Vát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vát
Vat2.jpg
Vát címere
Vát címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Szombathelyi
Jogállás község
Polgármester Pup József[1]
Irányítószám 9748
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 659 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 28,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vát (Magyarország)
Vát
Vát
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 16′ 49″, k. h. 16° 46′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 49″, k. h. 16° 46′ 38″
Vát (Vas megye)
Vát
Vát
Pozíció Vas megye térképén
Vát weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vát témájú médiaállományokat.

Vát község Vas megyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Gyöngyös-sík keleti részén, Szombathelytől 15 km-re kelet-északkeletre, Sárvártól 10 kmre nyugat-északnyugatra, Vasszilvágytól 3 km-re délkeletre fekszik.
Az M86-os gyorsforgalmi út és a 86-os főút, 88-as főút találkozik itt, jelentős tranzit forgalmakat lebonyolítva.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a német Walt személynévből, vagy a wald (= erdő) főnévből származik.

Története[szerkesztés]

Ősidők óta lakott hely, határában vaskori sírhalom található. Vátot 1226-ban Wald néven említik először. Régi templomát 1324-ben említik, 1404-ből pedig Péter nevű plébánosa is ismert. Első ismert birtokosa lukafalvi Zarka Miklós, aki Sarmasd faluval együtt 1329-ben kapta Károly Róbert királytól. Lakói a 16. században reformátusok lettek és csak a 17. század elején tértek vissza a katolikus hitre. A birtokot a 17. század végén Nádasdy Tamás szerezte meg. 1698-ban még valószínűleg a középkori templom állt, mert csak templomocskaként említik. A 18. század első felében a régi templom felhasználásával építették a mai templomot, valószínűleg Nádasdy Tamás adományából. 1921-es földreform során 130 katasztrális hold szántó és 50 házhely került kiosztásra, illetve eladásra.

Vályi András szerint "VÁTH. Magyar falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, fekszik Felső-Szilvágynak szomszédságában, mellynek filiája; határja síkos, földgye termékeny, réttye elég, és jó, legelője, fája, erdeje van, piatza Kőszegen, és Szombathelyen." [3]

Fényes Elek szerint "Váth, magyar falu, Vas vmegyében, Sárvár és Szombathely közt: 550 kathol., 30 evang. lak. Közel a helységhez láthatni egy 1787-ben eltöröltetett servita szerzetet és szentegyházat, melly váthiszentkutnak neveztetik, s mellyet gr. Nádasdy Ferencz koronaőr alapitott 1720-ban, s most is az emlitett nemzetség egy adományos lelkészt tart itt maga költségén. A szentegyházban látható csudatevő Szűz Máriához népes búcsújárások történnek." [4]

1910-ben 919 magyar lakosa volt, Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. A második világháború után keleti határában szovjet katonai gyakorlótér működött 396 ha nagyságban. Ennek előzménye az 1931-ben a rossz talajadottságú földeken kialakított sport,- később katonai repülőtér volt. A falu főutcáján álló egykori kastély épülete a második világháború végének viharában széthordásra került. Az M86-os gyorsforgalmi út elkerülő szakaszának átadásáig a községnek a legnagyobb gondot a 86-os számú főút hatalmas átmenő forgalma jelentette, emiatt korábban több tüntetés, félpályás útlezárás volt a településen. 2009 évben elkészült a Vátot elkerülő útszakasz, mely a falu belső területeit tehermentesítette az itt átvonuló É-D irányú tranzitforgalomtól. A település délnyugati határában Porpác községgel közösen repülőtér építését tervezték Savaria Airport néven.[5] A repülőtér kérdéséről népszavazást is tartottak 2009. február 1-jén, melyben a többség támogatásáról biztosította a beruházást.[6] A repülőtér megvalósítására később meghiúsult.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu római katolikus temploma Szent Kozma és Damján tiszteletére van szentelve. A külső az 1960-as években, a belseje legutóbb az 1990-es években volt felújítva. A legutolsó megújítására 2014-ben került sor. Külső homlokzata 15 millió forint támogatásból, belseje 10 millió forint adományokból újult meg. Felszentelésére 2015. február 7-én került sor.[7]
  • Kegyhelye egy csodatevő forrás fölé épült. Több mint 300 éves zarándokhely, templomát 1720-ban Nádasdy Tamás építette. 1734-ben szervitákat telepítettek ide. Kolostor is épült a templom mellé, melyet 1788-ban II. József rendeletére a szerviták elhagytak. A kolostort később lebontották, a kegytemplom azonban megmaradt és 1945-ben szentélyét, mint Szentkút kápolna újjáépítették.
  • 1842-ben a leírások említést tesznek a váti kastélyról, amely a felsőlendvai uradalom része és herceg Dietrichstein József tulajdona. A kastély 9 szobás, kőből épült fazsindelyes, amihez 2 konyha, 1 kamra, 2 istálló, 1 alápincézett szekérszín is tartozik. 1898-ban már egy Zierer Vilmos nevű bécsi bankár tulajdona az épület. Átépítése nem köthető pontosan időhöz, de a 20. század elején már egyemeletes romantikus stílusú épületként áll a Fő utca és Magyar László utca sarkán. Az épületet 1906-ban a Csillag család vásárolta meg, amelyben később Csillag Béla híres metszetgyűjteményét is tartotta. A II. világháború alatt Csillag Márton elhagyta az épületet, majd az oroszok költöztek abba be. Amikor elhagyták a tetőszerkezet is romos állapotú volt. Az épületet 1947-ben lebontották, bútorait széthordták. A kastélyhoz tartozó 3000 holdas birtokot felosztották. A kastély területét felparcellázták és mára beépítették.
  • Csillag gyűjtemény A gyűjtemény összeállítását Csillag Béla kezdte meg. 1936-ban Csillag Márton - Béla fia - adta ki a Buda-Pesti képek, könyvek Csillag Béla gyűjteményében című kis katalógust. Csillag is és fiai is jövedelmük jelentős részét a haza javára igyekeztek fordítani és virilisták lévén a község, sőt a vármegye megbecsült polgáraiként tisztelték őket. Az egész család műértő volt és jelentős összegeket fordítottak műtárgyak vásárlására. 1934-ben, a mai Savaria Múzeumban megrendezett Műtörténeti Kiállításon Csillag Márton kilenc műtárggyal szerepelt, 1936-ban pedig a szombathelyi Iparos Székházban Csillag Béla grafikai gyűjteményéből nyílt kiállítás. Az 1934-ben, 33 éves korában elhunyt Csillag Béla országosan is jelentős gyűjteményt hagyott hátra. A Csillag gyűjtemény maradványait alkották: levelek, Liszt Ferenc aranykeretbe foglalt hajfürtje, amelyet a háború után az Elhagyott Javak Kormánybiztossága megmentett. A Budapestet ábrázoló metszet gyűjteménynek az elefántcsont-faragványokkal együtt viszont nyoma veszett.[8]

A kegyhely története[szerkesztés]

A váti kegyhely a 17. század második felében válik ismertté. A források szerint a környék Nádasdy Tamás kedvenc vadászterületei közé tartozott. Egy napon, amikor a főúr éppen a tisztáson reggelizett egy koldust pillantott meg aki vak lován érkezett. A ló belegázolt a forrás vizébe, mely a szemébe fröccsent. A víztől a ló visszanyerte a látását. A csoda hatására Nádasdy elhatározta, hogy ezen a helyen kápolnát építtet. Az első kápolna még fából készült, majd nem sokkal később téglából építették fe. A kápolnát 1721. augusztus 20-án Mária Mennybemenetele tiszteletére Nádasdy László csanádi püspök, a főúr testvére szentelte fel. Nem sokkal ezután Nádasdy álmot látott, melyben a képolna helyén kolostor állt, a forrás felett pedig Jézus jelent meg öt sebéből vért folyatva a vízbe. Az álom hatására Nádasdy megegyezett a szervitákkal, akik 1733-ban két szerzetest küldtek Vátra. A rendház 1750-re épült fel. Az útra merőlegesen fekvő emeletes téglalap alaprajzú épület volt, melyhez két templom, egy nagyobb és egy kisebb tartozott. A kisebb templom azonos lehetett az első, Nádasdy által épített kápolnával, kezdetben itt őrizték a kegyképet. A kegykép a Messinában őrzött csodatevő kegykép mintájára tűfestéssel készült. 1743. február 2-án helyezték el ünnepélyesen a templom főoltárán. Az atyák a nagyobb templom alatt épített kriptába temetkeztek. A templomot és a kolostort folyosó kötötte össze. 1788. július 1-jén II. József rendeletére bezárták a rendházat, a szerzetesek a rend még működő kolostoraiba távoztak. A helytartótanács az épületeket és a földet árverésre bocsátotta, melyet Nádasdy Mihály vásárolt vissza a család részére. Nádasdy az épületekre nem tartott igényt és nem engedélyezte az istentiszteleteket sem. Berendezését a környező szegényebb plébániák között osztották szét. Az épületek a 19. században pusztulásnak indultak, csak a kegytemplomot hozták rendbe a század második felében. A második világháborút követően a templom is az enyészeté lett, tetejét, falait elhordták. A templom hajóját le kellett bontani és 1964-ben csak a szentélyt tudták helyreállítani. A helyreállított kápolnát 1967. augusztus 20-án szentelték fel újra.[9]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vát témájú médiaállományokat.