Apátistvánfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Apátistvánfalva
Az istvánfalusi templom, a község ékessége, a Vendvidék leglátványosabb műemléke
Az istvánfalusi templom, a község ékessége, a Vendvidék leglátványosabb műemléke
Apátistvánfalva címere
Apátistvánfalva címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásSzentgotthárdi
Jogállás község
Polgármester Bartakovics Csaba
Irányítószám 9982
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 377 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség30,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Apátistvánfalva (Magyarország)
Apátistvánfalva
Apátistvánfalva
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 48″, k. h. 16° 15′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 48″, k. h. 16° 15′ 16″
Apátistvánfalva (Vas megye)
Apátistvánfalva
Apátistvánfalva
Pozíció Vas megye térképén
Apátistvánfalva weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Apátistvánfalva témájú médiaállományokat.

Apátistvánfalva (szlovénül: Števanovci vagy Štivanovca, latinul: Estevanfaloa, németül: Stefansdorf) község Vas megye Szentgotthárdi járásában.

Önálló önkormányzata van, mely társközségeivel (Kétvölgy és Orfalu) közösen működteti hivatalát, a körjegyzőséget és alapellátást nyújtó intézményeit.

Fekvése[szerkesztés]

A település az Őrségi Nemzeti Park területén, az osztrák-magyar-szlovén Hármashatárnál, az osztrák határátkelőtől 10, a szlovén határátkelőtől 3 kilométerre helyezkedik el. A legközelebbi város, Szentgotthárd 8 kilométerre van innen. Közeli települések: Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu.

Településszerkezetét a szórványbeépítettség jellemzi. Egy-egy ház külön dombtetőre épül, és körülötte helyezkednek el a művelt földek és legelők.

Területe 1978 óta szigorúan védett és 2002 óta a nemzeti park része. Alpokaljai dombságon fekszik, erdőkkel és dombokkal körülvéve. A vidékre jellemző az európai szinten is ritka növény- és állatvilág, amely különösen gombákban és lepke faunákban gazdag.

Története[szerkesztés]

A 19. század végén Istvánfalu és Újbalázsfalva összevonásával jött létre. Istvánfalu valamikor a szentgotthárdi ciszterci apátság birtoka volt, első okleveles említése 1328-ból származik, amely szerint a község nevében benn van az István név. Névadója Harding Szent István, egykori apát, akinek 1683 óta minden nyáron búcsút tartanak és akinek tiszteletére a templomot is emelték.

A vérzivataros 17. században, pontosabban 1622-ben, az akkor Istvándként említett falu és a szomszédos Börgölin (ma Újbalázsfalva, Apátistvánfalva része) meghódol az oszmánoknak. A tisztartó jelentése szerint, a meghódolás előtt egy évvel, a kanizsai várból Vasvármegyébe feltörő török lovasok (az akindzsik) behatoltak a két községbe, s felgyújtották „czak 5 ház maradot megh..”, s 40 embert, köztük egy bizonyos „Domczecz (v. t. Doncsecs) Mihály”t, feleségét és gyerekét és egy „Koczai (v. t. Koczján) Jakab” nevezetű lakos fiait vitték el, akikért 400 ill. 15 forintot kértek váltságdíjért. Az emberek amúgy hiába hódoltak meg, mert a sarcot a foglyokért ki kellett fizetniük és nem sokkal később rác lovasok törtek be, akik három embert gyilkoltak meg, négyet rabságba hurcoltak.

Az I.-II. világháború hősi halottainak nevei a domborművön. Az Árpád fejedelem sisakján levő tollat korábban a leventék puskával lőtték le, nemrégiben újrafaragták.

Az 1664-es szentgotthárdi csata idején a falut újfent elpusztították, de a lakosság túlélte a szörnyű megpróbáltatásokat.

A megfogyatkozott lakosság a háborúk elmúltával újra gyarapodásnak, a település fejlődésnek indulhatott. Néhány német családot be is telepítettek, de azok csakhamar beolvadtak, s mára csak nevük utal az etnikumukra (például Gmeindl, Grebenár).

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédseregében Istvánfalva is adott szlovén honvédeket, ezek voltak Hodács Mihály, Holecz András, Dömötör (valószínűleg inkább Domiter) János, Sak Fülöp, Koszár Mátyás, Vajda Márton, Doncsetz Mátyás és Grah István. Koszár József honvédet Peszkócon (Petőfa), Vanda Jánost Szentgotthárdon, Sollár Józsefet Szakonyfaluban sorozták be. Koszár Mátyás hősiességét a csornai ütközetben a források külön kiemelik.

A falu lakói a 19. században egészen az I. világháború végéig sertés-, borjúhúst szállítottak Stájerországba, valamint jelentős volt a fazekasság (a cserépfazék volt a legkelendőbb áru). A háború után, az új határok meghúzásával elvesztette a falu ezt a hasznos jövedelemforrást, s megnőtt a csempészések száma.

1785-ben Szily János közreműködésével épült katolikus temploma, amely fontos központtá tette a községet. Egy időben tartozott hozzá Börgölin (ma Újbalázsfalva, Otkovci/Otkaufci, Apátistvánfalva), Permise (Verica, ma Kétvölgy), Markócz (ma Márokrét, Markovci/Markofci, Szlovénia), Orfalu (Andovci/Andofci), Szakonyfalu (Sakalovci/Sakalofci) és Tótfalu (ma Rábatótfalu/Slovenska ves, Szentgotthárd) magyarországi szlovén községek. Jelenleg csak Kétvölgy és Orfalu falvak a részei.

A község védőszentje és névadója az angliai Harding Szent István, akinek képmása a falu címerében is benne van, s jobb kezében a templom miniatürizált mása, jelképezve Istvánfalvát.

2005-ben a templomban egy emléktáblát állítottak, mely tartalmazza az 17852001 között itt szolgált lelkipásztorok neveit és káplánokét is.

2011-ben 364 lakosából 236 fő, a lakosság 65 százaléka, vallotta magát a szlovén (vend) nemzetiséghez kötődőnek (nemzeti, anyanyelvi, vagy kulturális kötődés alapján). A falu lakóinak többsége katolikus vallású.[2]

rigth

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,7%-a magyarnak, 4,7% németnek, 64,8% szlovénnek, 0,3% szerbnek mondta magát (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,3%, református 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 3% (12,1% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 1785-ben épült Harding Szent István katolikus templom, mellette temetővel
  • a Hársas-patak
  • Rókagomba Tanösvény
  • A világháborús emlékmű, rajta Apátistvánfalva, Permise, Orfalu, Újbalázsfalva lakosainak hősi halottai a két világháború alatt. A szobor legfelső részén Árpád fejedelem szobra (Kallós Ede munkája).
  • Határőrmúzeum
  • Apát Hotel
  • Ökoturisztikai Információs Centrum – a 2013-ban átadott, turistáknak épült bemutatóhely a Rábavidék turisztikai célpontjait, programjait foglalja össze egy interaktív kiállítás keretében. A látogatók Magyarországon kívül Ausztria és Szlovénia közeli nevezetességeit is megismerhetik.
  • Iskola

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Népszámlálás 2011, Vas megye - Részletes táblák (magyar nyelven) (html). Központi Statisztikai Hivatal, 2012. március 2. (Hozzáférés: 2014. október 5.)
  3. Apátistvánfalva Helységnévtár

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]