Európa kulturális fővárosa
| Európa kulturális fővárosa | |
 | |
| Díjazott | elsősorban az Európai Unió tagállamainak városai |
| Szervezet neve | Európai Unió Tanácsa |
| Alapítás éve | 1985. |
| Díjátadás | |
| Első díjátadás | 1985. |
| Legutóbbi díjátadás | 2023. |
| Hivatalos weboldal | |
| hivatalos oldal | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Európa kulturális fővárosa témájú médiaállományokat. | |
.jpg)
Az Európa kulturális fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. Ezidő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és fejlődésének bemutatására. Számos európai város használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte.
Története
[szerkesztés]Az Európa kulturális fővárosa programot Melína Merkúri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1983-ban. Javaslatára az Európai Unió Tanácsa eredetileg Európa kulturális városa néven 1985-ben indította útjára a programot, és a görög főváros, Athén kezdte a sort. Azóta a kezdeményezés egyre sikeresebbé vált.
1990-ben útjára indult az Európai Kulturális Hónap program is, ami hasonló a Kulturális Városhoz, de rövidebb ideig tart és kimondottan közép- és kelet-európai országok részére lett kitalálva.
1999-ben keresztelték át a programot az Európa kulturális fővárosa névre, így ezt a címet az írországi Cork városa viselhette először. 2000-ben kivételesen kilenc fővárost választottak. A 2005 és 2019 közötti időszakra új kiválasztási módszert vezettek be: ez alatt az idő alatt minden tagországnak lehetősége lesz arra, hogy egyik városa megkapja a címet. 2007-től kezdve évente két város osztozik a címen.
2006. március 11-én a törökországi Isztambult, a magyarországi Pécset és a németországi Essent választották Európa kulturális fővárosának 2010-re.
2023-ban Temesvár és Elefszína mellett Veszprém (a Balaton régióval) lett Európa kulturális fővárosa.
Jóllehet csak a tagállamok városai kaphatják meg a címet, a Tanács évente még egy nem EU-tag városnak is odaítélheti, amennyiben ezt a javaslatot a Tanácsban egyhangúlag támogatják.
A kulturális fővárosok Európa térképén
[szerkesztés]Az aktuális kulturális főváros neve vastagon szerepel a térképen.
Kulturális főváros 2010
[szerkesztés]
A 2010-es kulturális fővárosok egyikét Magyarország városai közül választották ki. A 2004. december 31-ei határidőig tizenegy magyar város adott be pályázatot a címre (Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém), melyek közül a zsűri március 7-én kihirdetett döntésében egyhangú döntéssel továbbjuttatta Egert, Miskolcot és Pécset, egyszerű többséggel pedig Budapestet, Debrecent, Győrt és Sopront. Végül a magyar városok közül a címet Pécs nyerte el 2005. október 19-én. A második helyezett Miskolc, a harmadik Debrecen lett.
Pécs mellett még a németországi Essen és Isztambul volt 2010 hivatalos fővárosa.
Pécs négy fejlesztési kulcsprojekttel készült az eseményre:
- Kodály Központ (korábbi nevén Pécsi Konferencia- és Koncertközpont),
- Zsolnay Kulturális Negyed,
- Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont (Kaptár), valamint
- Közterek és parkok újjáélesztése.
Kulturális főváros 2023
[szerkesztés]
Európa kulturális városai / fővárosai
[szerkesztés]Múlt
[szerkesztés]A hivatalos EU-honlap szerint[1]
- 1985: Athén (
Görögország) - 1986: Firenze (
Olaszország) - 1987: Amszterdam (
Hollandia) - 1988: Nyugat-Berlin (
NSZK) - 1989: Párizs (
Franciaország) - 1990: Glasgow (
Egyesült Királyság, 
Skócia) - 1991: Dublin (
Írország) - 1992: Madrid (
Spanyolország) - 1993: Antwerpen (
Belgium) - 1994: Lisszabon (
Portugália) - 1995: Luxembourg (
Luxemburg) - 1996: Koppenhága (
Dánia) - 1997: Szaloniki ( Görögország)
- 1998: Stockholm (
Svédország) - 1999: Weimar ( Németország)
- 2000: Reykjavík (
Izland), Bergen (
Norvégia), Helsinki (
Finnország), Brüsszel ( Belgium), Prága (
Csehország), Krakkó (
Lengyelország), Santiago de Compostela ( Spanyolország), Avignon ( Franciaország), Bologna ( Olaszország) - 2001: Rotterdam ( Hollandia), Porto ( Portugália)
- 2002: Brugge ( Belgium), Salamanca ( Spanyolország)
- 2003: Graz (
Ausztria) - 2004: Genova ( Olaszország), Lille ( Franciaország)
- 2005: Cork ( Írország)
- 2006: Pátra ( Görögország)
- 2007: Luxembourg ( Luxemburg), Nagyszeben (
Románia) - 2008: Liverpool ( Egyesült Királyság,
Anglia), Stavanger ( Norvégia) - 2009: Linz ( Ausztria), Vilnius (
Litvánia) - 2010: Essen ( Németország), Pécs (
Magyarország), Isztambul (
Törökország) - 2011: Turku ( Finnország), Tallinn (
Észtország) - 2012: Guimarães ( Portugália), Maribor (
Szlovénia) - 2013: Marseille ( Franciaország), Kassa (
Szlovákia) - 2014: Umeå ( Svédország), Riga (
Lettország) - 2015: Mons ( Belgium), Plzeň ( Csehország)
- 2016: Donostia-San Sebastián ( Spanyolország), Wrocław ( Lengyelország)
- 2017: Aarhus ( Dánia), Páfosz (
Ciprus) - 2018: Valletta (
Málta), Leeuwarden-Friesland ( Hollandia) - 2019: Matera ( Olaszország), Plovdiv (
Bulgária) - 2020-2021: Fiume (
Horvátország), Galway ( Írország) - 2022: Kaunas ( Litvánia), Esch ( Luxemburg), Újvidék (
Szerbia) - 2023: Veszprém ( Magyarország), Temesvár ( Románia), Elefszína ( Görögország)
- 2024: Tartu ( Észtország), Bad Ischl ( Ausztria[2]) , Bodø ( Norvégia)
Jelen
[szerkesztés]- 2025: Nova Gorica ( Szlovénia), Gorizia ( Olaszország), Chemnitz ( Németország)
Jövő
[szerkesztés]A hivatalos EU-honlap szerint[3]
- 2026: Trencsén ( Szlovákia), Oulu ( Finnország)
- 2027: Liepāja ( Lettország), Évora ( Portugália)
- 2028: České Budějovice ( Csehország), Bourges ( Franciaország), Szkopje (
MKD) - 2029: Lengyelország, Svédország
- 2030: Ciprus, Belgium
- 2031: Málta, Spanyolország
- 2032: Bulgária, Dánia
- 2033: Hollandia, Olaszország
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ History Archiválva 2007. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Európai Bizottság (letöltve: 2008. február 11.)
- ↑ Info. kulturhauptstadt2024.at. (Hozzáférés: 2016. december 28.)
- ↑ [1], Európai Bizottság (letöltve: 2017. december 21.)