Harding Szent István-templom (Apátistvánfalva)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Harding Szent István-templom
Az istvánfalvi templom.jpg
Vallás Keresztény
Felekezet Római katolikus
Egyházmegye Szombathely
Egyházközség Apátistvánfalva
Püspök(ök) Veres András
Főesperes Németh Zoltán
Építési adatok
Építése 1778-1785
Stílus Barokk
Építtetője Marits János, Szily János
Felszentelés 1785
Felszentelő Szily János
Elérhetőség
Cím Apátistvánfalva, Fő u. 116.
Elhelyezkedése
Harding Szent István-templom (Magyarország)
Harding Szent István-templom
Harding Szent István-templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 50″, k. h. 16° 15′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 50″, k. h. 16° 15′ 24″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Harding Szent István-templom témájú médiaállományokat.

Az Apátistvánfalvai Harding Szent István-templom (szlovénül: Cerkev Svetega Štefana Hardinga, vendül Cerkev Svétoga Števana Hardinga) a mai napig használt, késő barokk stílusú római katolikus történelmi kegyhely a Vas megyei Apátistvánfalva községben, a Vendvidéken. Teljes nevét ritkán használják, inkább egyszerűen apátistvánfalvai templom néven szerepel. Az egyedül álló templom a környék legszebb látványossága, az apátistvánfalvi egyházközség központja. Az egyházközséghez Apátistvánfalva mellett a két szomszéd falu, Kétvölgy és Orfalu tartozik.

Műemlék; törzsszáma 7612, KÖH azonosító száma 8805. GPS koordinátái: É 46°896724432553 K 16°25620068169

A lakosság 90%-a szlovén (vend), akik kizárólag katolikusok. A templomban gyakran vend nyelven imádkoznak, illetve énekelnek.

A kegyhely és a község védőszentje, egyben névadója az Angliából érkezett Harding Szent István ciszterci apát. A templom falán levő 18. századi freskókat ismeretlen művész festette.

A templom története[szerkesztés]

A templom helyén korábban egy kápolna állt, erről azonban alig tudni valamit. A település és a környék legtöbb falva 1784-ig Rábakethely (ma Szentgotthárd része) templomához tartozott egyházilag.

Felsőszölnökön már régóta volt templom, amit többször átalakítottak. Istvánfalutól néhány kilométerre a szlovéniai Dolányban 1757-ben épült már templom, annak a körzetéhez tartozott Ritkarócz (ma Kétvölgy része).

A hegyi beszéd története a középhajó freskóján

A Szombathelyi Püspökség első püspöke, Szily János kezdeményezte a templomépítést a faluban. A munkálatokat Marits János (pléb. 178590), a község első papja szervezte meg, és az épület gyorsan elkészült. Az istvánfalvi templom tervrajzát állítólag összecserélték a bélapátfalvaiéval; mivel a két kegyhely rendkívül hasonló, így ez valószínűleg így is van. Marits Vízlendváról jött (ma Sveti Jurij, Szlovéniában, Muraszombathoz közel). A falu papja, Murai Ferenc az Apátistvánfalvával szomszédos Permisén született, és bizonyára ő indította el őt Maritsot a papi pályán, így különös véletlen, hogy pont ide került.

Anyakönyvet 1786 óta vezetnek. A templomba eleinte számos más falu lakosai jártak istentiszteletre. Istvánfalván kívül Permise (ma Kétvölgy), Börgölin (ma Újbalázsfalva, Apátistvánfalva része), Orfalu és Markócz (ma Márokrét/Markovci, Szlovénia). Utóbbi korábban a felsőszölnöki fília része volt, majd később újra visszakerült oda, amíg saját temploma nem lett.

A sekrestyét 1894-ben építették hozzá.

Az első világháború alatt több harangot kihajították az ablakon, hogy ágyút öntsenek belőlük. Az eséstől állítólag úgy megkondultak, hogy a környék házainak falai jól láthatóan megremegtek. 1923-ban egy 6,5 mázsás harangot szenteltek fel, ezt a második világháborúban az újabb fémhiány miatt ismét elvitték.

2005-ben a maribori püspök, Jožef Smej jelenlétében az előhajó bal falán emléktáblát szenteltek fel 17852001 között itt szolgált papok és káplánok néveivel.

A faluban élt papok és káplánok közt sok volt a más nemzetiségű (szlovének, magyarok, németek, horvátok). A nem szlovén nemzetiségűek közül sokan megtanultak vendül, és tartottak ilyen nyelvű istentiszteletet. Még a jelenkori plébánosok, káplánok közt is voltak, akik a főbb imádságokat (Miatyánk, Üdvözlégy) megtanulták a lakosság nyelvén, és úgy mondták el a miséken.

Az orgona 2007-ben volt százéves, s pont ekkor került sor felújítására is. Ugyanebben az évben kapott kitüntetést a falu idős kántora, a kétvölgyi születésű Oreovecz János, aki ötven éven át játszott a miséken, elsősorban vendül. Oreovecz azóta nyugdíjba vonult.

2011 őszén a templomot éppen felújítják.

Az épület[szerkesztés]

A főoltár festménye Harding Szent István legendáját meséli el

A templom falai két méter vastagok; a torony 37 méter magas, hat ablaka van. Az orgonakarzat bejáratánál egy téglalap alakú üvegezett ablak található, a harangtoronyban (a harang alatti helyiségben) egy fa zsalugáteres, ovális alakú, a torony négy oldalán pedig négy, szintén fa zsalugáteres négyzetes ablak helyezkedik el. A monumentális épület kétezer ember befogadására alkalmas, a szentgotthárdi barokk templom után ez a második legnagyobb kegyhely a Vendvidéken.

Az előhajóban a karzat fölötti kupoladob mennyezetén a freskó Mózes és az égő csipkebokor történetét mutatja be. A karzat ablaka mellett egy másik helyiség is található, itt azonban csak régi tárgyakat tárolnak.

Az orgona

A templom tornyában elhelyezett harangokhoz fa csigalépcsőn, majd létrán juthatunk fel.

Festményei, berendezése[szerkesztés]

A bejáraton belépve a bal oldali kis oldalkápolna oltárán Szűz Mária siratja halott fiát; az oltár aljában a sírba tett Megváltó szobra fekszik. Olajképe Mária mennybemenetét ábrázolja; két oldalán szent Joachim és szent Anna szobra áll.

A jobb oldali oldalkápolna oltárképe szent Márton püspök legendáját örökíti meg; mellette a Feltámadt Jézus szobra áll.

Az előcsarnok az orgonakarzat alatt van. Itt néhány egyszerű pad áll, baloldalt pedig a gyóntatószék nyílik.

Az orgonát még a 20. század elején kapta a templom, Fodor Károly (pléb. 18941908) idejében. A plébános sekrestyével toldotta meg a templomot, és 1895 májusára új oltárt is készített. Halála előtt még beszerezte az orgonát, melybe 85 fasíp, 59 horgany és 434 ónsíp van beépítve. Előtte egy kisebb orgonán játsszottak a miséken, mely ma is megtalálható a parókián. A falu első kántora Slezák Mátyás, Csajtáról (ma Schachendorf, Ausztria) származó iskolamester volt, aki ezen játszott a miséken.

A középhajó belső falain temperaképek láthatók 1913-ból. Kétoldalt két mellékoltár áll. A bal oldalin az olajfestmény oltárképe Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja, karján a gyermek Jézussal. Kétoldalt Szent Joachim és Szent Anna szobra. Az oltárkép alatt, középen egy használaton kívüli áldozati kehely tárolására szolgáló szekrény áll, mellette a kereszteléshez való szentelt vízt tároló műkő henger. A jobb oldali oltáron Szent Márton püspök legendáját örökíti meg a festmény, mellette pedig a Feltámadt Jézus szobra látható.

A középhajó kupoladobjának mennyezetén szintén bibliai jelenet, a hegyi beszéd látható, alatta 1913-ból való latin nyelvű felirat: „Gloria in Excelsis Deo”. Kétoldalt a 14. stáció olajfestményei láthatók, melyek az előhajóból indulnak. A képek 1887-ben készültek Grazban, feliratuk szlovén (vend) nyelvű. Ezek az egyetlen szlovén feliratú kegytárgyak a templomban. A stációk közül kettőt el kellett távolítani, mivel a nedvesség miatt teljesen tönkrementek. (Eredetileg Ljubljanából szerettek volna stációkat rendelni a templomba. A börgölini Bedics Ferenc bíró megkért egy Anton Trstenjak nevű utazót – aki a ljubljanai egyetemtől jött, és a magyarországi szlovén falvakat járta –, hogy továbbítsa a rendelésüket. Trstenjak ellenben nem talált Ljubljanában sehol olyan festőt, aki Magyarországra hajlandó lett volna rendelést teljesíteni.)

A falon található az énekszámokat mutató tábla. A magyar nyelvű énekeket fekete, míg a szlovént kék színű számok jelzik. Mellette a falon a prédikációs szék van, ahol már évtizedek óta nem folyik prédikáció, helyette a jobb szélen levő szószékről misézik a pap. A régi széken elöl egy fafaragású Jézus-dombormű látható. A Megváltót magvetőként ábrázolja, utalva ezzel a Magvetőről szóló jézusi példabeszédre.

Szűz Mária mennybemenetele a bal oldali mellékoltáron
Szent Márton legendáját ábrázoló festmény a jobb oldali mellékoltáron

A főhajóban áll a főoltár, innen pedig egy ajtó nyílik a sekrestye felé. A prédikációs és a szószék között áll a szentáldozó asztal.

A főoltár képén Harding Szent István apát legendája látható, amint Szűz Mária átadja neki a rendi vállruhát. A kép mellett baloldalt Szent Imre herceg, Szent István korán meghalt fiának szobra áll. Lábai előtt a Szent Korona, arra utal, hogy sohasem lehetett király.

Az oltárkép alatt középen álló kis szekrényben tárolják az áldozati kelyhet, az oltáriszentség kelyhét és a szentáldozáshoz egyéb kegytárgyait. Jobb oldalán, egy kis domborművön szintén bibliai történetet ábrázolnak: az angyal elkapja Ábrahám kezét, amikor az Izsákot feláldozására készül.

A kupoladob mennyezetén a Szentháromságot szimbolizáló freskó látható, rajta Szűz Mária, Jézus Krisztus és Isten. A kép négy sarkában a négy evangélista képei, mögöttük az őket szimbolizáló alakok.

A főhajó színes mozaikból álló üvegablaka „Jézus születésének hírül adása” bibliai történetét örökíti meg. A fő oltár mellett a keresztelési eszközök tárolására szolgáló szekrény áll. Ezt 1910-ben kapta a templom, rajta egy kis fémtáblán olvasható az adományozó, Zétek Ferenc helyi lakos neve.

A toronyban 2011-ben két harang van. A nagyobb, csaknem tízmázsás harangot 1934-ben öntötték és 1935 februárjában áldották meg. Mellette a kisebb harang a régiek közül maradt meg; rajta az egyházközség negyedik papjának, a szlovén Küzmics Györgynek (Georgio Kuzmits pléb. 17951810) neve olvasható.

Az égő csipkebokor freskója az előhajóban
A Szentháromság freskója a főhajóban

Környezete[szerkesztés]

A templom mellett közvetlenül áll a temető, ahol Doncsecz Károly neves fazekasmester síremléke is található. A templom mellett van még továbbá az apátistvánfalvi két tannyelvű általános iskola, mely csaknem egyidős a templommal (1787 óta létezik). Szemben egy mészkőből faragott kis emlékmű, egy korinthoszi oszlopon álló Szűz Mária-szobor, karján a kis Jézussal. A szobrot 1899-ben állíttatta Sömenek Józsefné, szül. Kovács Anna. Úgyszintén a templom mellett áll a kétszintű parókia, egyelőre üresen.

Hitélet[szerkesztés]

A falunak 2001 óta nincs állandó plébánosa. A legutóbbi pap, Tóth István (pléb. 19812001) tragikus halála után a szentgotthárdi plébánia káplánjai látják el a lelkipásztori teendőket. 2007 augusztusától dr. Veres András püspök Apátistvánfalvát a felsőszölnöki plébániához kötötte, és annak papja, a szlovén nemzetiségű Merkli Ferenc látja el azóta a teendőket.

Esküvőket egész évben tartanak.

Búcsújárást az istvánfalvai lakosok 1683 óta minden év július 16-án, Harding Szent István napján, illetve a rá következő vasárnap tartanak.

Megtekintése[szerkesztés]

Bejelentkezéssel látogatható.

Apátistvánfalván szolgáló lelkipásztorok 1785-2001[szerkesztés]

2005-ben állított emléktábla, az egyházközségben szolgált papok és káplánok neveivel

Plébánosok[szerkesztés]

Káplánok[szerkesztés]

Az egyházközségből származó plébánosok[szerkesztés]

  • Murai Ferenc Permisén született, Vízlendva plébánosa volt
  • Rogán György rábagyarmati plébános, Szakonyfaluból származhat, bár ez csak feltételezés
  • Doncsecz Imre, született Apátistvánfalván, volt Vízlendván káplán, később Felsőszentbenedek plébánosa az 1830-as években, amit egykor Küzmics Miklós vezetett
  • Gáspár Ferenc, Rábatótfaluból való, Muraszombat plébánosa volt, az ottani Szent Miklós-templomban, a püspökség előtt kérelmezte egy kápolna építését a városban

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Eredetileg Cvörnjek János, született Felsőlendván (ma Grad, Szlovénia).

Források[szerkesztés]