Aggófű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Aggófű
Senecio angulatus
Senecio angulatus
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport
:
Senecioneae
Nemzetség: Senecio
L.
Szinonimák
  • Dendrosenecio
  • Jacobaea L.
  • Culcitium Humb. & Bonpl
Fajok

Kb. 1500, lásd a szövegben

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Aggófű témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aggófű témájú médiaállományokat és Aggófű témájú kategóriát.

Az aggófű (Senecio) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó nemzetség.

Majdnem 1500 faj tartozik ebbe a nemzetségbe, még azután is, hogy a közelmúltban számos faját más nemzetségbe sorolták át.

Nevének eredete, magyarázata[szerkesztés]

A latin senecio, vagy senex "agg" nevének magyar megfelelője. Másik elnevezése még a "vénfű". Neve onnan ered, hogy nagyon hamar elvirágzik, szürkésfehér bóbitát fejleszt, ez a termés ősz hajra hasonlít, majd a vacok kopaszon marad.[1]

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés]

A nemzetség viszonylag fiatal, de az Antarktisz kivételével az egész Földön elterjedt; Magyarországon is számos faja él.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]

A rendkívül változatos családban egy- és kétnyári valamint évelő növények, lágy- és fásszárúak, sőt, vízi-, illetve kúszónövények is előfordulnak. Egyes fajok levél-, szár-, illetve gyökérpozsgások.

Fészekvirágzatuk, csöves és nyelves virágokat is tartalmaz, a fészkek fürtökbe állnak össze. A virág többnyire teljesen sárga, de lehet vörös, bíbor, kék vagy fehér is.

Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés]

Egyes fajai természetes biocideket (főleg alkaloidokat) termelnek, amelyek elriasztják, vagy akár el is pusztítják a fogyasztásukkal próbálkozó állatokat.

Felhasználásuk[szerkesztés]

A növény egész föld feletti, virágzás kezdetén gyűjtött része szolgáltatja a drogot. A drog 0,5% szenecionin- és szenecin-alkaloidát, rutint, C-vitamint stb. tartalmaz (a szenecionin májméreg). Alkaloidjaik közül többet a gyógyszeriparban hasznosítanak. Házi szerként erős hatása miatt csak külsőleg szabad használni: érzékeny, vérző foghús öblögetésére, valamint fájdalmas aranyeres bántalmak esetén ülőfürdőként vagy borogatásként.

Rendszerezés[szerkesztés]

Áthelyezett fajok[szerkesztés]

Korábban a Senecio-hoz tartozott

Szinonim nevek[szerkesztés]

A következő nemzetségek korábban a Senecio-hoz sorolt fajokat tartalmaznak.[2]

Valószínűleg szinonim nevek:


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Rácz János: Növénynevek enciklopédiája. Az elnevezés eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2013, 74. oldal. ISBN 978-963-9902-40-4
  2. Pelser, Pieter B., Nordenstam, Bertil; Kadereit, Joachim W.; Watson, Linda E. (2007. November). „An ITS phylogeny of tribe Senecioneae (Asteraceae) and a new delimitation of Senecio L.”. Taxon 56 (4), 1077–14E(-1062). o, Kiadó: International Association for Plant Taxonomy (IAPT). (Hozzáférés ideje: 2008. június 29.)  
  3. Norton, D.A. (1986.). „Recent changes in the names of New Zealand tree and shrub species”. New Zealand Journal of Forestry 31, 39–40. o.  
  4. Germplasm Resources Information Network (GRIN): Genus: Senecio L. (HTML). Taxonomy for Plants. USDA, ARS, National Genetic Resources Program, National Germplasm Resources Laboratory, Beltsville, Maryland, 2007. május 4. (Hozzáférés: 2008. február 27.)

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Senecio című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]