Bodza (növénynemzetség)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Bodza
 Fekete bodza (Sambucus nigra) terméságazata

Fekete bodza (Sambucus nigra) terméságazata
Fekete bodza (Sambucus nigra) virágzata

Fekete bodza (Sambucus nigra) virágzata
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids II
Rend: Mácsonyavirágúak (Dipsacales)
Család: Pézsmaboglárfélék (Adoxaceae)
Nemzetség: Bodza (Sambucus)
L., 1753
Kárpát-medencei fajok:
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Bodza témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bodza témájú kategóriát.

A bodza (Sambucus) (népies nevei: bocfa, csete, fái bodza, fekete bodza) egyes rendszertanokban a pézsmaboglárfélék (Adoxaceae) családjának egyik növénynemzetsége. Mások a loncfélék (Caprifoliaceae) családba sorolják, és vannak, akik a bodza és a bangita (Viburnum) nemzetséget a bodzafélék (Sambucaceae) családjába vonják össze. Az egyre elfogadottabb APG osztályozás több korábbi családot egyesített a pézsmaboglárfélék családjában.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyalogbodza (Sambucus ebulus) és a fekete bodza (Sambucus nigra) bogyós terméséből főleg a Dunántúlon lekvárt főznek: ez a csete.

A bodzafa könnyen megmunkálható, de manapság nem használják, és régen is csak bizonyos speciális tárgyakat készítettek belőle. Ennek legfőbb oka, hogy az ágak belsejében jellegzetes, puha, szivacsszerű rész, a bodzabél húzódik végig. Ezt a szivacsos részt eltávolítva (hagyományosan forró dróttal égették, piszkálták ki), egyszerű, üreges botot kapunk, ami számos tárgy (bodzasíp, furulya, bodzapuska) készítéséhez kiváló.

A bodza fájának fűtőértéke elenyésző. Kizárólag bodzafából úgyszólván lehetetlen tüzet rakni, egészen szárazon is alig gyullad meg, csak izzik és hamuvá omlik össze.

A 19. században még gyakori étel volt a tojással kirántott bodzavirág (bodzafánk). Sokak kedvenc csemegéje ma is a rántott bodzavirág, amelyet sörös palacsintatésztába forgatnak meg, majd hirtelen, forró olajban kisütnek. Fahéjas porcukorral, lekvárral tálalják. A palacsinta tésztájába friss bodzavirágot morzsolnak. Kisütés után bodzalekvárral vagy fõzött, bodzavirágos krémmel töltik.[1]

Gyógyhatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyógyhatása: Köptető, veseműködést szabályzó, izzasztó. A virág teája megfázásnál izzasztó és köptető. Mandula- és torokgyulladás ellen régen tejjel leforrázva ajánlották. Vérnyomáscsökkentő, nyugtató, hashajtó, veseműködést szabályozó gyógyteákban is megtalálható. A gyümölcs főzetével a görcsszerű fejfájást gyógyítják.[2]

A magyar néphitben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar néphit változatos tulajdonságokkal ruházza fel, és azokból általában nem állapítható meg, hogy melyik bodzafajról van szó. A virágjából főzött tea, a bodza héja, friss bimbója elterjedt népi gyógyszer. A néphit (palócok, Szatmár) szerint ha a bodzára taposnak, meghajlítva földet hordanak rá, akkor a tehénből, a disznó sebéből kihull a pondró. A Csereháton ezt a bodza letépett ágacskáitól és a megfelelő ráolvasástól remélik. Göcsejben úgy vélik, a disznókat elkerüli a vész, ha az óljukba bodzaágat szórnak. Az alsó Őrségben úgy vélik, hogy a bodzát nem szerencsés a ház mellé ültetni, mert akkor belecsap a villám. Ott a bodza az ördög, a gonosz lelkek fája.

Hiedelmek külföldön[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hasonló hiedelmek a bodzáról szerte Európában gyakoriak.
  • A Harry Potter hetedik részében szereplő Pálcák Ura, minden idők leghatalmasabb varázspálcája is bodzából készült.

Fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon őshonos fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sambucus caerulea
  • Sambucus canadensis
  • Sambucus mexicana
  • Sambucus simpsonii
  • Sambucus peruviana
  • Sambucus velutina
  • Sambucus melanocarpa
  • Sambucus callicarpa
  • Sambucus chinensis
  • Sambucus microbotrys
  • Sambucus palmensis
  • Sambucus pubens
  • Sambucus sieboldiana
  • Sambucus tigranii
  • Sambucus williamsii
  • Sambucus australasica
  • Sambucus gaudichaudiana
  • Sambucus adnata

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Stégerné Máté Mónika 2001: A feketebodza (Sambucus nigra) összetétele és feldolgozási lehetőségei. Doktori értekezés. BCE Élelmiszertudományi Kar, Konzervtechnológiai Tanszék, Budapest.
  • Vajkai Aurél: Adatok a Felföld népi orvoslásához, Ethn., 1937
  • Faller Jenő: Növényeink a népies gyógyászatban, kuruzslásban és babonában, Debrecen, 1943
  • Ehető virágok
  • bodza.lap.hu
  • Bodza a kertben
  • Bodzavirág-receptek

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá a bodza (növénynemzetség) címszóra a Wikiszótárban!