Maribor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maribor
Maribor óvárosa a Dráva felől
Maribor óvárosa a Dráva felől
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPodravska
KözségMaribor
Rangközség jogú város (mestna občina)
Alapítás éve1164
PolgármesterFranc Kangler
Irányítószám2000
Körzethívószám02
Rendszám területkódMB
Népesség
Teljes népesség96 211 fő (2020. jan. 1.)[1]
Népsűrűség775,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság274,7 m
Terület147,5 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 33′, k. h. 15° 38′Koordináták: é. sz. 46° 33′, k. h. 15° 38′
Maribor község elhelyezkedése
Maribor község elhelyezkedése
Maribor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Maribor témájú médiaállományokat.

Maribor (IPA: [ˈmáːɾibɔɾ], németül Marburg an der Drau IPA: [ˈmaːɐ̯bʊʁk andəʁˈdʁaʊ̯]) Ljubljana után Szlovénia második legnagyobb városa, a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység székhelye. Fontos gazdasági és kulturális centrum, ezért joggal tekinthető Szlovénia „második fővárosának.” Egyetemi város, a Maribori főegyházmegye érseki székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

A történelmi Stájerországban, a Dráva partján, a Pohorje hegy lábánál, a tengerszint felett 274 m magasan fekszik. Maribor a szlovén Alsó-Stájerország régió legnagyobb városa. A legközelebbi nagyváros a 60 km-rel északra fekvő osztrák Graz, amellyel szoros gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol a Graz-Maribor Európa-régió keretében. Megközelíthető az A1-es autópályán Koper és Graz felől, valamint az A5-ös autópályán Muravidék és Magyarország felől.

Nevének eredete[szerkesztés]

Első említése 1164-ből származik Marchburch (középfelnémet: határvár) formában. Neve is jelzi, hogy a német településterület szegélyén, határvidéken (Mark) helyezkedett el.

Története[szerkesztés]

Marchburg városa (Die Stadt Marchburg). Készítette Georg Matthäus Vischer, 1681

1164 után második említése a rendelkezésre álló dokumentumokban 1204-ből származik és a vár melletti vásárról szól. Városi kiváltságokat 1254-ben kapott. I. Rudolf Habsburg uralkodó II. Ottokár cseh király felett aratott 1278-as győzelme után gyors növekedésnek indult. 1532-ben és 1683-ban sikeresen állt ellen török ostromoknak, és évszázadokig a Habsburg Birodalom része maradt.

Maribor korábban a Graz-Seckaui egyházmegye része volt, majd 1858. június 1-jén a Lavant egyházmegye központja és hercegi rangú püspökének székhelye lett. 1962. március 5-től Maribori egyházmegye lett a hivatalos elnevezése, majd 2006. április 7-én XVI. Benedek pápa érseki tartományi rangra emelte.

A gyalogsági kaszárnya 1908-ban

Az első világháború előtt a lakosság 80%-a német, 20%-a szlovén volt. A város gazdasági és kulturális élete német kézben volt. Az 1910-es utolsó osztrák-magyar népszámlálás szerint Mariborban és a környékbeli településeken - Studenci (Brunndorf), Pobrežje (Pobersch), Tezno (Thesen), Radvanje (Rothwein), Krčevina (Kartschowin), és Košaki (Leitersberg) 31.995 német és 6.151 szlovén élt. A szélesebb környéket csaknem kizárólag szlovének lakták.

Az első világháború idején Mariborban is kiéleződtek a nemzetiségi ellentétek. Sok környékbeli szlovént letartóztattak államellenes bűncselekmény vádjával. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után Maribort magának követelte mind az újonnan alakult délszláv állam, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, mind pedig az osztrák utódállam csírája, Német-Ausztria (Republik Deutschösterreich vagy Deutsch-Österreich).

1918.november 1-jén, Anton Holik ezredes a meljei laktanyában gyűlést tartott, amelyen a Német-Ausztriához való csatlakozás mellett döntöttek. Rudolf Maister őrnagy azonban, aki jelen volt a gyűlésen, nem fogadta el ezt a döntést és a szlovén nemzetiségű alakulatok élére állva ellenőrzése alá vonta a várost. A német katonákat leszerelték és hazaküldték Ausztriába. A városi tanács azonban Maribor Ausztriában tartása érdekében saját fegyveres erőt szervezett Schutzwehr néven. A szlovén csapatok Maister parancsnoksága alatt azonban ezt a 400 fős, jól felfegyverzett egységet is lefegyverezték november 23-ra.

1919. január 27-én, a város piacterén tűzharc bontakozott ki az amerikai békedelegációra várakozva Maister csapatai és a németek között. Tucatnyi halott, sok súlyosan sebesült áldozata volt az incidensnek, amelynek felelősét azóta is vitatják. Német források Maister katonáit vádolják az indokolatlan lövöldözés miatt, a szlovén tanúk szerint a németek támadták meg a városházát őrző szlovén katonákat.

Mivel Maribor szilárdan szlovén kézben maradt, és a környező terület is egyértelműen szlovén lakosságú volt, a béketárgyalásokon a várost a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részeként ismerték el népszavazás nélkül.

Légifotó Mariborról

Az I. világháború után a németek nagy része Ausztriába emigrált, különösen a hivatalnokok, akiknek nem voltak helyi gyökereik. A jugoszláv állam bezáratta a német iskolákat, klubokat, szervezeteket, bár a németek még a 30-as években is a lakosság több mint 25%-át tették ki. Erőszakos asszimilációs politika folyt a határ mindkét oldalán a német, illetve szlovén kisebbségek ellen, ami csak lassan enyhült.

1941-ben a náci Németország annektálta Alsó-Stájerországot. Április végén Hitler Mariborba látogatott, és felhívta követőit, hogy tegyék újra németté a vidéket. Azonnal megkezdték a szlovének deportálását a fasiszta Független Horvát Állam és Szerbia területére, majd a németországi koncentrációs táborokba. Az elnyomásra a szlovén lakosság partizánmozgalom szervezésével válaszolt. A jelentős iparral és fegyvergyártással rendelkező várost a második világháború során a szövetségesek rendszeresen bombázták. A háború után a maradék német lakosságot kitelepítették Németországba.

A felszabadulás után Maribor tradícióira és földrajzi helyzetére építve gyorsan az egyik legjelentősebb jugoszláv ipari központtá fejlődött, valamint Kelet-Szlovénia közlekedési és kulturális központja is lett.

Szlovénia függetlenné válása után a jugoszláv piacok elvesztése miatt a város nehézipara súlyos helyzetbe került, a munkanélküliség 25%-ra emelkedett. Azóta a kis- és középvállalatok fejlesztésével sikerült javítani a helyzeten. 2007 júniusában a munkanélküliség 11,5%-os volt.

Városrészek[szerkesztés]

Maribor község (járás) térképe

Negyedek (Mestne četrti):

  • MČ Brezje-Dogoše-Zrkovci
  • MČ Center
  • MČ Ivan Cankar
  • MČ Koroška vrata
  • MČ Magdalena
  • MČ Nova vas
  • MČ Radvanje
  • MČ Pobrežje
  • MČ Studenci
  • MČ Tabor
  • MČ Tezno

További helyi közösségek (Krajevne skupnosti) Maribor községben (járásban):

  • KS Bresternica-Gaj
  • KS Kamnica
  • KS Limbuš
  • KS Malečnik-Ruperče
  • KS Pekre
  • KS Razvanje

Látnivalók[szerkesztés]

A Mariborski grad kastély
Városháza
Irgalmas Anyánk-bazilika, (ferences rendi)

Híres mariboriak[szerkesztés]

Bővebben: Híres mariboriak listája

Testvérvárosok[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Rudolf Pertassek: Marburg an der Drau. Von der "Marchburch" zur Universitätsstadt. Graz 2000, ISBN 3-900526-61-3
  • Sergej Vrišer: Maribor, Bildband, Motovun, Ljubljana 1984.
  • Franc Vogelnik und Bogo Čerin: Maribor, Ljubljana 1988, ISBN 86-361-0513-7
  • Margarete Weinhandl: Jugend im Weinland, München 1962.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)

További információk[szerkesztés]


Előző:
Turku, Tallinn
Európa kulturális fővárosa
2012
Guimarães mellett
 Következő:
Marseille, Kassa
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Maribor&oldid=26546556”