Csajta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csajta (Schachendorf)
A csajtai Szent Miklós templom a hősi emlékművel.
A csajtai Szent Miklós templom a hősi emlékművel.
Csajta címere
Csajta címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Felsőőri járás
Polgármester Adalbert Resetar (ÖVP)
Irányítószám 7472
Körzethívószám 03364
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népesség
  • 769 fő (2016. jan. 1.)
  • 765 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság286 m
Terület22,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csajta (Ausztria)
Csajta
Csajta
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 15′ 45″, k. h. 16° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 45″, k. h. 16° 26′ 00″
Csajta weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csajta témájú médiaállományokat.

Csajta (németül: Schachendorf, horvátul Čajta) község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban. Igazgatásilag hozzátartozik Incéd község.

Fekvése[szerkesztés]

Felsőőrtől 23 km-re keletre, Szombathelytől 16 km-re, Bucsutól 7 km-re nyugatra, a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területét már a kelták és a rómaiak is lakták. Első írásos említése 1374-ben történt "Poss. Cahca" alakban. 1405-ben "Poss. Kys Chaca", illetve "Chahta", 1428-ban "Chaytha", 1478-ban "Chaytha", 1479-ben "Chatha", illetve "Kyschaytha" néven említik a korabeli források. Vámszedőhelyként részben Rohonc várának tartozéka volt. 1428-ban 15 jobbágy portával adózott.[2] A középkorban két falu állt a helyén Csajta és Kiscsajta.1532-ben mindkettőt elpusztította a török. Ezt követően horvátokkal telepítették be, akik ma is a lakosság többségét alkotják. A 17. századtól a Batthyány család birtoka volt.

Vályi András szerint "CSAJTA. Sakkendorf. Horvát, és német falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szombathelytöl két, és egy 1/4. mértföldnyire, Rohontztól 3/4. órányira, mellynek filiája, terméseire nézre lásd Bozókot, mellyhez hasonlít, jó tulajdonságaikoz képest, első Osztálybéli."[3]

Fényes Elek szerint "Csajta, (Schachtendorf), horvát falu, Vas vgyében, a rohonczi uradalomban, ut. p. Kőszeg. Lakja 480 k. Van erdeje és jó rétje."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Csajta, 121 házzal, 862 horvátajkú r. kath. és ág. ev. lakossal. A szombathely-pinkafői vasút megállóhelye. Posta és táviró."[5]

1910-ben 1810 lakosa volt, ebből 1510 horvát, 219 magyar, 77 német. 1921-ig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. Ekkor a trianoni és Saint Germain-i békeszerződések értelmében Ausztria része lett. 1971-ben Csém és Incéd községeket csatolták hozzá.

Az 1976-ban[6] megnyílt, Bucsuval szomszédos határátkelőhelye 2007-ben a Schengeni egyezményhez való csatlakozásunkkal elvesztette a jelentőségét, ma rendőrségként működik.

2001-ben 812 lakosából 37 volt magyar, 158 német, 3 cigány, 1 szlovén, 590 horvát és 23 egyéb nemzetiségű.[7]

2008-ban elkészült a B63-as főút új nyomvonala, elkerülve a települést.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt barokk római katolikus temploma 1818-ban épült.
  • A múlt évszázadok életét bemutató falumúzeumát a 20. század végén alapították.
  • A községben horvát kulturális egyesület, néptánccsoport, tamburazenekar működik.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye
  6. Egy referencia az érdekességről. [2012. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 13.)
  7. Népesség