Őszi vérfű
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Sanguisorba officinalis L. | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Őszi vérfű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Őszi vérfű témájú médiaállományokat és Őszi vérfű témájú kategóriát. |
Az őszi vérfű vagy orvosi vérfű (Sanguisorba officinalis) a rózsafélék (Rosaceae) családjának vérfű (Sanguisorba) nemzetségébe tartozó növényfaj.
Leírása[szerkesztés]
Lágy szárú, évelő növény, 30–100 cm magas. Tőlevélrózsát alkotó levelei páratlanul szárnyasak, a 7-15 levélszárny mindkét oldalán kb. 12 foggal, fonákjuk kékeszöld. A hajtások csúcsán többnyire kétivarú, karmazsinvörös virágok, melyeknek 4 cimpájú csészéjük van, de nincs sziromlevelük, tömött, fejecskeszerű virágzatot alkotnak. Júliustól szeptemberig virágzik, a virágok kétivarúak, 4 porzóval, 1 bibével.
Élőhelye[szerkesztés]
Láprétekre, láposodó kaszálórétekre jellemző. Szinte egész Európában, de Észak-Ázsiában és Észak-Amerika északi részén is megtalálható.
Magyarországi előfordulása[szerkesztés]
A Magyar-középhegységben és a Nyugat-Dunántúlon elég gyakori. Találkozhatunk vele még a Mecsekalján is, míg az Alföldön ritkább, a Tiszántúlról hiányzik. Alföldi lelőhelyei például a Dorozsma-Majsai-homokhát semlyékeiben túlélt kiszáradó kékperjés láprétek, ahol számos veszélyeztetett növényritkasággal együtt élnek. Ritka, érzékeny és védendő növénytársulások kísérőfajai.
Hatóanyagai[szerkesztés]
Cseranyagokat (ellagitanninok), triterpén-glikozidokat (pl. szangviszorbin), flavonoidokat tartalmaz.
Felhasználása[szerkesztés]
A népi gyógyászatban vérzéscsillapításra, hasmenés ellen, erős menstruációs panaszokra alkalmazták. A homeopátiában görcsoldásra, a menopauza beálltakori köztes vérzések és hasmenéses megbetegedések ellen alkalmazza. A zsenge levelek fűszerként is használhatók, bár erre a kis vérfű levele alkalmasabb.
Források[szerkesztés]
- Schauer-Caspari: Kirándulók növényhatározója M-érték Kiadó, Budapest ISBN 978-963-9693-23-4
- Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1
- Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója, Budapest 1992, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2000 ISBN 963-19-5309-2
|
