Alsószölnök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsószölnök
Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom
Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom
Alsószölnök címere
Alsószölnök címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásSzentgotthárdi
Jogállás község
Polgármester Monek Zsolt[1]
Irányítószám 9983
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 368 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsószölnök (Magyarország)
Alsószölnök
Alsószölnök
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 55′ 39″, k. h. 16° 12′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 39″, k. h. 16° 12′ 09″
Alsószölnök (Vas megye)
Alsószölnök
Alsószölnök
Pozíció Vas megye térképén
Alsószölnök weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószölnök témájú médiaállományokat.

Alsószölnök (németül: Unterzemming, szlovénül: Dolnji Senik, vendül: Dolenji Senik) község Vas megyében, a Szentgotthárdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Vasi-Hegyhát részét képző Vendvidéken, a Rába völgyében fekszik. Alsószölnöknél lép a Rába Ausztriából Magyarországra. A legközelebbi város Szentgotthárd (7 km). Közvetlenül az osztrák határ mentén helyezkedik el, de a szlovén határ is mindössze 6 km-re van. Közeli települések: Apátistvánfalva, Felsőszölnök, Kétvölgy, Szakonyfalu, Mogersdorf (Nagyfalva).

Településszerkezete dombvidéki többutcás sorfalu.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1387-ből való (Zelnuk inferior). A középkorban Dobra váruradalmához tartozott, aminek központja a mai Vasdobrán volt, s a 19. században a Tótsági járáshoz tartozott. Nevének szlovén jelentése: áttelepülő, arra utal, hogy lakosai betelepítés révén kerültek ide. Az 1664-ben a szentgotthárdi csata alatt a török sereg bal szárnya itt táborozott, előzőleg a tatárok kegyetlenül felégették a falut, de az emberek nagy részének sikerült elmenekülnie előlük német földre.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 26,8% németnek, 17,6% szlovénnek, 0,3% románnak, 0,3% cigánynak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,3%, református 1,1%, evangélikus 2,2%, felekezet nélküli 2,4% (16% nem nyilatkozott).[3]

Az alsószölnöki vízerőmű[szerkesztés]

Az alsószölnöki vízerőműben négy Francis-turbina működik, együttesen 200 kW beépített teljesítménnyel, 12 m³/s vízhozammal és 3 méteres esésmagassággal.

Nevezetességei[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Ausztria Rábaszentmárton -Sankt Martin an der Raab (Ausztria)

Híres emberek[szerkesztés]

A községben volt plébános Szakovics József (1874-1930), akinek a magyarországi szlovén nyelv ápolásában és megőrzésében hervadhatatlan érdemeket szerzett.

1813-tól 1829-ig vezette a falu plébániáját Kossics József reformkori néprajztudós és író.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Alsószölnök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Alsószölnök Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]