Orvosi tüdőfű
| Orvosi tüdőfű | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Pulmonaria officinalis L. | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Orvosi tüdőfű témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi tüdőfű témájú médiaállományokat és Orvosi tüdőfű témájú kategóriát.
|
Az orvosi tüdőfű, vagy egyszerűen csak tüdőfű (Pulmonaria officinalis) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó tüdőfű (Pulmonaria) nemzetség 4 Magyarországon is előforduló fajának egyike, melyet gyógynövényként alkalmaz a népi gyógyászat. Nevezik pettyegetett tüdőfűnek, petyegetett tüdőlevélnek, illetve dongófűnek is.
Élőhelye
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Üde, főként gyertyán- és bükkelegyes erdőkben él. Európaszerte elterjedt. Magyarországon a domb- és hegyvidékeken gyakori, nem védett. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken is.[1][2]
Jellemzői
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]15–34 cm magas, lágyszárú, évelő növény.
- A szárlevelek szórt állásúak, ülők. A virágzás után kifejlődő nyári tőlevelek hosszú nyelűek, fehér foltosak, gyakran áttelelők. (A fehér foltok a Pulmonaria officinalis subsp. obscura alfaj esetében hiányoznak.)
- Virága bimbóként piros, kinyílva bíboros, majd fokozatosan megkékül (a színt a sejtnedv savassága befolyásolja). Március-május között virágzik.
- Termése makkocska.
Geofiton, azaz az erdő lombfakadása előtt virágzik, majd a gyors termésérlelés után már csak a vegetatív szervei látszanak a felszínen.
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gyógynövény. Drogja a levél, ritkán a virágzó, föld feletti rész.
Összetétele: 10-15% ásványi anyag, kovasav, allantoin, nyálkaanyagok, flavonidok (kempferol, kvercetin), a flavonidok glikozidjai.
Köptető, köhögéscsillapító hatású, teakeverékek gyakori alkotóeleme. Régen TBC ellen használták. Homeopátiás szerekben légcsőhurut és tüdőasztma ellen vélik hatásosnak.

Hasonló vagy rokon fajok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollis)
- Keskenylevelű tüdőfű (Pulmonaria angustifolia)
- Erdei gyöngyköles (Lithospermum purpureo-coeruleum)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Varázslatos karsztvidék" (PDF). lithosphera.hu. 2017. március 8. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. március 22..
- ↑ "A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben" (PDF). kitaibelia.unideb.hu. Hozzáférés: 2017. március 22..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai. Budapest: Magyar Könyvklub. 1998. = Természetkalauz, ISBN 963 548 672 3
- Bernáth Jenő dr. (szerk.): Vadon termő és termesztett gyógynövények (Mezőgazda Kiadó, 1997)