Csajta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Csajta (Schachendorf)
A csajtai Szent Miklós templom a hősi emlékművel.
A csajtai Szent Miklós templom a hősi emlékművel.
Csajta címere
Csajta címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Felsőőri járás
Polgármester Adalbert Resetar (ÖVP)
Irányítószám 7472
Körzethívószám 03364
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népesség 769 fő (2016. jan. 1.)
Népsűrűség36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság286 m
Terület22,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csajta (Ausztria)
Csajta
Csajta
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 15′ 45″, k. h. 16° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 45″, k. h. 16° 26′ 00″
Csajta weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csajta témájú médiaállományokat.

Csajta (németül: Schachendorf, horvátul Čajta) község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban. Igazgatásilag hozzátartozik Incéd község.

Fekvése[szerkesztés]

Felsőőrtől 23 km-re keletre, Szombathelytől 16 km-re, Bucsutól 7 km-re nyugatra, a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területét már a kelták és a rómaiak is lakták. Első írásos említése 1374-ben történt "Poss. Cahca" alakban. 1405-ben "Poss. Kys Chaca", illetve "Chahta", 1428-ban "Chaytha", 1478-ban "Chaytha", 1479-ben "Chatha", illetve "Kyschaytha" néven említik a korabeli források. Vámszedőhelyként részben Rohonc várának tartozéka volt. 1428-ban 15 jobbágy portával adózott.[1] A középkorban két falu állt a helyén Csajta és Kiscsajta.1532-ben mindkettőt elpusztította a török. Ezt követően horvátokkal telepítették be, akik ma is a lakosság többségét alkotják. A 17. századtól a Batthyány család birtoka volt.

Vályi András szerint "CSAJTA. Sakkendorf. Horvát, és német falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szombathelytöl két, és egy 1/4. mértföldnyire, Rohontztól 3/4. órányira, mellynek filiája, terméseire nézre lásd Bozókot, mellyhez hasonlít, jó tulajdonságaikoz képest, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Csajta, (Schachtendorf), horvát falu, Vas vgyében, a rohonczi uradalomban, ut. p. Kőszeg. Lakja 480 k. Van erdeje és jó rétje."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint "Csajta, 121 házzal, 862 horvátajkú r. kath. és ág. ev. lakossal. A szombathely-pinkafői vasút megállóhelye. Posta és táviró."[4]

1910-ben 1810 lakosa volt, ebből 1510 horvát, 219 magyar, 77 német. 1921-ig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. Ekkor a trianoni és Saint Germain-i békeszerződések értelmében Ausztria része lett. 1971-ben Csém és Incéd községeket csatolták hozzá.

Az 1976-ban[5] megnyílt, Bucsuval szomszédos határátkelőhelye 2007-ben a Schengeni egyezményhez való csatlakozásunkkal elvesztette a jelentőségét, ma rendőrségként működik.

2001-ben 812 lakosából 37 volt magyar, 158 német, 3 cigány, 1 szlovén, 590 horvát és 23 egyéb nemzetiségű.[6]

2008-ban elkészült a B63-as főút új nyomvonala, elkerülve a települést.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt barokk római katolikus temploma 1818-ban épült.
  • A múlt évszázadok életét bemutató falumúzeumát a 20. század végén alapították.
  • A községben horvát kulturális egyesület, néptánccsoport, tamburazenekar működik.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye
  5. Egy referencia az érdekességről. [2012. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 13.)
  6. Népesség