Orvosi tisztesfű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Orvosi tisztesfű
Stachys officinalis3.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Alcsalád: Lamioideae
Nemzetség-
csoport
:
Stachydeae
Nemzetség: Tisztesfű (Stachys)
Faj: S. officinalis
Tudományos név
Stachys officinalis
L.
Szinonimák
  • Betonica officinalis L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Orvosi tisztesfű témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi tisztesfű témájú médiaállományokat és Orvosi tisztesfű témájú kategóriát.

Az orvosi tisztesfű, más néven bakfű vagy betonikafű, (Stachys officinalis) az ajakosvirágúak rendjébe és az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj.

Elterjedés, élőhely[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erdei tisztások, cserjések, illetve rétek lakója. Évelő növény, virágzása júniustól őszig történik.

Megjelenés, jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

50-70 centiméter hosszú, egyenes szára van. A szár profilja négyszögletes, szúrós, kevés levelet tartalmaz. Tőlevelei 20 centiméter hosszúságra is megnőhetnek, míg a szárlevelek kisebbek. A levelek csipkésen fogazottak. Virágai bíborvörösek, 5-10 centiméteres fürtökben találhatóak a szár végén.

Hatóanyagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Drogja (Betonicae herba) cseranyagot, kovasavat, szaponint, kolint, keserűanyagot, l-betonicint, glikozidát tartalmaz.

Gyógyhatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Asztma és hurutos megbetegedések ellen teaként használják, de ismert a köszvény, illetve reuma elleni hatásai is. A népi gyógyászatban epilepszia ellen is használatos volt.

Gyűjtés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A virágzó hajtásokat és tőleveleket gyűjtik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987.