Hegyi árnika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Hegyi árnika
Arnica montana.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
IUCN3.1[1]
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Nemzetség: Árnika (Arnica)
Faj: A. montana
Tudományos név
Arnica montana
L.
Elterjedés
Location of Arnica montana.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hegyi árnika témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi árnika témájú médiaállományokat és Hegyi árnika témájú kategóriát.

A hegyi árnika vagy egyszerűen csak árnika[2] (Arnica montana) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj. Az árnika nemzetségnek közel harminc faja közül csak kettő él Európában; ezek közül az egyik a hegyi árnika, Európa, Ázsia és Észak-Amerika magasabb hegyvidékeinek gyógynövénye. Magyarországon védett,[3] bár 1999-re kipusztult.[4] Újabban szaporításával és a természetes élőhelyére való visszatelepítésével Markovics Tibor foglalkozik.[5]

Elnevezései[szerkesztés]

Diószegi Sámuelnél kappanőr, Tompa Mihálynál árnyékfű, Benkőnél olasz utifű, Horvátországban az anyagyökeret a nép is Aster montanus-nak nevezi. Népies nevei: angyalital, anyagyökér, kappanfű, máriafű, olaszútifű, angyalital-gyökér, Szent János virága, lúgfű, máriafű, luciánfű, hájvirág.[forrás?]

Élőhelye, előfordulása[szerkesztés]

A hegyi árnika mészkerülő faj, hegyi réteken, erdőszéleken, szőrfű-gyepekben nő. Magyarországon a Soproni-hegység területén a Hidegvíz-völgyben (Soproni Tájvédelmi Körzet), a Kőszegi-hegységben (Kőszegi Tájvédelmi Körzet) és a Vendvidéken Szakonyfalu, Kétvölgy és Alsószölnök mellett (Őrségi Nemzeti Park) ismerték előfordulásait, azonban ezekről a helyekről 1999-re kipusztult.[4] Markovics Tibor a Kőszegi-hegységbe telepített vissza példányokat, melyek közül 2011-re mintegy tíz egyed megmaradt.[5]

Leírása[szerkesztés]

Többnyári növény, magassága 30–60 cm, gyöktörzzsel tenyészik. Az alsóbb levelek 5–15 cm hosszúak, 2–5 cm szélesek, visszás-tojásdad alakúak és tőlevélrózsát alkotnak. A felsőbb szárlevelek ülők, a száron átellenesen helyezkednek el, hosszúkás-lándzsás vagy elliptikus alakúak, tompák, kissé húsosak, csaknem kopaszak, épek, szélük többnyire ép vagy ritkán kissé fogazott. A száron fejlődő, összességében sárga–narancssárga színű, 1–5 fészekvirágzat májustól júliusig virít, az esetleges másodvirágzás augusztusig eltart. A fészkek átmérője a sugárvirágok nélkül 1,5–4 cm. A fészek belső részét alkotó fészekpikkelyek és kocsányok többnyire vörösessárga színűek, rövid és puha, mirigyes szőrökkel bozontosak. A bibék felfelé megvastagodnak és kúp alakú csúccsal végződnek. A sugárvirágok szálas-hosszúkásak és sötétsárgák. Szőrös kaszattermés fejlődik a termőkből.

A rokon nemzetségek hozzá hasonló megjelenésű fajainak, mint például a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) vagy a fűzlevelű ökörszem (Buphthalmum salicifolium) szárlevelei szórt állásúak, így könnyen megkülönböztethetők tőle.

Tartalmi anyagai[szerkesztés]

A növény arnicint, szeszkviterpén-laktonokat (helenalint, dihidrohelenalint), flavonoidokat, illóolajat, cserzősavat tartalmaz.

Gyűjtése[szerkesztés]

Vadon növő példányainak gyűjtése tilos, mert védett! Termesztése és a szaporítóanyag beszerzése az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével lehetséges. A növény virágzatát használják gyógyteakészítésre. A növény a magasabb hegyvidékeken június, július folyamán virágzik, ekkor a legnagyobb a tartalmi anyagok koncentrációja.


Arnica montana

Felhasználása[szerkesztés]

Fűszer- és gyógynövény. Az árnikából már a XVI. században előállítottak olyan kivonatokat, amelyeket egyaránt használtak külsőleg és belsőleg különféle betegségek kezelésére.

Orvosilag azelőtt leginkább mint izgatószert használták, főleg lázas bántalmak miatt kimerült embereknél. Gyakran házi szerként használták zúzott, enyhén gyógyuló, vagy üszkös sebek borogatására, leginkább a belőle készült tea vagy tinktúra alakjában.

A hegyi réteknek dísze, és népgyógyászati növény, ezért néhol kertben is tartják. Virága (flores Arnicae) és a gyökere (radix Arnicae) erős és kellemetlen fűszerszagú, keserű-csípős ízű. Régebben idegbetegség ellen hathatós izgatószernek használták, sőt külsőleg köszvény, törés, bénulás, általában minden mechanikai ok következtében támadt baj (lelki megrázkódtatás stb.) ellen, de belsőleg ma már nem használatos. Ellenben az Arnicae-tinctura régebben sok betegség ellen nagyra becsült orvosság volt, ezekre a hatásokra azonban semmilyen bizonyíték nincsen.

Gyógyászat[6][7][8][szerkesztés]

  • Drog: a hegyi árnika drogja a virágzat, több gyógyszerkönyvben hivatalos Arnicae flos néven. A drog az egész vagy részben széttöredezett, szárított virágzatból áll.
  • Tartalmi anyagai: pszeudoguaján típusú szeszkviterpénlaktonok (azaz pszeudoguajanolidok) 0,3–1,0% (kizárólag helenalin típusúak); flavonoidok 0,4–0,6% (flavon és flavonol, szabad és glikozidos formában); illóolaj 0,2–0,35% (mely áll 40–50% zsírsavból, kb. 9% n-alkánból, timolszármazékokból valamint mono- és szeszkviterpénekből).
  • Alkalmazás formája: csak külsölegesen; tinktúra (50–70%-os alkoholos kivonat), forrázat vagy félszilárd topikális készítmények.
  • Adagolás: az érintett területet napi 2–4 alkalommal kell bekenni a félszilárd készítménnyel (krémmel) vagy a vízzel ötszörös térfogatúra hígított tinktúrával. Szemmel, nyálkahártyákkal, sérült bőrrel, mellbimbóval való érintkezést kerülni kell. Nem szabadrá kötést helyezni.
  • Hatása: a hegyiárnika-virágzatnak nincs bizonyított gyógyhatása.
  • Javallat: a népgyógyászatban zúzódások, rándulások és helyi izomfájdalom csillapítására használják, használata kizárólag a régóta fennálló hagyományokon alapszik. Ha a tünetek romlanak, vagy 3–4 nap után sem javulnak, orvoshoz kell fordulni.
  • Ellenjavallat: fészkesvirágzatúakkal szembeni allergia. Túlérzékenységi vagy allergiás tünetek fellépése esetén abba kell hagyni a használatát. Adása 12 éven aluli gyermekeknek nem javasolt.
  • Kölcsönhatás más gyógyszerekkel: nem ismert.
  • Hatása a termékenységre, terhességre és tejelválasztásra: nincsenek biztonságossággal kapcsolatos adatok, ezért terhesség és szoptatás idején adagolása nem javallott.
  • Hatása gépkocsivezetésre és veszélyes üzem kezelésére: nem végeztek tanulmányokat.
  • Mellékhatások: Különösen allergiás hatások. Sérült bőrön (pl. sérülések, lábszárfekély stb.) való tartós alkalmazás esetén viszonylag gyakran fellép hólyagképződéssel kísért ödémás bőrgyulladás, ezen kívül ekcéma.
  • Túladagolás: egyetlen túladagolásos eset sem ismert.

A faj védelme és fenntartása[szerkesztés]

Markovics Tibor az Őrségi Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó Chernel-kertben több hazai védett növényfaj szaporításával is foglalkozik, így a hegyi árnikával is. Az árnikamagokat az ausztriai Pinkafőről szerzi be. 2011-ig mintegy 15 példányt telepített ki a Kőszegi-hegységbe, s a kétharmaduk életben maradt. Virágoznak, s bár magjaik csíraképesek, szaporodásukat mindeddig nem tapasztalta. A Chernel-kertbe ültetett példányok egy részének gyökérzetét, egy rágcsáló elpusztította. A megmaradt példányok gyökérzetét védőhálóval vették körbe. Azóta nem történt további pusztulás.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Falniowski, A., Bazos, I., Hodálová, I., Lansdown, R. & Petrova, A.: Arnica montana. IUCN Red List of Threatened Species. Version 3.1. International Union for Conservation of Nature, 2010. (Hozzáférés: 2013. július 30.)
  2. Priszter 1999
  3. nmhh.hu
  4. a b MVN 241.o.
  5. a b c Baranyai 2011, 57.o.
  6. Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency) – növényi gyógyszerekkel foglalkozó bizottság (Committee on Herbal Medicinal Products): Közösségi gyógynövénymonográfia a hegyi árnika virágzatáról (Community herbal monograph on Arnica montana L., flos) 2012. május 22.
  7. Kanadai Egészségügyi Minisztérium (Health Canada/Santé Canada) – Természetes gyógyászati készítmények összetevőinek adatbázisa (Natural Health Products Ingredients Database): A hegyi árnika monográfiája (Monograph: Arnica) 2011. június 23.
  8. Gyógynövénylexikon, Dr. Thomas Schöpke egy. docens, Gyógyszerészeti Intézet, Ernst Moritz Arnd Egyetem, Greifswald Arzneipflanzenlexikon von Priv.-Doz. Dr. Thomas Schöpke, Institut für Pharmazie, Ernst-Moritz-Arndt-Universität Greifswald

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]