Orvosi tüdőfű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Orvosi tüdőfű
Pulmonaria officinalis 800.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Család: Borágófélék (Boraginaceae)
Nemzetség: Tüdőfű (Pulmonaria)
Faj: P. officinalis
Tudományos név
Pulmonaria officinalis
L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Orvosi tüdőfű témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi tüdőfű témájú médiaállományokat és Orvosi tüdőfű témájú kategóriát.

Az orvosi tüdőfű, vagy egyszerűen csak tüdőfű (Pulmonaria officinalis) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó tüdőfű (Pulmonaria) nemzetség 4 Magyarországon is előforduló fajának egyike, melyet gyógynövényként alkalmaz a népi gyógyászat. Nevezik pettyegetett tüdőfűnek, petyegetett tüdőlevélnek, illetve dongófűnek is.

Élőhelye[szerkesztés]

Üde, főként gyertyán- és bükkelegyes erdők. Európaszerte elterjedt. Magyarországon a domb- és hegyvidékeken gyakori, nem védett. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.[1][2]

Jellemzői[szerkesztés]

15–34 cm magas, lágyszárú, évelő növény.

  • A szárlevelek szórt állásúak, ülők. A virágzás után kifejlődő nyári tőlevelek hosszú nyelűek, fehér foltosak, gyakran áttelelők. (A fehér foltok a Pulmonaria officinalis subsp. obscura alfaj esetében hiányoznak.)
  • Virága bimbóként piros, kinyílva bíboros, majd fokozatosan megkékül (a színt a sejtnedv savassága befolyásolja). Március-május között virágzik.
  • Termése makkocska.

Geofiton, azaz az erdő lombfakadása előtt virágzik, majd a gyors termésérlelés után már csak a vegetatív szervei látszanak a felszínen.

Felhasználása[szerkesztés]

Gyógynövény. Drogja a levél, ritkán a virágzó, föld feletti rész.

Összetétele: 10-15% ásványi anyag, kovasav, allantoin, nyálkaanyagok, flavonidok (kempferol, kvercetin), a flavonidok glikozidjai.

Köptető, köhögéscsillapító hatású, teakeverékek gyakori alkotóeleme. Régen TBC ellen használták. Homeopátiás szerekben légcsőhurut és tüdőasztma ellen vélik hatásosnak.

Az orvosi tüdőfű virága

Hasonló vagy rokon fajok[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Varázslatos karsztvidék. lithosphera.hu. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  2. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

Források[szerkesztés]

  • Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai. Budapest: Magyar Könyvklub. 1998. = Természetkalauz, ISBN 963 548 672 3  
  • Bernáth Jenő dr. (szerk.): Vadon termő és termesztett gyógynövények (Mezőgazda Kiadó, 1997)