Tavaszi kankalin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tavaszi kankalin
Tavaszi kankalin (Primula veris)
Tavaszi kankalin (Primula veris)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Hangavirágúak (Ericales)
Család: Kankalinfélék (Primulaceae)
Nemzetség: Kankalin (Primula)
Faj: P. veris
Alfajok
  • P. veris subsp. veris
  • P. veris subsp. inflata syn. canescens
  • Illatos kankalin (P. veris subsp. suaveolens, vagy P. veris subsp. columnae, vagy P. columnae)
Elterjedés
Occurrence of Primula veris.jpg
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tavaszi kankalin témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tavaszi kankalin témájú médiaállományokat és Tavaszi kankalin témájú kategóriát.

A tavaszi kankalin (Primula veris) a kankalinfélék (Primulaceae) család Primula nemzetségének Magyarországon őshonos, évelő, lágy szárú faja. Nevének latin jelentése "tavasszal az első".[1]

Európában, a Kaukázusban, Ny-Európában is honos. Magyarországon a Középhegységben elég gyakori, máshol szórványos, lomberdők tisztásain, szegélyein fordul elő. Gyógynövényként is ismert, gyökértörzsét, levelét és virágját is gyűjtik. A leveleket és a virágokat kinyílásukkor száraz időben szedik, és szellős helyen vékony rétegben kiterítve, gyorsan megszárítják, hogy színüket megőrizzék. A gyökereket kiásás után megtisztítják és egészben, szellős helyen megszárítják.

Jellemzése[szerkesztés]

Levelei ráncosak,[2] a tőnél, vagy ahhoz közel a legszélesebbek, majd hirtelen elkeskenyedve lefutnak a levélnyélre, a szélük csipkés, fonákjukon enyhén szőrözöttek.[2] Ez a jellegzetes "ásó" formájú levéllemez jól megkülönbözteti a rokon fajoktól.

Virágai kissé egyoldalúak, illatosak, aranysárgák, harangformájúak, sokvirágú ernyőt alkotva. A virágok torkában narancsszínű foltok vannak.[2]

Alfajai[szerkesztés]

Illatos kankalin[szerkesztés]

10–30 cm magas. Nagyon hasonlít az alapfajhoz; levelének fonáka azonban sűrűn molyhos, csaknem hófehér; kocsánya, csészéje is fehérebb és tágabb, mint amazé. Pártája halványsárga. Hazánk keleti részének mészkőhegyein találkozhatunk vele.

Hatóanyaguk[szerkesztés]

Hatóanyag-összetételük a különböző fajokban más, de lényegében megegyező: triterpén-szaponinok (primulasav komplex), fenolglikozidok, virágban flavonoidok. Leveleiben jelentős a C-vitamin szint. Kiváló expektoráns; görcsös, asztmás köhögés esetén is jó, különösen kombinációban használják.

Felhasználás[szerkesztés]

Elsősorban felső légúti hurutokban, a népi gyógyászatban még asztmatikus, köszvényes és neuralgikus panaszok, idegi eredetű fejfájás esetében és szívgyengeség ellen használják. Ha nehezen múló köhögést kell kezelni, ha a váladék nem akar felszakadozni, mindig beválik ez a magas szaponintartalmú gyógynövény. Különösen teaként oldja jól a nyúlós garatváladékot és könnyíti meg kiköhögését. A kankalin gyökere szaponinban nagyon gazdag; 5-10%-ot is tartalmazhat. Ezért a kankalin szinte valamennyi köhögéscsillapító tea fő alkatrésze.

További információk[szerkesztés]

Youtube.com - videó (HD) a fajról.

  1. Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 83. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
  2. ^ a b c Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 82. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8