Vasfarkasfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vasfarkasfalva (Wolfau)
Wolfau - evangelisches Bethaus (01).jpg
Vasfarkasfalva címere
Vasfarkasfalva címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang mezőváros
Járás Felsőőri járás
Alapítás éve1365
Polgármester Walter Pfeiffer (ÖVP)
Irányítószám 7412
Körzethívószám 03356
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népesség1436 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság340 m
Terület15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Vasfarkasfalva (Ausztria)
Vasfarkasfalva
Vasfarkasfalva
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 15′ 20″, k. h. 16° 05′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 20″, k. h. 16° 05′ 45″
Vasfarkasfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasfarkasfalva témájú médiaállományokat.
Elementary school in Wolfau, built 1910

Vasfarkasfalva (németül: Wolfau) mezőváros Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban,

Fekvése[szerkesztés]

Felsőőrtől 10 km-re délnyugatra a Lapincs völgyének felső szakaszán fekszik.

Története[szerkesztés]

A település története a római időkig nyúlik vissza. Azt, hogy már a Krisztus születése előtti időben is éltek itt emberek bizonyítja az a sírkőtöredék, melyet 1934-ben a Thörwiese dűlőben találtak és ma a Kismartoni Tartományi Múzeum kiállításán látható. A római kori lakosság feltehetően a kelta-pannon népesség maradványa volt. A népvándorlás idején a település elnéptelenedett. A 9. században Nagy Károly serege nyomában bajor telepesek jöttek erre a vidékre.

Protestant meeting house in Wolfau

A magyar honfoglalást követően határőr település állt itt, melyet még 1257-ban a szomszédos Alhóval együtt "Erunsd" alakban említenek. A két település csak később különült el egymástól. Farkasfalva első önálló okleveles említése 1365-ből származik "Walho" alakban. 1465-ben "Walfaw", 1496-ban "Balfo" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1465-ben Alhóval együtt mint vámszedőhelyet említik.[2] 1257-től 1365-ig a Köveskuti család birtoka volt, ezt követően a bükkösdi uradalomhoz csatolták. A következő 120 évben háromszor változott a birtokosa, majd 1482-ben a szalónaki uradalom részeként Baumkirchner Vilmos és György birtoka lett. A Baumkirchner család 1527-ig volt birtokosa, ekkor a Batthyány családé lett, akik azt 1849-ig megtartották. Ekkor hűtlenség címén elkobozták a kivégzett gróf Batthyány Lajostól.

Fényes Elek szerint " Wolfau, Farkasfalu, német f. Vas vmegyében, Stájerország szélén, ut. post. Kőszeg. Van 764 kath., 538 ágostai lakosa, kath. paroch. temploma; a Lapincs vize mellékén kövér rétjei, szép erdeje. Birja néhai gr. Batthyáni Lajos tömege."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Farkasfalva nagy stájer határszéli község, 264 házzal és 1642 németajkú, r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Felső-Eör. Plébániája 1698-ban már virágzott. Ekkor lelkészkedett itt Hassenius János Jakab szász származású, híres tudós. Kegyura Soklits Ármin, kinek itt csinos urilaka van."[4]

A településnek 1869-ben 1561 lakosa volt, mely 1900-ra 1714-re nőtt. Ekkor 266 ház állt a településen, de a lakosság száma később csökkent. 1910-ben 1656, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. Címerét 1992-ben fogadták el hivatalosan.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye