Gyermekláncfű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gyermekláncfű
Taraxacum officinale - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-135.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Nemzetség: Pitypang (Taraxacum)
Faj: T. officinale
Tudományos név
Taraxacum officinale
F.H.Wigg 1780[1]
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Gyermekláncfű témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyermekláncfű témájú kategóriát.

A gyermekláncfű vagy pongyola pitypang (Taraxacum officinale) az őszirózsafélék (Asteraceae) családján belül a pitypang (Taraxacum) nemzetségbe tartozó, Magyarországon is gyakori évelő növényfaj. Gyakran nevezik egyszerűen csak pitypangnak is.

Latin neve, a Taraxacum, a görög arache (zavar) és az akémai (gyógyítani) szavakból származik.[2]

Virágpora az arra érzékenyekből allergiás reakciót vált ki.

Elnevezése[szerkesztés]

Sokféle elnevezése létezik. Vörös Éva művében az alábbiakat találjuk: bárányfejűfű, barátfejűfű, barátfő, barátfű, békasaláta, békavirág, bimbófű, buglyosvirág, cikória, cikóriavirág, csattogógaz, disznókék, éjjelilámpa, gyermeklánc, gyermekláncfű, kutyatej, lámpavirág, láncfű, oroszlánfog, oroszlánfogfű, pimpó, pimpónya, pipevirág, pitypang, raponc, saláta, sárvirág, tejesfű, törpe sárgacikória, tyúkvirág, vadsaláta, vakulócsirke.[3] Fráter Erzsébet könyvében az alábbiakat közli: békavirág, buborékfű, cikóvirág, csürkevirág, disznósaláta, ebtej, eszterláncfű, gyermekláncfű, kácsavirág, kákics, kislibavirág, kotlóvirág, kutyavirág, lámpavirág, lánclapi, marcivirág, pampula, papatyi virág, pimpiparé, pipevirág, sárvirág, zsibavirág.[4] Tejesfű virágnak, barátfejnek és kákicsnak is nevezik. Egyes vidékeken kikirics a neve (ami nem keverendő a kikericcsel).[5]

A kutyatej elnevezés több szempontból sem szerencsés: egyrészt a növény nem a kutyatej (Euphorbia) nemzetségbe tartozik, másrészt ezt a nevet használva könnyen összetéveszthető a farkas-kutyatejjel (Euphorbia cyparissias), ami viszont a gyermekláncfűvel ellentétben mérgező tejelő növény.

Élőhelye, megjelenése[szerkesztés]

A gyermekláncfű füves területeken, főleg a kertekben, szántókon jelenik meg. Karógyökere függőleges és hosszú, ezért kiirtani sem könnyű.

A földre fekvő levelei hasadtak, a hasábok fogazottak (kacúros levél). A belül üreges virágszár, tetején az aranysárga fészkes virágzattal a tőrózsából tör elő. Levele és virágszára elszakítva fehér, kesernyés ízű tejnedvet ereszt. Repülőszőrös magja a gyermekek kedvelt játéka. Neve is a gyermekjátékokból ered: száras virágait gyakran összefűzik, és nyakláncként vagy fejdíszként hordják.

Felhasználása[szerkesztés]

Virágzás előtti fiatal leveleiből salátát vagy főzeléket készítenek. Gyökerét nyersen vagy vajon párolva, avagy gyors szárítással (kb. 55 °C-on szárítva) és durvára őrölve kávépótlóként használták. Levelével és gyökerével több száz éve kezelik a máj, epehólyag, vese megbetegedéseit és az ízületi problémákat.

A belőle készített tea vízhajtó hatású és a tavaszi méregtelenítő kúrák fontos alkotóeleme.[6] Hatásos a bőrproblémák és a cellulitisz ellen, csökkenti a vér koleszterinszintjét, étvágyfokozó, epehajtó, hashajtó.[2]

A friss virágokból szirupot is készítenek, melyet "pitypangméz"-nek is hívnak.[2]

Hatóanyagai[szerkesztés]

Az emésztőrendszerre és a májra elsősorban a keserűanyagok hatnak. A korábban taraxacinként említett anyagok valójában az eudesmanolid és germacranolid típusú laktonok szeszkviterpénjei.

A gyermekláncfű levele a vitaminok és ásványi anyagok gazdag forrása: bennük az A-vitamin sok, a D-vitamin mérsékelt; ezek mellett tartalmaznak C-vitamint, különféle B-vitaminokat, vasat, szilíciumot, magnéziumot, cinket és mangánt.

Használatánál ügyelni kell arra, hogy a szeszkviterpén egyesekből allergiás bőrreakciót vált ki.

Kutatás[szerkesztés]

Egy 2012-ben publikált kutatás során azt figyelték meg, hogy üvegedényben a gyermekláncfű-kivonat képes volt öngyilkosságra késztetni a rákos sejteket úgy, hogy közben az egészséges sejtek nem károsodtak. [7]

Galéria[szerkesztés]

Virágai és levelei
Üreges szára, fehér színű tejnedvvel
Magok
Termései
Gyökere

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2013. december 18.)
  2. ^ a b c Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 218. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
  3. Vörös Éva: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai, 85. sz. (2008) 472. o. Debrecen, ISBN 978-963-473-084-2, ISSN 1588-6433, (PDF) Hozzáférés: 2013. július 9
  4. Fráter Erzsébet – Csíkszentmihályi Berta: Erzsébet királyné esete a rozmaringgal és más növényes mesék. Illusztrálta: Csíkszentmihályi Berta. Budapest: Scolar Kiadó. 2012. 52. o. ISBN 9789632444000 (pdf) Hozzáférés: 2013. december 18  
  5. Gyermekláncfű
  6. Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 67. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
  7. Ovadje, Pamela, et al. "Selective induction of apoptosis and autophagy through treatment with dandelion root extract in human pancreatic cancer cells." Pancreas 41.7 (2012): 1039-1047.

További információk[szerkesztés]