Tőzegeper

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Tőzegeper
Potentilla palustris Sturm20.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Rosoideae
Nemzetség: Pimpó (Potentilla)
Faj: P. palustris
Tudományos név
Potentilla palustris
(L.) Scop.
Szinonimák
  • Comarum palustre L.
  • Potentilla comarum Nestl., nom. illegit.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tőzegeper témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tőzegeper témájú médiaállományokat és Tőzegeper témájú kategóriát.

A tőzegeper vagy mocsári pimpó (Potentilla palustris) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, a rózsafélék (Rosaceae) családjába, a pimpó (Potentilla) nemzetségbe tartozó, Magyarországon fokozottan védett faj.

Jellemzői[szerkesztés]

Háziméh tőzegeper virágán
Comarum palustre

20–40 cm magas, hosszan kúszó, fás gyöktörzsű, tövén heverő, tarackoló, évelő növény. Szárának felső része ágas. Az egész növény pirosas. A levelek páratlanul szárnyasak, 5-7 levélkéjűek, a levélkék hosszúkás-lándzsásak, fűrészes szélűek, fonákuk fehéres. A virágok laza fürtben nyílnak, a szirmok sötét bíborszínűek, a csészéknél rövidebbek. A terméskék kopaszok. Védett, mészkerülő, nálunk jégkorszaki reliktum faj. Június-júliusban virágzik.

Élőhelye[szerkesztés]

Láperdőkben, lápréteken, fűzlápokban, égerlápokon. Hazánkban a Balatonfelvidéken, a Hanságban, Nyírségben fordul elő.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]