Sámfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sámfalva (Hannersdorf)
Sámfalva.
Sámfalva.
Sámfalva címere
Sámfalva címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Felsőőri járás
Alapítás éve1406
Polgármester Gerhard Klepits (ÖVP)
Irányítószám 7473
Körzethívószám 03364
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népesség758 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság268 m
Terület17,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sámfalva (Ausztria)
Sámfalva
Sámfalva
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 13′ 49″, k. h. 16° 22′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 49″, k. h. 16° 22′ 52″
Sámfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sámfalva témájú médiaállományokat.

Sámfalva (németül: Hannersdorf, horvátul: Šampovar) község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Felsőőrtől 15 km-re délkeletre a Szabár-pataknak a Tankába ömlésénél fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a Sámuel személynév rövidített Sám alakjából származik. Német neve is személynévi eredetű, a Heinrichsdorf névből alakult ki.

Története[szerkesztés]

A község területe már a magyar honfoglalás előtt vaslelőhely volt, ahonnan barnavasércet bányásztak. Sámfalvát először 1406-ban említi oklevél "Samfolua" alakban. 1475-ben "Sanfalwa" néven említik. Temploma már a 13. században is állt, melyet a Kisboldogasszony tiszteletére szenteltek. A 15. században gótikus stílusban építették át. Plébániája 1525-ben már létezett. A falut 1532-ben a török elpusztította, utána horvátokkal telepítették be. A reformáció hatására lakói 1580 körül az evangélikus hitre tértek át. Evangélikus lelkészét 1601-ben említik először. Batthyány Ádám az áttérése után 1634 ezt a gyülekezetet is visszatérítette, de az 1647. évi országgyűlés a 90 templom között Sámfalváét is visszarendelte az evangélikus egyháznak. Ebből az időből, 1649-ből és 1654-ből való az evangélikus Rindtsmaul család két sírköve a templomban. A büki zsinaton 1661-ben Sámfalva azt kérte, hogy évenként minden hónapban horvát prédikáció is legyen náluk. De a kerület úgy határozott, hogy ez eddig sem volt szokásban, ezután se legyen.

Vályi András szerint " SÁMFALVA. Hannersdorf. Német falu Vas Várm. földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rohontzhoz 11/2 mértföldnyire; határja közép termésű."[2]

Fényes Elek szerint " Sámfalva (Hauersdorf), német f., Vas vmegyében: 342 kath., 230 ágosati lak., kath. paroch. szentegyházzal. A rohonczi urad. tartozik. Ut. p. Kőszeg."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Sámfalva régi község 121 házzal és 149 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. A szombathely-pinkafői vasútvonal mellett fekszik és annak egyik megállóhelye. Posta és távíró helyben van. A Szabár patak itt ömlik a Tankába. A község határában egy kőbánya és több mészégető van."[4]

A község fejlődésén 1888-ban sokat lendített a szombathely-pinkafői vasútvonal megépülése, melyhez innen szállították az aprókavicsot. 1911-ben iparvasút épült a kőbányától a vasútállomásig, mely megkönnyítette a vasúti szállítást. A 20. század elején sok lakóija vándorolt ki a tengerentúlra.

Sámfalva látképe a Kirchriegelről.

1910-ben 1573 lakosából 1525 német, 38 magyar, 8 horvát, 2 egyéb nemzetiségű volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1953-ban felépült a községháza, mellette a csendőrőrs, a posta és a tűzoltó szerház. Az 50-es években a főutca felújítása és csatornázása készült el. 1961-ben megépült a vízvezeték hálózat, melyet 1992-ben bővítettek. 1971-ben közigazgatásilag hozzácsatolták a szomszédos Pinkaóvár és Várújfalu településeket. Az új tűzoltó szerházat 1996-ban avatták fel.

Sámfalva - templom

2001-ben 848 lakosa volt, ebből 815 német, 6 horvát, 5 magyar 22 egyéb nemzetiségű.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt, védőfalakkal övezett római katolikus plébániatemploma a 13. században épült a Kirchriegelen. A 15. században gótikus stílusban építették át, ebből a korból származnak falfestményei is. A szentély bordái, gerincei, az ablakok béllelete és szárai s az ajtó foglalatai égetett agyagból valók. A 16. században bővítették, 1715-ben és 1765-ben barokk stílusban átépítették, majd 1893-ban visszakapta gótikus formáját. A templom északi falában egy feltehetően a pinkaóvári várból származó márvány oroszlán szobortöredék van befalazva.
  • Evangélikus temploma.
  • Első világháborús emlékműve 1927-ben épült.
  • Határában kőbánya van.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye