Városhodász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Városhodász (Markt Neuhodis)
Városhodász temploma
Városhodász temploma
Városhodász címere
Városhodász címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang mezőváros
Járás Felsőőri járás
Alapítás éve1374
Polgármester Johann Wallner (SPÖ)
Irányítószám 7464
Körzethívószám 03363
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népesség 657 fő (2016. jan. 1.)
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság326 m
Terület20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Városhodász (Ausztria)
Városhodász
Városhodász
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 17′ 46″, k. h. 16° 23′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 46″, k. h. 16° 23′ 44″
Városhodász weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Városhodász témájú médiaállományokat.

Városhodász (németül: Markt Neuhodis, horvátul Novi Hodas) mezőváros Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Rohonctól 5 km-re délnyugatra a Kőszegi-hegységben a hegyről lefutó patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe a bronzkor óta lakott, határában 1923-ban a hallstatt-korból származó bronz szekercét, cserépmaradványokat, valamint kelta halomsírt találtak. Hodászt a Németújvári grófok alapították német telepesekkel, első írásos említése "Hodaz" alakban 1374-ből származik. 1465-ben "Hodas", 1478-ban "Hodacz", 1491-ben "Hadaaz" alakban említik. Rohonc várának uradalmához tartozott. 1428-ban 70 portával adózott.[1] 1514-ben II. Lajos királytól vásártartási jogot kapott. 1532-ben a török elpusztította, 1545-ben oláh szabadságjogú horvátokat telepítettek ide. 1550-ben és 1650-ben pestis néptelenítette el. 1580 körül lakói felvették a református hitet. Az első református lelkészről 1601-ből van forrás a településen. A református lelkészt végül 1634-ben gróf Batthyány Ádám űzte el, ezt követően lakói visszatértek a katolikus hitre. 1621-ben Bethlen hadai felégették. A 17. században mezővárosi jogot kapott, régi 18. századi kastélya tönkrement.

Vályi András szerint " Ó, és Új Hodász. Hodis. Egygyik mező Város, másik falu Vas Vármegy. földes Urok G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Szalonakhoz 1 1/4 mértföldnyire, Inczédhez sem meszsze, földgyeik termékenyek, réttyeik jók, fájok tűzre, és épűletre van."[2]

Fényes Elek szerint " Uj-Hodász, német m. v., Vas vmegyében, 518 kath., 210 ágostai lak. Határa sovány; fa, legelő elég; bort termeszt és sok méhet tart. A rohonczi urad. tartozik. Ut. p. Kőszeg."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Város-Hodász, 146 házzal és 967 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája helyben van, távírója Rohoncz. Közjegyzőségi székhely. A község határában bronzkori emlékeket találtak. Kath. temploma 1796-ban épült, az ág. ev. templom pedig új. Azelőtt a Batthyányiak voltak a község földesurai és a birtok a rohonczi Batthyány-uradalomhoz tartozott. Jelenlegi birtokos Rupprecht Tasziló, kinek itt csinos kastélya van, mely előtt szép park és gyümölcsös terül el. A Hodászy-család innen vette nevét."[4]

1910-ben 1298 lakosa volt, ebből 796 német, 287 horvát, 152 magyar, 63 egyéb nemzetiségű.[5] A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben Óhodászt csatolták hozzá.

2001-ben 739 lakosából 18 volt magyar, 647 német, 54 horvát, 20 egyéb nemzetiségű.[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Dombtetőn álló Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma középkori eredetű, 1796-ban bővítve átépítették.
  • Rupprecht-kastélya 1880-ban épült.
  • A Wallner-vizimalom 1783-ban épült, 1998-ban teljesen felújították. Mellette szintén látogatható látvány-kovácsműhely áll.
  • Az óhodászi településrészen 4 km hosszú Európában egyedülálló gomba tanösvény található.
A Wallner-vizimalom Városhodászon

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye
  5. http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103241&settlement_name=
  6. Városhodász népessége