Fűzlevelű ökörszem
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5 000 Ft[1] | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Buphthalmum salicifolium L. | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fűzlevelű ökörszem témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Fűzlevelű ökörszem témájú médiaállományokat és Fűzlevelű ökörszem témájú kategóriát. |
A fűzlevelű ökörszem vagy egyszerűen ökörszem[2] (Buphthalmum salicifolium) az őszirózsafélék családjába tartozó, Magyarországon védett növény.
Jellemzése[szerkesztés]
Akár 70 cm magasra is megnövő, karcsú termetű évelő növény, melynek szára, levelei és fészekpikkelyei is pelyhes-borzasak. Egyszerű vagy elágazó szárán a levelek szórt állásban helyezkednek el. Levelei tagolatlanok, szélük ép vagy fogacskás. A tőlevelek nyelesek, alakjuk elliptikus, a szárlevelek ülők, alakjuk lándzsás, végük kihegyesedő. Június végétől augusztusig virágzik, másodvirágzása októberig is eltarthat. Fészkei magánosak, élénksárga színűek, általában 3–4, legfeljebb 5 cm átmérőjűek, csöves és nyelves virágokból állnak. Fészekpikkelyei lándzsásak vagy hosszúkás-lándzsásak, kihegyezett végűek. Kaszattermései 3–4 mm-esek, csupasz koronát viselnek.
A hozzá hasonló növények közül az elvadult dísznapraforgó-fajok (Helianthus spp.) nagyobb termetűek, virágzatuk is nagyobb, a borzas kúpvirág (Rudbeckia hirta) szintén magasabb, virágzata pedig kúpszerű. Az aggófüvek (Senecio spp.) fészkei kisebbek és mindig többesével állnak, azaz sosem magánosak. A peremizsek (Inula spp.) hasonlítanak hozzá leginkább, különösen a fűzlevelű peremizs (Inula salicina), de ezek termésének bóbitáját sok puha szőr alkotja. Összetéveszthető még a hegyi árnikával (Arnica montana), de ennek levelei átellenesen állnak, illetve zergevirág-fajokkal (Doronicum spp.).
Élőhelye, előfordulása[szerkesztés]
Mészkedvelő növény, mely száraz (néha üdébb) lomberdőkben, erdeifenyvesekben, ezen erdők szélein, irtásréteken, kaszálóréteken és pusztafüves lejtőkön tenyészik. Magyarországon jelenleg a Balfi- és a Zalai-dombság területén (például Rédics környékén) ismertek előfordulásai. Korábban a Göcsejből, illetve a Bakonyaljáról (a devecseri Széki-erdőből) is jelezték jelenlétét, de ezeket az adatokat az 1980-as évek eleje óta nem erősítették meg.
Alfajai[szerkesztés]
- Buphthalmum salicifolium subsp. flexile (Bertol.) Garbari[3]
- Buphthalmum salicifolium var. flexile (Bertol.) Fiori[3]
- Buphthalmum salicifolium subsp. salicifolium[3]
- Buphthalmum salicifolium var. salicifolium[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
- ↑ Priszter 1999, 320. o.
- ↑ a b c d Catalogue of Life[halott link] Hozzáférés: 2013-08-12
Források[szerkesztés]
- szerk.: Farkas Sándor: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó (1999). ISBN 9639239135, 237. o.
- Priszter 1999: Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. ISBN 963 9121 22 3
