Szőce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szőce
Szőce címere
Szőce címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Kistérség Őriszentpéteri
Jogállás község
Polgármester Papp Tibor[1]
Irányítószám 9935
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 320 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 19,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szőce  (Magyarország)
Szőce
Szőce
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 13″, k. h. 16° 34′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 13″, k. h. 16° 34′ 08″
Szőce  (Vas megye)
Szőce
Szőce
Pozíció Vas megye térképén
Szőce weboldala

Szőce község Vas megyében, az Őriszentpéteri kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település megközelíthető: a 8-as főúton Körmendig, onnan déli irányban a 86-os főúton Rimányig, Rimánytól délnyugatra 3 km. Vasútállomása (Zalaháshágy–Szőce) kb. 3,5 km-re van, a Körmend–Zalalövő-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Őrségben elhelyezkedő település első okleveles említése 1286-ból származik.

Szőce község neve valószínűleg a falu, falucska jelentésű szláv selce szóból ered. A falutól északra vezet az ún. Kerá út (Király út), a Magyarországról Itáliába tartó középkori út. Helyi néphagyomány szerint IV. Béla ezen az úton menekült a dalmát tengerpartra a tatárok elől.

Egy másik forrás szerint a falu neve pataknév lehetett, melyet a krónika III. Henrik német-római császár 1051-es hadjárata kapcsán említ.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent András templom: római katolikus templom, román kori műemlék.

A szőcei tőzegmohás láprét az Őrségi Nemzeti Park egyik leghíresebb és legjelentősebb, fokozottan védett része, ahol természetvédelmi kutatóház is működik. A 127 ha területű természetvédelmi terület legértékesebb része a völgy alján húzódó rétek láncolata (14ha).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]