Vaskomját

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vaskomját (Kemeten)
Vaskomját címere
Vaskomját címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Felsőőri járás
Alapítás éve1475
Polgármester Wolfgang Koller (SPÖ)
Irányítószám 7531
Körzethívószám 03352
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népesség1493 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság305 m
Terület20,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vaskomját (Ausztria)
Vaskomját
Vaskomját
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 14′ 59″, k. h. 16° 09′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 59″, k. h. 16° 09′ 10″
Vaskomját weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaskomját témájú médiaállományokat.

Vaskomját (németül Kemeten) község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban,

Fekvése[szerkesztés]

Felsőőrtől 6 km-re délnyugatra a Strém-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Vaskomját határában a mai településtől nyugatra található erdős hegyháton egykor vár állhatott, melyre a "Burggrabenbach" és a "Burgstallberg" földrajzi nevekből lehet következtetni. A mai települést 1475-ben "Komyath" néven említik először, a Baumkirchnek család szalónaki uradalmához tartozott.[2] 1484-ben a Káldy család tulajdona, majd 1574-től a Batthyányaké. Lakói 1580 körül evangélikusok lettek. A reformáció idején a nyugat-magyarországi evangélikusok egyik központja volt. A katolikus hitre áttért Batthyányi Ádám a többi birtokához hasonlóan az itteni templomot is erőszakkal visszafoglalta. Az 1647. évi országgyűlésen az evangélikus rendek ennek visszaadását is követelték, de nem kapták meg. A 18. században Vaskomját is az ellenálló falvak közé tartozott. A megnövekedett robotterhek egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a lakosságra. Sérelmeiket többször is elpanaszolták a szalónaki uradalomnak. Ezeken a körülményeken nem sokat változtatott az 1767-es urbárium sem. Mivel a kirótt kötelezettségeket Vaskomját sem teljesítette 1776-ban az uradalom itteni alattvalóval szemben is eljárást folytatott. Ez a 19. század elején is megismétlődött. 1805-ben és 1809-ben francia csapatok szállták meg a községet. Mivel ellátásuk, elszállásolásuk a lakosságra hárult ez még inkább növelte az amúgy is elviselhetetlen terheket.

Vályi András szerint " KOMJÁT. Kemetten. Német falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lödöshöz közel, mellynek filiája, határjának síkon fekvő része termékeny, réttyei jók; fájok elég van, eladásra is jó módgyok van."[3]

Fényes Elek szerint " Komját, (Kommeten), német falu, Vas vmegyében, a szalónaki uradalomban, 800 kath. 234 evang. lak., kath. paroch. templommal, szép erdővel, hegyes sovány határral."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Komját, nagy falu, melynek 255 háza és 1372 németajkú lakosa van. Vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. A körjegyzőség székhelye. Postája helyben, távírója Felső-Eör."[5]

1898-ban a település hivatalos nevét Vaskomjátban állapították meg. 1910-ben 1567, túlnyomórészt német lakosa volt. Az első világháborúban 43 helyi lakos esett el. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1938-ban az Anschlußt követően Vaskomjátról 200 romát telepítettek ki haláltáborokba, ahonnan mindössze öten tértek vissza. A második világháborúnak a településen rajtuk kívül még 120 halálos áldozata is volt, akik főként a fronton estek el. A háború után megkezdődött az újjáépítés, ebben az időszakban összesen 170 ház épült fel a községben. Megépült az elektromos és a vízvezeték és a csatornahálózat. Sportpálya és ravatalozó épült. 1962-ben elkészült az új iskolaépület. 1985-ben bővítették a község központot. Könyvtár, postahivatal, tűzoltószertár, orvosi rendelő létesült.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. század második felében épült, 1967-ben átépítették, úgy hogy a neoromán berendezést eltávolították, csak Szent István és Szent Imre 1770 körül készített szobrai maradtak meg. Szent Miklós szobra 1500 körül készült.
  • A vadászok Szent Hubertus-kápolnája.
  • A Saubergkápolna az azonos nevű magaslaton.
  • A temető keresztje a legmagasabb ilyen alkotás a környéken.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye