Kövér porcsin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Kövér porcsin
Portulaca oleracea MHNT.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Porcsinfélék (Portulacaceae)
Nemzetség: Portulaca
Faj: P. oleracea
Tudományos név
Portulaca oleracea
L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kövér porcsin témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kövér porcsin témájú médiaállományokat és Kövér porcsin témájú kategóriát.

A kövér porcsin avagy portuláka[1] (Portulaca oleracea) a porcsinfélék családjába tartozó növényfaj.

Elterjedése[szerkesztés]

Ázsiában őshonos, de Európa, Afrika és Amerika mérsékelten meleg területein is előfordul. Magyarországon elterjedt, gyakori növény. Szántóföldi kultúrákban gyomnövényként tartják számon.[2]

Jellemzése[szerkesztés]

Csupasz, 30 cm magas, egynyári növény, húsos, kúszó szárral. Pozsgás, fényes levelei sötétzöld színűek, tojásdad alakúak. Virágainak 5-6 szirma van. Kellemesen savanykás íze miatt főzve fogyasztják.

Felhasználása[szerkesztés]

Belsőleg a kövér porcsin a szívproblémák, illetve a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére ajánlott. Mint állítólagos megelőző szert "az öregedés folyamatának lassítására" alkalmazzák. Külsőleg izomgörcsök fellazítására használatos.

Gyógyhatása[szerkesztés]

A kövér porcsin az omega-3 zsírsavakban leggazdagabb növény. E zsírsavak egyébként még például a halolajakban, chiamag olajban, dióban és a lenmag olajban fordulnak elő jelentős mennyiségben. Innen származik gyulladásgátló és véralvadást gátló (vérkeringést serkentő, érelmeszesedés kialakulásának veszélyét mérséklő) tulajdonsága. Magas C- és E-vitamin, valamint béta-karotin és glutationtartalmának köszönhetően antioxidáns és immunerősítő hatást fejt ki. A vér koleszterin- és cukorszintjére kifejtett hatásával védi az artériákat. Ásványi sókat is tartalmaz: kalciumot, káliumot, magnéziumot, foszfort. Mézgája lágyító hatású, frissítő, sebgyógyító, víz- és féreghajtó. Elrágva erősíti a foggyökereket és megszünteti a fogínyvérzést.[3]

A friss növény megfőzve mai ismereteink szerint semmilyen problémát nem okoz.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Balázs Sándor − Filius István − Hodossi Sándor. 1987. Zöldségkülönlegességek. Mezőgazdasági Kiadó. budapest. 104.
  2. Bartha D.— Király G. — Schmidt D. — Tiborcz V. — Barina Z. — Csiky J. — Jakab G. — Lesku B. — Schmotzer A. — Vidéki R. — Vojtkó A. — Zólyomi Sz. (szerk. / eds.) (2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza / Distribution atlas of vascular plants of Hungary. — Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó / University of West Hungay Press, Sopron, 329 pp.
  3. Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 136. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2

Források[szerkesztés]