Szőcei tőzegmohás láprét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szőcei tőzegmohás láprét
Ország Magyarország
Elhelyezkedése
Terület1,27 km²
Felügyelő szervezet Őrségi Nemzeti Park
Szőcei tőzegmohás láprét (Magyarország)
Szőcei tőzegmohás láprét
Szőcei tőzegmohás láprét
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 50″, k. h. 16° 34′ 27″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 50″, k. h. 16° 34′ 27″

A Szőce falu határában, a Szőce-patak völgyében található, 127 ha területű láprét az Őrségi Nemzeti Park egyik leghíresebb és legjelentősebb, fokozottan védett része, ahol természetvédelmi kutatóház is működik. Szőce címerében is a tőzegmoha látható.

A természetvédelmi terület legértékesebb része a völgytalpon húzódó rétek láncolata (14 ha) — ezt a helybéliek „széles víznek”, illetve „széles vízi rétnek” nevezték el.

Kialakulása[szerkesztés]

A völgyoldalból fakadó hideg források mentén a sajátos éghajlati és hidrogeológiai viszonyok tették lehetővé, hogy számos, jégkorszaki reliktum faj, illetve növénytársulás — ahogy a patak vízhozama csökkent, ezek fennmaradásához egyre inkább kellett a hosszú évszázadokra visszanyúló, hagyományos gazdálkodás is. Ennek részeként a fűvel együtt az „aranymohának” nevezett tőzegmohát is évente kétszer kaszálták, és a mohát főleg marhaalomnak hasznosították. Az állattartás visszaszorulásával csökkent a kaszált terület, és a láprétek egy része beerdősült.

Tudományos felfedezése, leírása[szerkesztés]

A völgyet és természeti értékeit először Pócs Tamás biológus, mohakutató írta le 1958-ban. Megállapította, hogy a völgy Magyarország egyetlen tőzegkákás lápja, a tőzegeper (Comarum palustre) egyetlen hazai előfordulási helye. Sajnos, a tőzegkáka azóta valószínűleg már innen is eltűnt.

Értékes növényfajok, növénytársulások[szerkesztés]

Természetvédelmileg legjelentősebb növénytársulása a tőzegmohás láp (Sphagnetum). Ebben több tőzegmoha faj nő együtt, és közöttük, a mohapárnákon él az itt meglehetősen gyakori kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia).

A tőzegeper a magassásos, ingólápos részeken nő.

A völgyoldalban, a források mentén a hegyvidéki lápokra jellemző mohatársulások alakultak ki.

A patak lassabb folyású részein telepedett meg a mocsárhúr (Callitriche polimorpha) és az apró békalencse (Lemma minor). Ugyancsak a patak ad élőhelyet számos ritka tegzes és szitakötő fajnak is.

A patak mentén húzódó rezgőnyáras égeresben értékes páfrányfajok nőnek.

A rétek jellegzetes társulása a kékperjés láprét (Molinietum coeruleae). Itt az uralkodó kékperje (Moliniai coerulea) közt gyakoriak:

Ritka fajok:

Csapadékos években nagyobb foltokban jelenik meg a

Természetvédelem[szerkesztés]

A Nemzeti Park a réteket kaszáltatja.

A láprét bemutatására pallósort építettek ki. A terület előzetes bejelentkezés után kísérővel látogatható.

Források[szerkesztés]

  • A szőcei tőzegmohás láprét — Az Őrségi Nemzeti Park kiadványa