Gyermekláncfű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Gyermekláncfű
Taraxacum officinale - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-135.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Nemzetség: Pitypang (Taraxacum)
Faj: T. officinale
Tudományos név
Taraxacum officinale
F.H.Wigg 1780[1]
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gyermekláncfű témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyermekláncfű témájú kategóriát.

A gyermekláncfű vagy pongyola pitypang (Taraxacum officinale) az őszirózsafélék (Asteraceae) családján belül a pitypang (Taraxacum) nemzetségbe tartozó, Magyarországon is gyakori évelő növényfaj. Gyakran nevezik egyszerűen csak pitypangnak is.

Latin neve, a Taraxacum, a görög arache (zavar) és az akémai (gyógyítani) szavakból származik.[2]

Virágpora az arra érzékenyekből allergiás reakciót vált ki.

Elnevezése[szerkesztés]

Sokféle elnevezése létezik. Vörös Éva művében az alábbiakat találjuk: bárányfejűfű, barátfejűfű, barátfő, barátfű, békasaláta, békavirág, bimbófű, buglyosvirág, cikória, cikóriavirág, csattogógaz, disznókék, éjjelilámpa, gyermeklánc, gyermekláncfű, kutyatej, lámpavirág, láncfű, oroszlánfog, oroszlánfogfű, pimpó, pimpónya, pipevirág, pitypang, raponc, saláta, sárvirág, tejesfű, törpe sárgacikória, tyúkvirág, vadsaláta, vakulócsirke.[3] Fráter Erzsébet könyvében az alábbiakat közli: békavirág, buborékfű, cikóvirág, csürkevirág, disznósaláta, ebtej, eszterláncfű, gyermekláncfű, kácsavirág, kákics, kislibavirág, kotlóvirág, kutyavirág, lámpavirág, lánclapi, marcivirág, pampula, papatyi virág, pimpiparé, pipevirág, sárvirág, zsibavirág.[4] Tejesfű virágnak, barátfejnek és kákicsnak is nevezik. Egyes vidékeken kikirics a neve (ami nem keverendő a kikericcsel).[5]

A kutyatej elnevezés több szempontból sem szerencsés: egyrészt a növény nem a kutyatej (Euphorbia) nemzetségbe tartozik, másrészt ezt a nevet használva könnyen összetéveszthető a farkas-kutyatejjel (Euphorbia cyparissias), ami viszont a gyermekláncfűvel ellentétben mérgező tejelő növény.

Élőhelye, megjelenése[szerkesztés]

A gyermekláncfű füves területeken, főleg a kertekben, szántókon jelenik meg. Karógyökere függőleges és hosszú, ezért kiirtani sem könnyű.

A földre fekvő levelei hasadtak, a hasábok fogazottak (kacúros levél). A belül üreges virágszár, tetején az aranysárga fészkes virágzattal a tőrózsából tör elő. Levele és virágszára elszakítva fehér, kesernyés ízű tejnedvet ereszt. Repülőszőrös magja a gyermekek kedvelt játéka. Neve is a gyermekjátékokból ered: száras virágait gyakran összefűzik, és nyakláncként vagy fejdíszként hordják.

Felhasználása[szerkesztés]

Virágzás előtti fiatal leveleiből salátát vagy főzeléket készítenek. Gyökerét nyersen vagy vajon párolva, avagy gyors szárítással (kb. 55 °C-on szárítva) és durvára őrölve kávépótlóként használták. Levelével és gyökerével több száz éve kezelik a máj, epehólyag, vese megbetegedéseit és az ízületi problémákat.

A belőle készített tea vízhajtó hatású és a tavaszi méregtelenítő kúrák fontos alkotóeleme.[6] Hatásos a bőrproblémák és a cellulitisz ellen, csökkenti a vér koleszterinszintjét, étvágyfokozó, epehajtó, hashajtó.[2]

A friss virágokból szirupot is készítenek, melyet "pitypangméz"-nek is hívnak.[2]

Hatóanyagai[szerkesztés]

Az emésztőrendszerre és a májra elsősorban a keserűanyagok hatnak. A korábban taraxacinként említett anyagok valójában az eudesmanolid és germacranolid típusú laktonok szeszkviterpénjei.

A gyermekláncfű levele a vitaminok és ásványi anyagok gazdag forrása: bennük az A-vitamin sok, a D-vitamin mérsékelt; ezek mellett tartalmaznak C-vitamint, különféle B-vitaminokat, vasat, szilíciumot, magnéziumot, cinket és mangánt.

Használatánál ügyelni kell arra, hogy a szeszkviterpén egyesekből allergiás bőrreakciót vált ki.

Kutatás[szerkesztés]

Egy 2012-ben publikált kutatás során azt figyelték meg, hogy üvegedényben a gyermekláncfű-kivonat képes volt öngyilkosságra késztetni a rákos sejteket úgy, hogy közben az egészséges sejtek nem károsodtak. [7]

Galéria[szerkesztés]

Virágai és levelei
Üreges szára, fehér színű tejnedvvel
Magok
Termései
Gyökere

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2013. december 18.)
  2. ^ a b c Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 218. oldal. ISBN 9789632911762
  3. Vörös Éva: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai, 85. sz. (2008) 472. o. Debrecen, ISBN 978-963-473-084-2, ISSN 1588-6433, (PDF) Hozzáférés: 2013. július 9
  4. Fráter Erzsébet – Csíkszentmihályi Berta: Erzsébet királyné esete a rozmaringgal és más növényes mesék. Illusztrálta: Csíkszentmihályi Berta. Budapest: Scolar Kiadó. 2012. 52. o. ISBN 9789632444000 (pdf) Hozzáférés: 2013. december 18  
  5. Gyermekláncfű
  6. Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 67. oldal. ISBN 9786155178078
  7. Ovadje, Pamela, et al. "Selective induction of apoptosis and autophagy through treatment with dandelion root extract in human pancreatic cancer cells." Pancreas 41.7 (2012): 1039-1047.

További információk[szerkesztés]