Árokszállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Árokszállás (Grafenschachen)
Árokszállás címere
Árokszállás címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Felsőőri járás
Alapítás éve1358
Polgármester Richard Loidl (SPÖ)
Irányítószám 7423
Körzethívószám 03359
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népesség1225 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság394 m
Terület9,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Árokszállás (Ausztria)
Árokszállás
Árokszállás
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 21′ 45″, k. h. 16° 04′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 45″, k. h. 16° 04′ 00″
Árokszállás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Árokszállás témájú médiaállományokat.

Árokszállás (másképpen „Vasárokszállás”, németül Grafenschachen) község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pinkafőtől 4 km-re nyugatra a régi magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Később a bronz, majd a vaskorban is folyamatosan lakott volt. A Wechsel-hegység lábánál a római korban is állt település.

A mai települést 1358-ban "Grofunsah" alakban említik először. 1393-ban "Groffonsah", 1455-ben "Groffenschachen", 1475-ben "Groffumsach" néven szerepel a korabeli forrásokban.[2] A 17. században a Batthyány család birtoka lett és maradt.

Vályi András szerint "GRABENSCHAFTEN. vagy Graberschaften. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura G. Batthyáni Uraság."[3]

Fényes Elek szerint "Grafenschachten, német f., Vas vmegyében, Borostyánkőhöz közel, 648 kath. lak., s paroch. egyházzal. Szép fenyves. F. u. gr. Batthyáni. Ut. p. Kőszeg."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Árokszállás lakosai r. katholikusok, németajkúak. A házak száma 110, a lakosoké 862. Postája és távírója Pinkafő. Lakosai a földmívelésen kivül faszerszám- és faedény-készítéssel, továbbá szalmafonással foglalkoznak."[5]

1910-ben 1163 lakosából 1096 német, 20 magyar, 7 szlovák, 40 egyéb volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 2001-ben 1177 lakosából 1146 német, 8 magyar, 5 horvát, 4 cigány, 40 egyéb volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1880-ban épült Johann Lang pinkafői építész tervei szerint.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye