Bodza (növénynemzetség)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Bodza
Fekete bodza (Sambucus nigra) terméságazata
Fekete bodza (Sambucus nigra) terméságazata
Fekete bodza (Sambucus nigra) virágzata
Fekete bodza (Sambucus nigra) virágzata
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids II
Rend: Mácsonyavirágúak (Dipsacales)
Család: Pézsmaboglárfélék (Adoxaceae)
Nemzetség: Bodza (Sambucus)
L., 1753
Kárpát-medencei fajok:
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bodza témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bodza témájú médiaállományokat és Bodza témájú kategóriát.

A bodza (Sambucus) (népies nevei: bocfa, csete, fái bodza, fekete bodza) egyes rendszertanokban a pézsmaboglárfélék (Adoxaceae) családjának egyik növénynemzetsége. Mások a loncfélék (Caprifoliaceae) családba sorolják, és vannak, akik a bodza és a bangita (Viburnum) nemzetséget a bodzafélék (Sambucaceae) családjába vonják össze. Az egyre elfogadottabb APG osztályozás több korábbi családot egyesített a pézsmaboglárfélék családjában.

Felhasználása[szerkesztés]

A gyalogbodza (Sambucus ebulus) és a fekete bodza (Sambucus nigra) bogyós terméséből főleg a Dunántúlon lekvárt főznek: ez a csete.

A bodzafa könnyen megmunkálható, de manapság nem használják, és régen is csak bizonyos speciális tárgyakat készítettek belőle. Ennek legfőbb oka, hogy az ágak belsejében jellegzetes, puha, szivacsszerű rész, a bodzabél húzódik végig. Ezt a szivacsos részt eltávolítva (hagyományosan forró dróttal égették, piszkálták ki), egyszerű, üreges botot kapunk, ami számos tárgy (bodzasíp, furulya, bodzapuska) készítéséhez kiváló.

A bodza fájának fűtőértéke elenyésző. Kizárólag bodzafából úgyszólván lehetetlen tüzet rakni, egészen szárazon is alig gyullad meg, csak izzik és hamuvá omlik össze.

A 19. században még gyakori étel volt a tojással kirántott bodzavirág (bodzafánk). Sokak kedvenc csemegéje ma is a rántott bodzavirág, amelyet sörös palacsintatésztába forgatnak meg, majd hirtelen, forró olajban kisütnek. Fahéjas porcukorral, lekvárral tálalják. A palacsinta tésztájába friss bodzavirágot morzsolnak. Kisütés után bodzalekvárral vagy főzött, bodzavirágos krémmel töltik.[1]

Gyógyhatása[szerkesztés]

Gyógyhatása: Köptető, veseműködést szabályzó, izzasztó. A virág teája megfázásnál izzasztó és köptető. Mandula- és torokgyulladás ellen régen tejjel leforrázva ajánlották. Vérnyomáscsökkentő, nyugtató, hashajtó, veseműködést szabályozó gyógyteákban is megtalálható. A gyümölcs főzetével a görcsszerű fejfájást gyógyítják.[2]

A magyar néphitben[szerkesztés]

A magyar néphit változatos tulajdonságokkal ruházza fel, és azokból általában nem állapítható meg, hogy melyik bodzafajról van szó. A virágjából főzött tea, a bodza héja, friss bimbója elterjedt népi gyógyszer. A néphit (palócok, Szatmár) szerint ha a bodzára taposnak, meghajlítva földet hordanak rá, akkor a tehénből, a disznó sebéből kihull a pondró. A Csereháton ezt a bodza letépett ágacskáitól és a megfelelő ráolvasástól remélik. Göcsejben úgy vélik, a disznókat elkerüli a vész, ha az óljukba bodzaágat szórnak. Az alsó Őrségben úgy vélik, hogy a bodzát nem szerencsés a ház mellé ültetni, mert akkor belecsap a villám. Ott a bodza az ördög, a gonosz lelkek fája.

Hiedelmek külföldön[szerkesztés]

  • Hasonló hiedelmek a bodzáról szerte Európában gyakoriak.
  • A Harry Potter hetedik részében szereplő Pálcák Ura, minden idők leghatalmasabb varázspálcája is bodzából készült.

Fajok[szerkesztés]

Magyarországon őshonos fajok[szerkesztés]

További fajok[szerkesztés]

  • Sambucus caerulea
  • Sambucus canadensis
  • Sambucus mexicana
  • Sambucus simpsonii
  • Sambucus peruviana
  • Sambucus velutina
  • Sambucus melanocarpa
  • Sambucus callicarpa
  • Sambucus chinensis
  • Sambucus microbotrys
  • Sambucus palmensis
  • Sambucus pubens
  • Sambucus sieboldiana
  • Sambucus tigranii
  • Sambucus williamsii
  • Sambucus australasica
  • Sambucus gaudichaudiana
  • Sambucus adnata

Források[szerkesztés]

  • Stégerné Máté Mónika 2001: A feketebodza (Sambucus nigra) összetétele és feldolgozási lehetőségei. Doktori értekezés. BCE Élelmiszertudományi Kar, Konzervtechnológiai Tanszék, Budapest.
  • Vajkai Aurél: Adatok a Felföld népi orvoslásához, Ethn., 1937
  • Faller Jenő: Növényeink a népies gyógyászatban, kuruzslásban és babonában, Debrecen, 1943
  • Ehető virágok
  • bodza.lap.hu
  • Bodza a kertben
  • Bodzavirág-receptek

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiszótár

Bodza - gyogynovenyek.info