Szentgotthárdi járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szentgotthárdi járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
MegyeVas megye
Járási székhely Szentgotthárd
Települések száma 16
városok 1
Népesség
Teljes népesség 15 180 fő (2013. jan. 1.)[1]
Népsűrűség60 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület255,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
A Szentgotthárdi járás elhelyezkedése Magyarországon
A Szentgotthárdi járás elhelyezkedése Magyarországon

A Szentgotthárdi járás Vas megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Szentgotthárd. Területe 255,04 km², népessége 15 180 fő, népsűrűsége pedig 60 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én egy város (Szentgotthárd) és 15 község tartozott hozzá.

A Szentgotthárdi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, 1969-ig.

Fekvése[szerkesztés]

Legfontosabb folyója a Rába, ennek mentén fekszik a Szombathely-Grác vasútvonal.

Települései[szerkesztés]

Település Rang
(2013. július 15.)
Közös hivatal Kistérség
(2013. január 1.)
Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Szentgotthárd járásszékhely város Szentgotthárd Szentgotthárdi
8 787
67,73
Alsószölnök község Alsószölnök Szentgotthárdi
373
10,02
Apátistvánfalva község Szentgotthárd Szentgotthárdi
370
12,86
Csörötnek község Csörötnek Szentgotthárdi
902
20,53
Felsőszölnök község Alsószölnök Szentgotthárdi
584
23,56
Gasztony község Rátót Szentgotthárdi
445
14,27
Kétvölgy község Alsószölnök Szentgotthárdi
97
6,28
Kondorfa község Csörötnek Őriszentpéteri
514
21,61
Magyarlak község Csörötnek Szentgotthárdi
790
7,62
Nemesmedves község Rátót Szentgotthárdi
27
4,74
Orfalu község Alsószölnök Szentgotthárdi
65
6,94
Rábagyarmat község Rátót Szentgotthárdi
806
16,79
Rátót község Rátót Szentgotthárdi
306
7,27
Rönök község Rátót Szentgotthárdi
417
17,22
Szakonyfalu község Alsószölnök Szentgotthárdi
360
11,19
Vasszentmihály község Rátót Szentgotthárdi
337
6,41

Története[szerkesztés]

A trianoni békeszerződés előtt keletről a Körmendi járás, délkeletről Zala vármegye, délről a Muraszombati járás, nyugatról Stájerország és északról a Németújvári járás határolta. Trianon után nyugaton és északon Burgenland, délen pedig Jugoszlávia lett a szomszédja.

A trianoni békeszerződés Ausztria, Szlovénia és Magyarország között osztotta fel a járást. Mivel ugyanekkor a Muraszombati járás három község (Gödörháza, Magyarszombatfa és Velemér) kivételével a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került, ezért Magyarországon a két járást összevonták Szentgotthárd–muraszombati járás néven. A Szentgotthárdi járás Ausztriához csatolt részéből az új Gyanafalvi járás alakult.

1941-ben, amikor a Délvidék egy részét Magyarország visszafoglalta, a korábbi Muraszombati járás kissé megváltozott határok között újraalakult. Ekkor a Szentgotthárdi járás is visszakapta eredeti nevét, és megőrizte azt az országhatároknak a háborút követő visszaállítása után is.

A Szentgotthárdi járás 1969. július 1-jén szűnt meg, amikor teljes területét a Körmendi járáshoz csatolták.

Történeti adatai[szerkesztés]

Területe 1910 körül mintegy 694 km², népessége 55 ezer fő volt.

Közvetlenül megszűnése előtt, 1969-ben területe mintegy 389 km², népessége 22 ezer fő volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország 2013-as közigazgatási helynévkönyve

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]