Alsószölnök
Alsószölnök | |||
![]() | |||
Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Megye | Vas | ||
Járás | Szentgotthárdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Monek Zsolt[1] | ||
Irányítószám | 9983 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 368 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 35,83 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,02 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 55′ 39″, k. h. 16° 12′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 39″, k. h. 16° 12′ 09″ | |||
Alsószölnök weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószölnök témájú médiaállományokat. |
Alsószölnök (németül: Unterzemming, szlovénül: Dolnji Senik, vendül: Dolenji Senik) község Vas megyében, a Szentgotthárdi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Vasi-Hegyhát részét képző Vendvidéken, a Rába és a Szölnöki-patak völgyében fekszik; főutcája a Vasszentmihály-Felsőszölnök közti 7454-es út. Alsószölnöknél lép a Rába Ausztriából Magyarországra. A legközelebbi város Szentgotthárd (7 kilométerre). Közvetlenül az osztrák határ mentén helyezkedik el, de a szlovén határ is mindössze 6 kilométerre van tőle. Közeli települések: Apátistvánfalva, Felsőszölnök, Kétvölgy, Szakonyfalu, Nagyfalva (Mogersdorf).
Településszerkezete dombvidéki többutcás sorfalu.
Története[szerkesztés]
Első írásos említése 1387-ből való (Zelnuk inferior). A középkorban Dobra váruradalmához tartozott, aminek központja a mai Vasdobrán volt, s a 19. században a Tótsági járáshoz tartozott. Nevének szlovén jelentése: áttelepülő, arra utal, hogy lakosai betelepítés révén kerültek ide. Az 1664-ben a szentgotthárdi csata alatt a török sereg bal szárnya itt táborozott, előzőleg a tatárok kegyetlenül felégették a falut, de az emberek nagy részének sikerült elmenekülnie előlük német földre.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990-1994:
- 1994-1998: özv. Bartók Lászlóné (független)[3]
- 1998-2002:
- 2002-2006:
- 2006-2010:
- 2010-2014: Monek Zsolt[1]
- 2014-2019:
- 2019-től:
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 26,8% németnek, 17,6% szlovénnek, 0,3% románnak, 0,3% cigánynak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,3%, református 1,1%, evangélikus 2,2%, felekezet nélküli 2,4% (16% nem nyilatkozott).[4]
Az alsószölnöki vízerőmű[szerkesztés]
Az alsószölnöki vízerőműben négy Francis-turbina működik, együttesen 200 kW beépített teljesítménnyel, 12 m³/s vízhozammal és 3 méteres esésmagassággal.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom, barokk, 1815
- Gát a Rába-folyón
- Alsószölnök területe az Őrségi Nemzeti Park, illetve a három ország határán átnyúló Őrség-Raab-Goricko tájegység részeként természetvédelem alatt áll.
Testvértelepülések[szerkesztés]
Rábaszentmárton -Sankt Martin an der Raab (Ausztria)
Híres emberek[szerkesztés]
A községben volt plébános Szakovics József (1874-1930), akinek a magyarországi szlovén nyelv ápolásában és megőrzésében hervadhatatlan érdemeket szerzett.
1813-tól 1829-ig vezette a falu plébániáját Kossics József reformkori néprajztudós és író.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Alsószölnök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Alsószölnök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Alsószölnök Helységnévtár