Réti palástfű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Réti palástfű
Alchemilla xanthochlora 001.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Rosoidea
Nemzetség-
csoport
:
Potentilleae
Nemzetség: Alchemilla
Faj: A. xanthochlora
Tudományos név
Alchemilla xanthochlora
Szinonimák
  • Alchemilla gottsteiniana Opiz
  • Alchemilla pratensis Opiz
  • Alchemilla sylvestris auct.
  • Alchemilla vulgaris auct.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Réti palástfű témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Réti palástfű témájú médiaállományokat és Réti palástfű témájú kategóriát.

A réti palástfű (Alchemilla xanthochlora) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába, az Alchemilla nemzetségébe, ezen belül a rózsafélék családjába tartozó faj. Magyarországon védett.[2][3] A Vörös könyvben szerepel, a potenciálisan veszélyeztetett száras növényfajok között.[4][5] Védettségéből kifolyólag nem gyűjthető, drogját importáljuk.[6]

A növény botanikai nevét (Alchemilla) az alkimistáknak köszönheti. A levél szélén található gázcsere nyílások vizenyős cseppeket termelnek, melyek a levél közepén gyűlnek össze. Ez felkeltette az alkimisták érdeklődését, akik az arany előállítási kísérleteikhez használták fel.[7]

Megjelenés[szerkesztés]

Magassága 20-50 cm. Apró virágai füzérszerűek, zöldessárga színűek, május-szeptember között nyílnak. 7-11 karéjú, tenyérformájú levelei, tőlevélrózsában rendeződnek, a szélükön finoman fogazottak, fonákjukon szőrösek.[8] Hermafrodita növény, önmegtermékenyítéssel szaporodik. Magjai augusztus és október között érnek.[9]

Előfordulása[szerkesztés]

Legelőkön, réteken, erdőszéleken, cserjésekben, nyirkos talajon nő, de legjobban az agyagos talajban fejlődik. Nőhet félárnyékos helyeken, de az állandó árnyékot nem kedveli.[9] Megtalálható Európában, Ázsia egyes részein[8] és Észak-Amerikában. Magyarországon a Nyugat-Dunántúli láprétek magaskórós társulásaiban elvétve előfordul.[6]

Hatóanyagai[szerkesztés]

6-8% cserzőanyag, kb. 2% flavonid, dimer ellagitannin agrimoniin és laevigatin, pedunculagin. [6]

Gyógyhatása[szerkesztés]

A népi gyógyászatban a méh, szülés előtti és utáni erősítésére, menstruációs zavarokra, valamint a változás korának panaszaira alkalmazták. Mint sebgyógyítót is nagy becsben tartották.[7] Antioxidáns, antimutagén.[6]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Védett és fokozottan védett növények. termeszetvedelem.hu, 2017. augusztus 12.
  2. Magyarországi védett növények. novenyhatarozo.info. (Hozzáférés: 2016. szeptember 5.)
  3. 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény - és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről. 1.sz. melléklet. Védett növények
  4. Vörös Könyv. Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Budapest, Akadémia Kiadó, 1990. 272. old. ISBN: 963-05-5819-X.
  5. Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. Sopron, 2007. 16. oldal. ISBN 9789630627740 .
  6. ^ a b c d Gyógynövények és élelmiszernövények A-tól Z-ig. melius.hu
  7. ^ a b Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 131. oldal. ISBN 9786155178078
  8. ^ a b Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 130. oldal. ISBN 9786155178078
  9. ^ a b Ehető dísznövények. edenkert.hu, 2014. április 8.