J. (szerk. ): Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda, Budapest, 2000. p. 351
- 1 2 3 4 5 6 Plants For A Future. "Hippophae rhamnoides - L." Hozzáférés: 2013. július 16.
- ↑ "Archivált másolat". 2014. február 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 16.
- 1 2 3 4 Bio2
- ↑ Rousseau, Hélène (2002). Développement des techniques de reproduction végétative et essais de cultivars d'argousiers. Québec: Institut de recherche et de développement en agroenvironnement. 1–12. o. ISBN 2-922851-16-8.
- 1 2 3 Bio1
- 1 2 3 "Archivált másolat". 2013. május 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 16.
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z) „ford” nevű lábjegyzeteknek - 1 2 Sol
- ↑ N. Vermeulen: Gyógynövények enciklopédiája. Ventus Libro, Budapest, 2005 ISBN 963 9546 30 5 150. oldal
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hippophae rhamnoides című angol Wikipédia-szócikk Range című fejezete ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Bern: Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 350–354. o. ISBN 963-9239-96-8
- ↑ Bio1: Varga, Endre (2010. június). "Homoktövis Pázmándhegyen". Biokultúra újság. Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. 2012. június 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 12.
- ↑ Bio2: Szalay dr., László (2010. június). "Páratlan gyógyító hatás: A homoktövis". Biokultúra újság. Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. 2012. június 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 12.
- ↑ Sol: Soltész Miklós (1997). "Homoktövis". Integrált gyümölcstermesztés. Mezőgazda. ISBN 963 9358 31 2. Hozzáférés: 2013. július 12.
{{cite book}}: External link in|chapterurl=|chapterurl=ignored (|chapter-url=suggested) (súgó) - "A taxon a Tropicos adatbázisban". Tropicos. Hozzáférés: 2014. január 19.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- International Seabuckthorn Association (angol nyelven) Hozzáférés: 2013-07-11
- Thomas S.C. Li (1996. október). "Sea Buckthorn (Hippophae rhamnoides L.): A Multipurpose Plant" (PDF). HortTechnology. 370–380. o. 2012. augusztus 13. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 12.
{{cite news}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó)
- The International Plant Name Index. "Hippophae rhamnoides subsp. carpatica". Hozzáférés: 2013. július 13.
- A hazipatika.com oldalán található információk a növényről
