Őribükkösd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Őribükkösd (Buchschachen)
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Alhó településrésze
Járás Burgenland
Alapítás éve1263
Polgármester Hermann Pferschy (ÖVP)
Irányítószám 7411
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság317 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Őribükkösd (Ausztria)
Őribükkösd
Őribükkösd
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 19′ 00″, k. h. 16° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 00″, k. h. 16° 06′ 00″

Őribükkösd (németül: Buchschachen), Alhó településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Felsőőrtől 10 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A település helyén már 1263-ban említenek egy "Sah" nevű lakatlan erdős területet, melyet IV. Béla király a Köveskuti családnak adományoz védelmi célokra. Az oklevél szerint ez a terület a Lapincstól egészen a Stögersbachig húzódott. Itt épült fel az a 13. századi vár, melynek maradványai a településtől északra emelkedő Tábor-hegyen ma is láthatók. 1334-ben "Saah", 1478-ban "Sah aliter Sahen", 1455-ben "Sah alias Schachen interior" néven szerepel a korabeli oklevekben.[1]

1527-ben I. Ferdinánd király a rohonci és szalónaki uradalmakat Batthyány Ferencnek adta és ettől fogva a Batthyány család birtoka volt. Őribükkösd első okleveles említése 1532-ben "Puechschachen" néven a szalónaki uradalom urbáriumában történt. Még ebben az évben elpusztította a török, de újjáépítették. A reformáció valószínűleg Batthyány Boldizsár és Ferenc uralma alatt az 1570 és 1610 közötti időszakban terjedt el a településen. A település a kuruc háborúk után indult fejlődésnek. 1744-ben 93 jobbágy és 3 zsellércsalád lakta. 1750-ben nagyobb cigánykolónia telepedett le a faluban. Első iskolája 1822-ben egy egykori parasztházban nyílt meg, 1860-ban átépítették és bővítették. Ekkor épült tornya is.

Vas vármegye monográfiája szerint " Bükkösd, nagy falu, 173 házzal és 1007 németajkú r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Kiczléd, távirója Felső-Eör. A közel fekvő Tábor hegyen sánczokkal körülvett erődítvény nyomai látszanak."[2]

1910-ben 1010, többségben német lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig a község Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1945-ben a falu területe három hétig volt hadszíntér. 1971-ben a szomszédos Alhóval egyesítették.

Nevezetességei[szerkesztés]

13. századi vár maradványai a Tábor-hegyen.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye